Nándor
7 °C
23 °C

Jól jönne Orbánnak egy utcai zavargás?

GettyImages-810466068
2017.09.07. 07:14
A Fidesz egyre többször félti az országot külföldről szervezett utcai zavargásoktól, már a hamburgi G20-on történt eseményeket emlegetik. Pedig ilyesmire senki sem készül, aktivisták egy csoportja polgári engedetlenségi akciókat tervez, ha nem változik novemberig a választási törvény. Ugyan a kormány is tudja, hogy Orbán egykori legnagyobb fegyverének, a polgári engedetlenségnek semmi köze az erőszakhoz, a netadós tüntetések és székházfoglalás óta bármit elképzelhetőnek tartanak. Az ellenzéki akciózásnak pedig nem feltétlenül örülnek, mert bár újra megvédhetnék az országot, féltik a kampányüzeneteiket.

„A terv lényege az, hogy elhárítsák az útból a Magyarország déli határainál álló kerítést. Ez a kampányban valószínűleg egy éles küzdelemhez fog vezetni, ezért én akár olyan eszközökre is számítok, amelyekkel eddig nem találkoztunk magyar választási kampányban.

Akár utcai zavargásokra és ehhez hasonló akciókra, például amelyek Hamburgban voltak legutóbb

– nyilatkozta Rogán Antal a kötcsei piknik után.

Az utcai zavargásokról szóló vízió nem új elem a Fidesz kommunikációjában. A párt márciusban kezdett arról beszélni, hogy brutális, eksztatikus, háborús kampányra számítanak, Kövér László júliusban pedig már polgárháborús pszichózist emlegetett. Ami újdonság, hogy szerintük a hamburgihoz hasonló események is lehetnek itthon. 

A Fidesz e heti közleményéből az is kiderült, hogy honnan várják az utcai zavargásokat: „A Soros-hálózat tagjai – Gulyás Mártonnal az élen – nyíltan üzengetik, hogy törvénytelen, akár az erőszakosság határát súroló akciókra készülnek ősszel. A felkészüléshez táborokat szerveznek, és arról beszélnek, hogy nekik joguk van a törvények megsértésére.”

Magukat civil szervezetnek mondó, valójában Soros szolgálatában álló szervezkedések próbálkoznak utcai zavargásokkal, amikor Magyarországon polgári engedetlenséget hirdetnek, meg hogy erről beszélnek és belengetnek erőszakot (...)

– tette hozzá ehhez a Hír TV kérdésére Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Erőszakmentes ellenállásra készülnek

Bár a Fidesz polgárháborús pszichózisról és hamburgi zavargásokról szóló kommunikációja erősen túlzó, nyomokban valós elemekből is táplálkozik.

Gulyás Márton nyáron azt mondta a 444-nek, hogy az általa életre hívott mozgalom célja, hogy október 23-ig új választási törvény szülessen. Ha ez nem történik meg, erőszakmentes polgári engedetlenségi akciókba kezdenek. Mivel szinte kizárt, hogy a Fidesz változtasson a választási rendszeren (amelyet rajta és a KDNP-n kívül egyetlen párt sem szavazott meg), biztosra vehető, hogy engedetlenségi akciókra is számíthatunk.

Gulyásék is készülhetnek erre a forgatókönyvre, mert arról is beszélt, hogy a mozgalom elvonulásain „az elméleti viták mellett gyakorlatban is felkészülnek az erőszakmentes ellenállásra”. Ugyanakkor fontos, hogy az aktivista többször hangsúlyozta:

a gyakorlatok arról szólnak, hogy őrizzék meg a nyugalmukat, senkit sem fognak támadni, egyetlen emberben sem akarnak kárt tenni.

A Fidesz kommunikációjának az is vastagon megágyaz, hogy Gulyás meghívására a napokban a Parlamenttel szemben tartja könyvbemutatóját Szrgya Popovics, aki az erőszakmentes ellenállás nemzetközi guruja. Popovics Útmutató a forradalomhoz című könyve 2015-ös, magyar nyelven viszont idén nyáron jelent meg, és a 444 recenziója szerint sorra veszi az erőszakmentes ellenállás példáit és módszereit az elmúlt évekből, valamint gyakorlati tanácsokat is megfogalmaz.

A kormánypárt azt is igyekszik meglovagolni, hogy több civil szervezet polgári engedetlenség keretében egyelőre nem regisztrálja magát külföldről támogatott szervezetként, mert ez megbélyegzi őket, és a jelenlegi politikai nyilvánosságban csak arra alkalmas, hogy aláássa a hitelességüket. Huszonhárom szervezet pedig Alkotmánybírósághoz is fordult a Fidesz által keresztülvitt civiltörvény miatt.

A hazugság határait súrolják

Érdemes egy pillanatra megállni és tételesen megnézni, hogy a fideszes kommunikációnak pontosan mennyi a valóságtartalma. Azt állítják, hogy a terv lényege a kerítés lebontása, azonban egyetlen ellenzéki párt sem szeretné lebontani a kerítést, és a civilek-aktivisták sem beszéltek ilyenről. 

„A magukat civil szervezetnek mondó, valójában Soros szolgálatában álló szervezkedések” kijelentés nem ténybeli megállapítás, legfeljebb irodalmi. Azok a szervezetek, amelyek az Alkotmánybírósághoz fordultak, Magyarországon törvényesen működnek civil szervezetként, több helyről kapnak támogatást, vannak, akik Sorostól is.

Utcai zavargásokkal próbálkoznak, amikor polgári engedetlenséget hirdetnek – mondja tovább Hidvéghi. Ebből annyi igaz, hogy civilek valóban hirdettek polgári engedetlenséget, azonban

a polgári engedetlenségnek semmi köze utcai zavargásokhoz.

A kormánypárt kommunikációs céljai szempontjából ez nem jelent problémát. Azzal, hogy Gulyásék békés akciókról beszélnek, jogvédő civilek jogi eszközökkel élve nem hajtják végre a civiltörvényt, Popovics pedig a Kossuth téren mutatja be a diktátorbuktatásról szóló törvényt, a kormánypárt elég muníciót szerez ahhoz, hogy azt mondja: bizonyos külföldi erők azt gondolják, nem kell betartaniuk a magyar törvényeket, és a demokratikusan megválasztott kormány gyengítésén munkálkodnak.

Orbán tudja csak igazán, mi fán terem a polgári engedetlenség

A Fidesz forró őszéről szóló forgatókönyvének kulcsa a polgári engedetlenség fogalmának kormánypárti kicsavarása. Miután a civilek bejelentették, hogy nem regisztrálják magukat külföldről támogatott szervezetként, és polgári engedetlenséggel élnek a törvény ellen, Orbán Viktor június 16-án a következőt mondta az állami rádióban:

Magyarországon az az alkotmányos rend, hogy ha a magyar nép választott képviselői az erre előírt szabályok szerint törvényt alkotnak, akkor azt mindenkinek be kell tartania. A magyar jogrendszerben polgári engedetlenség nincsen.

Egy héttel később az RTL Klub egy brüsszeli sajtótájékoztatón kérdezte a miniszterelnököt, aki elismerte: a polgári engedetlenség ma is lehetséges Magyarországon, ám felhívta a figyelmet, hogy ez következményekkel járhat.

A miniszterelnök számára egyébként nem idegen terep a polgári engedetlenség, olyannyira, hogy tulajdonképpen ő a műfaj egyik hazai úttörője. Amikor 2007-ben ellenzéki politikusként lebontotta a Parlament körül felállított rendőrségi kordonokat, azt mondta, hogy „egyszerű polgári engedetlenségi akciót hajtottak végre”. Az RTL Klub oldalán videón is meg lehet nézni az éppen polgári engedetlenségi akciót vezető Orbánt, aki annak idején cikket is közölt a témában:

A hazug, illegitim és önfejű kormányzati politikára az emberek nyílt és rejtett ellenállással válaszolnak. (...) A nyílt ellenállás formáit is ismerjük az elmúlt tizenhat évből és a nyugati demokráciák példáiból: sztrájkok, tüntetések, útlezárások, engedetlenségi mozgalmak

– írta Orbán 2007-ben a Magyar Nemzetben.

De ha a kormányfő egyik legismertebb akciója polgári engedetlenség volt, és nagy nehezen, de azt is elismeri, hogy ilyesmire ma is lehetőség van Magyarországon, akkor hogy lesz Budapestből Hamburg a Fidesz kommunikációjában?

Nem tenne jót a pozitív üzeneteknek

Nem csak egyszerű túlzásról van szó, mert Hidvéghi arról is beszélt, hogy erőszakos eseményekre „láttak és hallottak példát az elmúlt időszakban is”. A Fidesz elnöksége mellett stratégiai tanácsadóként dolgozó forrásunk szerint azért nem túlzás az esetlegesen bekövetkező események előtt Hamburgot emlegetni, mert például négy éve aktivisták egy csoportja elfoglalta a Fidesz-székház udvarát.

A közelmúltban pedig, például a tavaszi CEU-s tüntetések alkalmával az erőszak határait súroló akciók voltak szerinte. A legerősebb példaként azt hozta fel, hogy az egyik netadós tüntetésen monitorokkal dobálták meg a kormánypárt Lendvay utcai székházát, és ha valaki épp az ablaknál ült volna, amikor bedobtak egy monitort, akkor „akár meg is halhatott volna”.

Forrásunk szerint az elmúlt nyolc évben olyan erőszakos tüntetések voltak, ahol egy erőszakos kisebbség a saját akaratának megfelelően jogon túl eszközöket kezdett használni. Beszélgetőpartnerünk szerint a polgári engedetlenség csak addig jogszerű, amíg másokat nem korlátoz.

Ha leülnek az Oktogonra, és akadályozzák a forgalmat, azzal már másokat akadályoznak

– mondta.

Ha ősszel valóban lesznek engedetlenségi akciók, azok akár hasznosak is lehetnek a Fidesznek. A kormány által uralt nyilvánosságban könnyű lesz ezeket úgy interpretálni, hogy Sorosék támadják Magyarországot, az ostromlotterőd-helyzet pedig pontosan az, amiben Orbán Viktor igazán elemében van – ahogy erre akkor is rámutattunk, amikor két éve Magyarországhoz ért a menekültválság.

A Fidesz elnökségénél dolgozó forrásunk szerint mégsem teljesen jó a pártnak, ha ősszel a korábban említett akcióktól lesz hangos a politika. „Nekünk az lenne jó, ha a kampány arról szólna, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben, milyen eredmények vannak. Például hogy mi mit tettünk a munkanélküliséggel, mások mit tennének. Vagy hogy a sport és az egészségügy összefügg-e, illetve milyen gazdaságfejlesztési eredményeink vannak, mások hogy csinálnák. Ezekről kellene beszélni, nem pedig olyan dolgokról, amiket nem lehet megoldani, feloldani.”