Napokon belül kiderül, mi lesz a sorsa Posta Imrének
További Belföld cikkek
- Nincs megállás, megemelné a parkolási díjakat Budapest vezetése
- Új SZÉP-kártya zseb nyílik, a juttatás keretösszegét is megnövelik
- Népszerű fehérjét hívott vissza a Nébih, fémdarabot tartalmazhat
- Megszólalt a bebörtönzött óbudai polgármester jobbkeze, szerinte Kiss László politikai fogoly lehet
- Két kamion ütközött Gesztelynél, teljes útzár van érvényben
Mint korábban megírtuk, szeptemberben letartóztatták a Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya elnevezésű csoport tagjait. A csoport tagjai bírókra, állami vezetőkre, közéleti szereplőkre, valamint kormánypárti és ellenzéki politikusokra adtak ki „halálos ítéletet”. Posta Imrét, a csoport vezetőjét két másik társával együtt tartóztatták le, amit már egyszer három hónappal meghosszabbítottak. Ez január 27-én járt le.
Az ügyet vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a letartóztatás két hónappal történő meghosszabbítását indítványozta, arra hivatkozva, hogy továbbra is fennáll a szökés, az összebeszélés, a tanúk befolyásának, valamint a bizonyítékok eltüntetésének a veszélye.
Múlt héten pénteken benyújtottuk a fellebbezést a terhelt további letartóztatását indítványozva. Várhatóan ezen a héten megszülethet a döntés, hogy ismét letartóztatják P. Imrét, vagy elutasítják a fellebbezést, és marad bűnügyi felügyelet alatt
– közölte Kovács Katalin, a KNYF helyettes szóvivője, majd hozzátette: ezúttal is iratokból dönt az illetékes bíró.
A Fővárosi Törvényszék a nyomozás előrehaladtával megszüntette Posta Imre letartóztatását. Ugyanakkor házi őrizetet rendelt el a terheltnek, amit a rendőrség bokára helyezett nyomkövető eszközzel ellenőriz. A vizsgálóbíró Posta Imrének megtiltotta a terheltnek az internetes közösségi oldalak használatát, különös tekintettel a Facebook-oldalára és a blogjára, mivel a bűncselekményeket ott követte el. A döntés végrehajtását szintén a rendőrség ellenőrzi.
Posta Imrét ezt követően felszabadították a négy hónapos letartóztatásából, és házi őrizetbe került. Mint a Magyar Nemzet írta, négy hónap letartóztatás után azért indítványoztak csak újabb két hónap időtartamú kényszerintézkedést, mivel hat hónap letöltése után már nem iratokból kell döntést hoznia a bírónak, hanem ülést kell tartania a terhelt részvételével.
A Büntető törvénykönyv az ilyen jellegű bűnt elkövetőre akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.