Napokon belül kiderül, mi lesz a sorsa Posta Imrének

2022.02.07. 09:32
Akár már hétfőn dönthet az illetékes bíróság Posta Imre letartóztatásáról, akit az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása és emberölésre való felbujtás bűntett elkövetésével gyanúsítanak.

Mint korábban megírtuk, szeptemberben letartóztatták a Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya elnevezésű csoport tagjait. A csoport tagjai bírókra, állami vezetőkre, közéleti szereplőkre, valamint kormánypárti és ellenzéki politikusokra adtak ki „halálos ítéletet”. Posta Imrét, a csoport  vezetőjét két másik társával együtt tartóztatták le, amit már egyszer három hónappal meghosszabbítottak. Ez  január 27-én járt le. 

Az ügyet vizsgáló Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a letartóztatás két hónappal történő meghosszabbítását indítványozta, arra hivatkozva, hogy továbbra is fennáll a szökés, az összebeszélés, a tanúk befolyásának, valamint a bizonyítékok eltüntetésének a veszélye.

Múlt héten pénteken benyújtottuk a fellebbezést a terhelt további letartóztatását indítványozva. Várhatóan ezen a héten megszülethet a döntés, hogy ismét letartóztatják P. Imrét, vagy elutasítják a fellebbezést, és marad bűnügyi felügyelet alatt 

– közölte Kovács Katalin, a KNYF helyettes szóvivője, majd hozzátette: ezúttal is iratokból dönt az illetékes bíró.

A Fővárosi Törvényszék a nyomozás előrehaladtával megszüntette Posta Imre letartóztatását. Ugyanakkor házi őrizetet rendelt el a terheltnek, amit a rendőrség bokára helyezett nyomkövető eszközzel ellenőriz. A vizsgálóbíró Posta Imrének megtiltotta a terheltnek az internetes közösségi oldalak használatát, különös tekintettel a Facebook-oldalára és a blogjára, mivel a bűncselekményeket ott követte el. A döntés végrehajtását szintén a rendőrség ellenőrzi. 

Posta Imrét ezt követően felszabadították a négy hónapos letartóztatásából, és házi őrizetbe került. Mint a Magyar Nemzet írta, négy hónap letartóztatás után azért indítványoztak csak újabb két hónap időtartamú kényszerintézkedést, mivel hat hónap letöltése után már nem iratokból kell döntést hoznia a bírónak, hanem ülést kell tartania a terhelt részvételével.

A Büntető törvénykönyv az ilyen jellegű bűnt elkövetőre akár húsz évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhat.