Pandora, Gabriella
6 °C
15 °C

Nőtt az oktatásra szánt pénz, már majdnem ott tartunk, ahol 15 éve

nott-az-oktatasra-szant-penz-mar-majdnem-ott-tartunk-ahol-15-eve
2017.09.27. 13:34
Az Orbán-kormány először nagyot vágott az oktatási költségvetésen, aztán lassan visszatornázta arra a szintre, ahol 2000 körül volt. Egészségügyi ráfordításban rég lehagytak minket a csehek és a szlovákok is, a románok pedig vészesen közelednek. A szociális ellátórendszerünkön húztuk a legnagyobbat az elmúlt években: a munkanélküliek, a fogyatékos emberek, az idősek és a családok egy része sem járt jól. Az Abcúg összeszedett néhány fontos területet, és megnézték, mennyi pénzt költöttünk rájuk az elmúlt húsz évben az Eurostat adatai alapján.

Kezdjük az oktatással, ahonnan 2010-ben olyan gyorsan kezdték el kivonni a pénzt, hogy arra egyetlen másik visegrádi országban (sem Csehországban, sem Szlovákiában, sem Lengyelországban), de még Romániában sem volt példa. A Fidesz hatalomra kerülésének évében még a GDP 5,5 százalékát költöttük oktatásra, három évvel később viszont már csak 4,6 százalékot. Aztán a kormány mintha meggondolta volna magát, és 2015-re ismét öt százalék fölé vitték a mutatót. Palkovics László oktatási államtitkár szerint azóta is egyre több pénz jut oktatásra, de ezt egyelőre nem lehet ellenőrizni, mert sem az OECD-nek, sem az Eurostatnak, sem a KSH-nak nincsenek 2015-ösnél frissebb számai.

Ha a hosszabb távú trendeket nézzük, kiderül, hogy ez a 2015-ös 5,2 százalék még mindig a legalacsonyabbak közé tartozik a rendszerváltás utáni időszakban: valahol ott tartunk, ahol 2000-ben is tartottunk. Az oktatás egyik kormány számára sem volt különösebben fontos, az 1999 és 2003 közti négyéves időszakot leszámítva sosem volt példa arra, hogy hosszabb távon, évről évre egyre több pénzt szánjanak rá. Sokáig így is a GDP 5,5-6 százaléka ment oktatásra, és éveken át a lengyelekkel küzdöttünk a régió vezető helyéért. Mostanra viszont Lengyelországban és nálunk is akkorát csökkentek az oktatási közkiadások, hogy elértük a csehek szintjét, akiket a korábbi években mindig előztünk.

A következő grafikonon összeszedtük, hogyan alakultak a régióban a GDP-arányos oktatási költések 1995 óta (az Eurostat korábbi adatai nem elérhetők). Ebből látszik, hogy a 2008-as gazdasági válság után a románok is nagyot húztak a nadrágszíjon, a szlovákok viszont, egy-egy csökkenést leszámítva, folyamatosan növelik az oktatásra szánt pénzeket, és már nincsenek olyan messze a csehektől.

Oktatási közkiadások a GDP százalékában
Infogram

Európai Uniós szinten a skandinávok fektetik a legtöbb pénzt az oktatásba (a finnek sikere elég jól ismert), de a balti országok szerint is megéri pénzt költeni rá. Ennek már az oktatási rendszer állapotát mutató PISA-eredményekben is látszik a hatása: az észtek legutóbb ott voltak a legtöbbet fejlődő országok közt a finnek, a japánok és a kanadaiak mellett. A térképen átböngészheti, GDP-arányosan mennyit költöttek oktatásra az EU-tagállamok 2015-ben (a pontos adatokért vigye az egeret az országok fölé!) 

Oktatásra fordított közkiadások a GDP százalékában (2015)
Infogram

A szlovákok az oktatáshoz hasonlóan az egészségügyre is egyre többet szánnak, és a csehekkel együtt éllovasok a régióban. 2015-ben mindketten a GDP hét százaléka felett költöttek rá, amivel az EU-átlag körül vannak. A grafikonon látszik, hogy ezzel eléggé lehagyták a magyarokat, a lengyeleket és a románokat is. Utóbbiak még mindig az utolsó helyen állnak, de a 2004 óta tartó, többnyire folyamatos emelésnek köszönhetően már nincsenek sokkal lemaradva tőlünk.

Egészségügyi közkiadások a GDP százalékában
Infogram

EU-s szinten a dánok, a hollandok, az osztrákok és a franciák költötték a legtöbbet egészségügyre 2015-ben, mindannyian a GDP 8 százaléka felett. De persze az egészségügyben sem minden a pénzen múlik: a szakértők szerint nemcsak az a baj, hogy keveset költünk rá, hanem, hogy amit mégis rászánunk, azt nem használjuk fel elég hatékonyan. Erről ebben és ebben a cikkünkben olvashat bővebben.

Egészségügyre fordított közkiadások a GDP százalékában (2015)
Infogram

Harmadikként nézzük a szociális védelem területét, amelyen az Orbán-kormány még az oktatáshoz képest is nagyot vágott: öt év alatt GDP-arányosan majdnem 2,5 százalékkal csökkentek az ilyen jellegű kiadások. Ez oda vezetett, hogy bár 2001 és 2010 közt évről évre egye többet költöttünk szociális célokra, és sokáig éllovasok voltunk a régióban, 2015-ben holtversenyben már a másodikok voltunk a szlovákokkal, lemaradva a lengyelektől. A szlovákok viszont ebben is inkább emelik a kormányzati költések mértékét.

Szociális védelmi kiadások a GDP százalékában
Infogram

De mi számít egyáltalán szociális védelmi kiadásnak? Az ENSZ által meghatározott kormányzati funkciók listája alapján ide tartoznak például az időseknek, a fogyatékos embereknek, a munkanélkülieknek, a családoknak, a gyerekeknek és az özvegyeknek járó ellátások, valamint a lakhatást segítő kiadások is.

Ezek közt egyetlen olyan sincs, amelyen ne csökkentett volna a mostani kormány. Az ENSZ a családoknak és a gyerekeknek járó juttatások közé sorolja többek közt az anyasági támogatásokat, a gyeshez hasonló ellátásokat, az egyszülős családoknak és a fogyatékos gyereket nevelő szülőknek járó segélyeket, a gyermekvédelmi kiadásokat és a bölcsődék fenntartását is. Magyarország 2004 és 2010 közte növelte az ilyen típusú kiadásait, azóta viszont jelentősen csökkentette, bár még mindig bőven elsők vagyunk a régióban.

A kormány ettől függetlenül sokat beszél a családpolitika fontosságáról, és tényleg sokat költ például családi adókedvezményre, otthonteremtési kedvezményre, vagy gyedre. Ezek elsősorban a jobb helyzetű családoknak segítenek, a mindenkinek járó, univerzális juttatások (például a gyes és a családi pótlék) azonban évek óta változatlanok. Erről itt és itt olvashat bővebben.

Családoknak és gyerekeknek járó ellátásokra fordított közkiadások a GDP arányában
Infogram

2010 óta fél százalékkal csökkentek a munkanélkülieknek járó ellátások is, a régió országai közül ezek Csehországban és Szlovákiában is magasabbak. A kormány sokáig azt remélte, hogy a munkanélküli segély csökkentésével és a közmunka-program felduzzasztásával sikerül majd visszaterelni az embereket az elsődleges munkaerőpiacra. A kísérlet viszont kudarcba fulladt, amit az utóbbi időben a kormány is kezd belátni. Ez persze nem jelenti azt, hogy újra emelnék a munkanélkülieknek járó támogatásokat, mostanában inkább a szociális szövetkezetekkel próbálkoznak.

Munkanélküli ellátásokra fordított közkiadások a GDP arányában
Infogram

A fogyatékos emberekre még mindig többet szán a kormány mint a munkanélküliekre, de rájuk is egyre kevesebbet. A csökkentést még az MSZP-kormány kezdte a válság idején, aztán a Fidesz felgyorsította a folyamatot. 2014-ben a GDP 1,4 százakát költöttük rájuk, kevesebbet mint a szlovákok és a lengyelek, pedig utóbbiak is évek óta durván csökkentik a kiadásaikat. Az ENSZ ide számolja a rokkantsági nyugdíjakra, a fogyatékosokat ellátó intézményekre és a nekik járó támogatásokra szánt pénzeket.

Fogyatékos emberek ellátására fordított közkiadások a GDP arányában
Infogram

2012 óta az időseknek járó ellátásokra is kevesebbet költ a kormány: a nyugdíjak mellett ide tartoznak az idősotthonokra, a házi segítségnyújtásra vagy az utazási kedvezményekre szánt pénzek. Régiós összehasonlításban így is a GDP elég nagy arányát, 9,1 százalékát költjük erre, ami alig marad el a lengyelektől. Igaz, ezek 2014-es adatok, ennél frissebbek egyelőre nincsenek.

Időskori ellátásokra fordított közkiadások a GDP arányában
Infogram