Elhárult az utolsó jogi akadály is a Becsület Napja elől

A törvényszék döntésével ez egy tudomásul vett rendezvénnyé vált

– mondta Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza az Indexnek a szombati Becsület Napja elnevezésű rendezvény engedélyezési eljárásáról. A német–magyar haderők 1945-ös budapesti kitörésének évfordulójára megemlékezést szerveznének szélsőjobboldali csoportok, ám nem ment egyszerűen a gyülekezés bejelentése.

A BRFK először betiltotta a rendezvényt, amit azzal indokoltak, hogy számítani lehet szélsőséges nézeteket valló csoportok részvételére, és a beszédek, zenék meg általánosságban a rendezvény alkalmas másokban félelemkeltésre, riadalom okozására. 

A felülvizsgálati kérelem után a Fővárosi Törvényszék hatályon kívül helyezte a döntést.

Miután több helyen is úgy jelent meg a hír, hogy a bíróság engedélyezte a rendezvényt, közleményben reagáltak kedd este. Azt írták, az ítélet nem jelenti a bejelentett rendezvény engedélyezését, mivel az csak a támadott rendőrségi határozat jogszerűsége kérdésében foglalt állást. Azért helyezték hatályon kívül a tiltó határozatot, mert a rendőrség nem támasztotta megfelelően alá a tiltást.

Döbrentey szerint itt egy kommunikációs kérdésről van szó. A bíróság valójában hárítja annak a felelősségét, hogy ők engedélyezték volna a rendezvényt. Engedélyezést egyébként nem is ismer a gyülekezési jogról szóló törvény, a hatóság csak tudomásul veheti vagy betilthatja a rendezvényt. 

A rendőrségnek sincs könnyű dolga a tiltó határozat megfogalmazásában, mert a 2018 októberében elfogadott új gyülekezési törvény meglehetősen bonyolultan írja le, hogy milyen esetben kell betiltani egy rendezvényt. Eszerint tiltó határozatot kell hozni, ha 

• a gyülekezés helyszíne olyan országos jelentőségű történelmi emlékhely vagy időpontja olyan nap, ami a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet, és
• a bejelentéskor rendelkezésre álló körülmények alapján fennáll a közvetlen veszélye annak, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadja, kétségbe vonja, jelentéktelen színben tünteti fel, vagy azokat igazolni törekszik, és ezáltal a gyűlés alkalmas a köznyugalom megzavarására.

Döbrentey azt mondja, a rendőrség indokolásából tisztán ki kell derülnie, hogy miként jutottak arra a következtetésre, hogy a fenti okok miatt nem lehet megtartani a rendezvényt. Ez egy sok elemből álló feltételrendszer, és az összesnek fenn kell állnia a tiltáshoz, amit nehéz megindokolni. 

„Az a baj, hogy a törvény azt várja el a rendőrségtől, hogy a jövőbe lásson” – fogalmaz a jogász. A rendőrségnek ugyanis alá kell támasztania a bejelentés alapján, hogy a rendezvény alkalmas lehet a köznyugalom megzavarására.  

Hogy pontosan melyik ponton volt hiányos a rendőrség indoklása, nem lehet tudni, mert a Fővárosi Törvényszék nem adta ki a TASZ kérésére az ítéletet. „Hiába érveltünk amellett, hogy ez egy közügy, és közjogi alapon történt a döntés, azt mondták, csak az érintett felek kaphatják meg” – mondja Döbrentey. 

A jogász emlékeztetett arra is, hogy a két éve elfogadott gyülekezési törvényből kikerült az a rész, amely kimondja: ha a bíróság hatályon kívül helyezi a tiltó határozatot, megtartható az esemény. Végső soron azonban mégiscsak erről van szó.  A rendőrségnek más eszköze nem maradt ezután, így elhárult az utolsó jogi akadály is a Becsület Napja szervezői előtt.  

(Borítókép: Résztvevők a Becsület napja rendezvényen 2016. február 13-án a Kapisztrán téren / Fotó: Kovács Tamás / MTI)