„Az iskolarendszer olyan szintre süllyedt, hogy onnan valósággal menekülni kell”

Untitled-1.png
2023.06.15. 12:33
Három pedagógus, fejenként három évtized tanítás és egy történet, ami most a végéhez érkezett. Egy petíció szerint mintegy ötezer tanár távozna abban az esetben, ha elfogadnák a státusztörvényt. Ha nem is hagyják ott a pályát ennyien, az már most látszik, hogy jó néhány tehetséges tanárral kevesebb lesz a jövő iskolarendszere.

Június 16-ára, péntekre rendkívüli ülést kezdeményezett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a parlament oldalán elérhető levélből pedig az is kiderült, hogy az indítványok között szerepel a státusztörvény-tervezet is, amelyet a kormány június 6-án nyújtott be az Országgyűlésnek.

Mint ismert, az új jogállási törvény alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését, arról, hogy pontosan milyen elemeket tartalmaz a javaslat, ITT írtunk bővebben.

A módosító komoly felháborodást váltott ki a tanárok körében, az aHang oldalán indított petícióban már közel ötezren jelezték, hogy elhagyják a pályát, amennyiben a törvény hatályba lép. Az Index most három olyan pedagógust mutat be, akik valóban ezt tervezik, és már lépéseket is tettek ez ügyben, távozásuk tehát nem puszta „hangulatkeltés”.

Az utolsó csepp a pohárban

Szűcs Tamás 1993-ban kezdte tanári pályafutását magyar–történelem szakon, de szinte a kezdetek óta drámával is foglalkozik. Jelenleg a miskolci Földes Ferenc Gimnáziumban tanít, és már másfél-két hónappal ezelőtt közölte a vezetőséggel, hogy ha lesz státusztörvény, ő nem lesz.

A jelenlegi vizsgaidőszakban kilencven diákot érettségiztet, ám amint letudta az iskolához köthető feladatokat, a hó végén rendkívüli felmondással távozik, döntését már jogilag is előkészítette.

Arra a kérdésre, hogy miért jutott erre az elhatározásra, úgy felelt:

A kilencvenes évek elején, pályám kezdetekor az oktatásban még szabadság volt, mostanra azonban visszatértünk a 60-as, 70-es évekhez. 2010 óta különösen nagy hanyatlásnak lehetünk szemtanúi, a most kilátásba helyezett munkajogi szabályok olyan közeget teremtenének, amelynél rosszabbat elképzelni se lehet: kivezetnek bennünket a közalkalmazotti világból, a szakmai autonómiánkat visszavágnák, korlátoznák az állampolgári jogainkat, miközben a bérünk továbbra is megalázó lenne

– sorolta Szűcs Tamás, aki hangsúlyozta azt is: már a státusztörvény-tervezet közzététele előtt is sokan gondolkodtak pályaelhagyáson arra hivatkozva, hogy a tanári lét már fojtogató, az oktatásban elfogyott a levegő, a javaslat hatására ugyanakkor minden eddiginél többen vették számba a konkrét menekülési útvonalakat.

Így tettem én is, az új jogállás volt az utolsó csepp a pohárban. A kormány ezzel átlépte a Rubikont, ami hatalmas hiba volt

– tette hozzá.

A magyar–történelem szakos tanár lapunknak elárulta azt is, hogy jelenleg az alapilletménye bruttó 365 ezer forint, erre jönnek még rá havi szinten a pótlékok, ami az említett összegen mintegy húsz-harminc százalékot tud emelni. Fontos ugyanakkor megjegyezni: Szűcs Tamás szándékosan nem csinálta meg a minősítéseket, elvből nemet mondott rájuk, Pedagógus I. fokozatban pedig ez a maximum, amihez hozzájuthat, még annak ellenére is, hogy már elmúlt hatvanéves, van több mint harminc év tapasztalata, és nem mellesleg két diplomája.

A Földes Ferenc Gimnázium tanára mégis úgy érzi, távozása legfőbb oka nem a bér, hanem sokkal inkább azon tényezők összessége, amelyek miatt úgy érzi, már nem boldog tanárként. Mint mondja, buszra és teherautóra is van jogosítványa, a fizikai munkától sem zárkózik el, még az is lehet, hogy kevesebbet fog stresszelni, és többet fog keresni.

Szűcs Tamás történetéhez hozzátartozik, hogy az oktatás mellett érdekvédőként és politikusként is kipróbálta magát, több évtizede oszlopos tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének, amelynek két éven át elnöke is volt, míg 2006 és 2010 között önkormányzati képviselő is volt a Fidesz színeiben.

„Ugyanabban az évben és ugyanabban a városban születtem, mint Orbán Viktor. Még emlékszem azokra az időkre, amikor a politika jelenlegi vezetői mást mondtak, mást ígértek, a központosítás helyett az autonómiát tartották helyénvalónak. Jelenleg a humán szféra érdekeinél is sokkal fontosabb a pénz, valamint a hatalom, ennek a jeleit láttam már 2010 környékén is, ezért szálltam ki a politikából, és ezért szállok ki most az oktatásból is” – zárta sorait Szűcs Tamás.

Úgy érzi, menekülni kell

A kémia–matematika szakos Palya Tamás szintén a távozás mellett döntött. A Kölcsey Ferenc Gimnáziumból tavaly ősszel kirúgott tanár az Indexnek már egy májusi eleji tüntetésen is kerek perec kijelentette, hogy ha bevezetik a státusztörvényt, felhagy az iskolai oktatással, ám most úgy érzi, elérkezett a pont, hogy az ígéretét be is váltsa.

A pedagógus szintén harminc évet töltött a pályán, 1993-tól 2017-ig Püspökladányban dolgozott a helyi gimnáziumban, majd ezután került a Kölcseybe, ahonnan szeptember 30-án rúgták ki azért, mert részt vett polgári engedetlenségben. Tavaly októberben az egyházi fenntartású Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában helyezkedett el, szerződése azonban csak június 30-ig tart, hosszabbítást pedig nem tervez.

„A jövőben csak korrepetálásból, magánórák megtartásából szeretnék megélni, az általam megkeresett pénz nagyobbik része eddig is ebből a tevékenységből származott. Már önmagában az a tény is szomorú, hogy ekkora igény van a különórákra, ha az oktatás megfelelő színvonalon működne, más lenne a helyzet. Ennél csak egyvalami elkeserítőbb, hogy az iskolarendszer olyan szintre süllyedt, hogy onnan valósággal menekülni kell” – jelentette ki. Kiemelte, hogy számára a parlament előtt lévő javaslatban a legkiábrándítóbb

  • a munkaterhek további növekedése,
  • az átvezényelhetőség,
  • a felmondási idő meghosszabbítása
  • a tantestület jogainak a megnyirbálása
  • és az, hogy semmilyen kritikát nem fogalmazhatna meg.

Ez utóbbival kapcsolatban megjegyezte: „valószínűleg amint elkezdenék dolgozni az új keretek között, két nap múlva ki is rúgnának, úgysem tudnám befogni a számat”.

A pedagógus kitért a fent már említett, az aHang oldalán indított petícióra is. Úgy véli, ha nem is fognak ötezren felmondani, az biztos, hogy hozzá hasonlóan nagyon sokan azt mondják: „vége, ennyi”.

„Persze a gyermekfelügyeletet ezután is meglehet majd oldani, és az az igazság, a szülők egy részének ez elég is. Azok pedig, akik minőségi oktatást szánnának gyerekeiknek, patthelyzetbe kerülnek majd, a magániskolát ugyanis nem mindenki engedheti meg magának. A tanárhiány már eddig is komoly gondot jelentett, ezután még szörnyűbb világ jön” – fejtette ki.

El kell tartania a családját

Pilz Olivér számára is a státusztörvény volt az utolsó csepp a pohárban. Mint arról korábban beszámoltunk, a matematika, fizika és biológia szakos tanár a napokban már letétbe helyezte felmondását, a lemondóleveleket a Pedagógusok Szakszervezete megyei és fővárosi irodáiban gyűjtik.

A Tanítanék Mozgalom alapító tagja 1992-ben kezdte a pályafutását Miskolcon, ahol máig dolgozik. Az évek során szakmunkásokat, szakközepeseket és gimnazistákat tanított, de egy ideig igazgatóhelyettesként is tevékenykedett. Az elmúlt egy évtizedet a Herman Ottó Gimnáziumban töltötte, de most elszántan új munkát keres, több, oktatáson kívüli helyre is beadta már a pályázatát. Mint mondta, bármit elvállal, ami a végzettségéhez és a habitusához passzol, laboratóriumi munkával, statisztikával, környezetvédelemmel és irányítással is szívesen foglalkozna.

Kiemelte, hogy lelkileg rendkívül nehéz otthagyni az iskola falait, imád tanítani, de nem tud mást tenni, szeretne a családjáról gondoskodni, ami nem könnyű, hiszen a felesége is pedagógus, így mindkettejük fizetését megette az infláció.

Egy ideje már egyébként is azokat a tartalékokat éljük fel, amelyeket évekkel ezelőtt örököltünk, és ha nem váltok, a helyzet csak rosszabb lesz. Sajnos az oktatásban már nem látok esélyt érdemi béremelésre

– jelentette ki.

Ahogy a többi távozni készülő pedagógust, úgy Pilz Olivért is megkérdeztük arról, hogy a rendkívül alacsony illetményen túl mi az, ami leginkább távozásra sarkallja.

A pedagógus erre reagálva arról beszélt, hogy természetesen a státusztörvény egyes elemei önmagukban is kiverik a biztosítékot, de a legfájóbb az a „bosszúszemlélet”, amelynek a szellemében készült a javaslat.

„Az egészet ki kellene dobni a kukába, így nem lehet neki futni a jogalkotásnak. Hiába mondják a döntéshozók, hogy számtalan egyeztetés volt a témában, azok nem tekinthetők érdeminek. Ezzel szemben a valóságban a kormány meg sem hallja azokat a problémákat, amelyeket mi hetedik éve, mások pedig már évtizedek óta mondanak. Mindig csak az a cél lebeg a szemük előtt, hogy miként lehet az aktuális problémákat, jelen esetben a pedagógushiányt a leginkább eltussolni” – hangsúlyozta. Hozzátette: van benne némi düh a társadalom felé is, sokan ugyanis még mindig azt hiszik, hogy a küzdelem a tanárok helyzetéről szól, de a valóságban sokkal inkább a gyerekek és rajtuk keresztül az ország jövője forog kockán.

(Borítókép: Szűcs Tamás, Palya Tamás és Pilz Olivér. Fotó: Papajcsik Péter / Index / Szigetváry Zsolt / Vajda János / MTI)