Lázár: Hiba magyar emberre bízni az Elios-ügy kivizsgálását

2018.02.15. 14:07 Módosítva: 2018.02.15. 16:09

A sajtótájékoztatón elhangzottak közül csak a hírértékű bejelentésekről és az érdemi kérdésekről-válaszokról számolunk be.

  • Mintegy 900 szervezet és 900 hozzászólás érkezett a Stop Soros törvénycsomaghoz, mindegyik hozzászóló a törvényjavaslat szigorítását szorgalmazta. Sokan azt is kérték, hogy a kormány tiltsa ki Soros Györgyöt az országból -ezt mondta Lázár János a szokásos csütörtöki Kormányinfón. A migrációt támogató szervezeteket nem regisztrálnák, hanem a Belügyminisztérium dönthetne arról, ki végezhet ilyen tevékenységet. De azt megelőzően egy nemzetbiztonsági átvilágításon kellene átesnie magának a szervezetnek. A belügyi döntést a bíróságon meg lehetne támadni. Ezek a szervezetek Lázár szerint azok, amelyek a nemzetközi védelemhez folyamodó harmadik, nem uniós állam polgárainak a beutazását "szponzorálják, szervezik vagy támogatják". Ezen kívül illetéket is fizetniük kellene ezeknek a szervezeteknek, méghozzá a bevételeik 25 százalékát. Csak azok mentesülnek ez alól, akik hitelt érdemlően tudják bizonyítani, hogy nem az "illegális migrációt" támogatják. Módosítanák a nemzetbiztonsági törvényt annak érdekében, hogy bizonyos személyeket - nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva - a magyar határtól távol tartsanak. 

Lázár egy későbbi kérdésre azt mondta: borítékolható, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít akkor, ha a Stop Soros törvény hatályba lép. De ennek ellenére ragaszkodnak hozzá. "Ebben a kérdésben megállíthatatlanok vagyunk" - mondta Lázár. 

  • A kormány az ENSZ migrációs javaslatcsomagjáról is tárgyalt. A kabinet arra kérte Szijjártó Pétert, hogy maradjon a tárgyalóasztalnál addig, amíg a javaslatot érdemben lehet befolyásolni. Tehát Magyarország nem hagyja ott a tárgyalásokat - mondta Lázár. A kormány nem ért egyet azzal, hogy a migráció hasznos lenne a gazdaságra. A kormány szerint nincs szükség migrációra. 

A magyar kormány szerint igenis meg lehet állítani a migrációt, hiába állít mást az ENSZ.

Ezt mondta tehát Lázár az ENSZ-es javaslatcsomagról. 

  • Lázár a gazdaságról is beszélt, csupa jót mondott. Közölte, hogy 2017-ben 4,2 százalékkal nőtt a GDP, ezzel pedig éves alapon a második legnagyobb növekedést produkálja Lázár szerint a magyar gazdaság.

A kormány módosítaná a villamosenergia-törvényt.

  • Lázár azt mondta, hogy a kormány növelné a napenergia-ellátásból származó energia arányát. A következő években Lázár szerint a kormány növelni az ilyen típusú energiát termelő erőművek számát. A földművesek kedvezményeket kaphatnak a napelemparkok létesítése során - mondta Lázár.
  • Akár 3 milliárd forinttal is támogatnák a Szeviép-károsultakat - közölte Lázár. A Szeviép-ügyről itt olvashatnak bővebben. 
  • Lázár szerint három irányból is biztosítani lehet a hazai orosz gázfüggőség csökkentését a következő időszakban. Az egyik a román gáz elérése lehetne - mondta. 

Lázár beszélt a Fidesz frakcióüléséről is, ami szerinte "kifejezetten jókedvű frakcióülés" volt. A fő téma a Stop Soros és az ENSZ javaslatcsomagja volt, de persze beszéltek másról is - mondta Lázár.

A sajtótájékoztatót egy apró incidens zavarta meg, amikor egy brit újságíró akart kérdezni. Kovács Zoltán szóvivő jelezte neki, hogy nem ő van soron, az újságíró ennek ellenére kérdezni akart. Egy kis purpárlé után végül mégis letett arról, hogy ő kérdezzen a soron következő újságíró helyett, igaz, közvetlenül előtte Kovács már azt mondta neki, hogy az őrökkel vezetetné ki, ha tovább akadékoskodna.  

Az RTL riportere szembesítette Lázárt, hogy csak Azerbajdzsában és Oroszországban vannak hasonló törvények, mint a Stop Soros, amelyekkel az NGO-k dolgát nehezítetik meg. Lázár válaszából úgy tűnt, szerinte nincs emberjogi probléma a törvénnyel. Arra a kérdésre, hogy miért nem egyeztettek európai szervezetekkel a törvényről, Lázár azt mondta, hogy ez Magyarország védelmének ügye, ezért a magyarokra tartozik, a magyarokkal pedig egyeztettek. 

Az RTL azt is kérdezte tőle, mit szól ahhoz, hogy politikusok az óvodában, iskolában kampányolnak, például Simicskó István fideszes miniszter, miközben korábban éppen Lázár volt ellene az ilyen akcióknak. Számíthat-e megrovásra emiatt Simicskó? - kérdezte Lázártól a riporter. Kiderült, hogy emiatt nem kap megrovást ezért a miniszter. Lázártól azt is kérdezte a riporter, hogy miközben Simicskó kampányolhatott az oviba, a Független Diákparlamentet be sem engedték egy iskolába, noha az nem politikai szervezet. Lázár úgy tért ki a válaszadás elől, hogy azt mondta, nem ismeri az ügyet, de majd utánakérdez a Kliknél. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy szerinte csak akkor lenne hiteles a diákérdekképviseleti akció, ha éppen nem lenne kampány. 

Megkérdezték Lázártól, hogy igaz-e, miszerint az Elios-ügyet vele akarja elvitetni Orbán Viktor. Lázár szerint ez hülyeség. Megkérdezték, hogy a frakcióülésen szó volt-e az Elios-ügyről, de Lázár szerint nem, mert nincs miről vitázni. Arra a kérdése, hogy Homolya Róbert államtitkárnak le kellene-e mondania a botrány miatt, Lázár azt mondta: az államtitkárnak nem kell lemondania. Lázár szerint nem probléma, hogy az összeférhetetlenségi vádakkal illetett Homolya Róbert a Közbeszerzési Hatóság elnöki kabinetjének tagja.

Lázár szerint azért sem kellene lemondania az államtitkárnak, mert még nincs végső döntés az ügyben (sem az ügyészség, sem az Európai Bizottság részéről), az OLAF-jelentés pedig szerinte csak vélemény. "Az OLAF véleménye alapján önök már kiállítják a halálos ítéletet" - bírálta Lázár az újságírókat. Ezek után következetesen véleménynek nevezte az OLAF jelentéseit. 

Lázár János szerint nincs értelmes oka annak, hogy az OLAF-jelentésről beszéljenek, csak az, hogy Orbán Viktor érintettségét igazolják, noha szerinte a kormányfőnek ehhez semmi köze.

Lázár szerint csak egy "lámpacseréről" van szó, ezt fújják fel azok, akik az OLAF jelentéséről beszélnek. 

A miniszter azt is mondta, ha az EB meghozza a korrekciós javaslatát, akkor nyilvánosságra hozzák az OLAF jelentését az Elliosról.

Megkérdezték Lázártól, mikor és hogyan egyeztetett világításügyben Tiborcz Istvánnal. Erre azt mondta, hogy 2006 és 2010 között Hódmezővásárhely polgármestereként arra törekedett, hogy a városi költségeket csökkentse. Arra nem tudott válaszolni, hogy mikor beszélt először a közvilágítási ügyben Tiborczzal, de azt mondta, hogy ez valamikor 2006 és 2010 között volt.

Tiborcz István ezekben az ügyekben döntési befolyással nem bírt - állítja Lázár, ami egyébként így nem igaz, ennek hátteréről itt írtunk bővebben

Egy másik újságíró azt kérdezte, hogy ha igaz az az állítása, hogy Simicska érintett az Elios-botrányban, és Tiborcz nem volt döntési helyzetben, akkor miért Tiborcz Istvánnal ült le beszélgetni a közvilágításról. Erre Lázár visszakérdezett, hogy honnan tudja a riporter, hogy Simicskával beszélt-e vagy sem. Végül pedig azt mondta, hogy ő ebben a témában nagyon sok emberrel, köztük szakértőkkel is beszélt. 

Az OLAF-jelentést három magyar állampolgár végezte. Meg kell nézni, hogy ezek az emberek a kormánnyal szemben elfogultak-e. Én azt egy rossz gyakorlatnak tartom, hogy magyar ügyeket, amelyek magyar feljelentésből származnak, magyar emberek visznek - mondta Lázár, amikor arról kérdezték, mégis milyen politikai motivációja lenne az OLAF-nak vagy akár az Eon-nak, merthogy a kormány mindkét esetben azt sugallja, hogy van ilyen indítékuk. Az OLAF Lázár szerint hibát követ el, hogy magyar emberre bízza ezeknek az ügyeknek a vizsgálatát. Tehát valójában nem sikerült megtudni, miért is gondolja a kormány azt, hogy mindenki meg akarja őket dönteni, de az kiderült, hogy Lázár nem bízna magyar emberre vizsgálatot.  

Csatlakozzon az Index tematikus Facebook-oldalához, ahol politikáról, gazdaságról moderált keretek között beszélgethet.