Nem a matekkal van gondjuk a magyar diákoknak, máshol kell keresnünk a bajok forrását

„Két tendencia fontos: egyrészt nem tudunk kilépni abból a helyzetből, amibe 2009-et követően kerültünk, az eredmények lényegesen nem változtak, másrészt nő az esélyegyenlőtlenség” – mondta Nahalka István oktatáskutató a friss PISA-felmérések eredményeiről. A PISA-tesztben 6198 magyar diák vett részt összesen 270 oktatási intézményből. A szakember szerint 2000-től egészen 2009-ig folyamatosan javultak az eredményeink, majd 2012-ben hideg zuhanyként érte az országot az első sokkal rosszabb eredmény. Nahalka István emlékeztetett, hogy a 2015-ös felmérés eredményei részben rosszabbak, részben hasonlóak voltak a 2012-eshez.

2018-ban egy picikét javultak az eredmények, de valójában nem léptünk ki az eredeti tendenciából, vagyis a 2009-ben bekövetkezett jelentős süllyedés nem változott, de felmerülhetett annak a reménye, hogy ez a parányi emelkedés, talán egy tendencia. Nos, ehhez képest érdekesek a mostani eredmények

– tette hozzá Nahalka István, aki szerint továbbra sem lehet megállapítani, hogy történt-e jelentős tendenciaváltozás. Az oktatáskutató úgy véli, hogy a jelenlegi eredmények lényegesen nem különböznek a legutóbbitól.

„Furcsa lehet, de jobbak az eredmények”

„Azt állíthatjuk a mostani eredményekről, hogy valamivel jobbak, mint a 2018-asok voltak” – mondta Nahalka István, annak ellenére, hogy a matematika és a szövegértés területén is csökkentek a pontszámok.

Tudom, hogy furcsa lehet, amikor azt mondom, hogy jobbak az eredmények, de figyelembe kell vennünk a pandémiát, és annak hatásait

– tette hozzá a szakember, aki szerint az OECD-országok eredményei matematikából 15, szövegértésből pedig 10 ponttal romlottak a világjárvány hatására. Magyarország esetében csak 8 és 3 ponttal rosszabb eredményekről beszélhetünk, tehát nem romlottak olyan mértékben, mint az OECD-átlag.

A friss eredményekről nem lehet megmondani, hogy jelentős változást jelentenek-e, de a természettudományok esetében valamivel jelentősebb változásról beszélhetünk úgy, hogy nincs trendszerű változás. 5 ponttal javítottunk, és a helyezésünk is 5-tel lett jobb az OECD-országok között. A szakember kijelentette, hogy a hosszabb távú tendenciákat érdemes figyelni, mert az egyes évek adatainak összehasonlításából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.

Az esélyegyenlőtlenség növekszik

Nahalka István szerint a felmérés eredményei alapján az igazán rossz hír, hogy az esélyegyenlőtlenséget és a szelekciót tekintve romlott a magyarországi helyzet. Egy nem csak az OECD-, hanem 73 ország eredményeit összegyűjtő adatsor szerint az esélyegyenlőtlenséget tekintve a harmadik legrosszabb eredményt Magyarország produkálta.

Aki bármilyen szempontból hátrányos társadalmi helyzetben van, az rendre rosszabb eredményeket produkál a PISA-teszteken. A felülteljesítők és az alulteljesítők közötti különbség nőtt, a változás tehát egyértelműen negatív. Az alulteljesítők átlagos teljesítménye 10 ponttal, a fölül lévőké pedig csak 5 ponttal romlott.

Sajnos 2010 óta, amióta regisztrálni tudjuk ezt az országos kompetenciamérésekben is, a mért esélyegyenlőtlenség növekszik. Ez ugyan idézőjeles, mert a mérés 15 éves tanulók körében folyik, akik már középfokú intézményekben vannak, nagyon különböző iskolatípusokban. A hátrányos helyzetű és gyenge tanulók főleg szakmunkásképző jellegű iskolatípusokba, míg a magasabb társadalmi presztízsű családok gyermekei elsősorban gimnáziumokba vagy jobb technikumokba járnak a nyolcadik évfolyam után. Ez a fajta szelekció látható továbbra is, a világon az egyik legerősebben nálunk, amit az is jelez, hogy hátulról a harmadikok vagyunk

– mondta a szakember, aki szerint nem lehet még megmondani, hogy mi vezetett a rossz magyar eredményekhez matematikából és szövegértésből, miközben arra is magyarázatot kell találni, hogy miért értünk el jobb eredményeket a természettudományokban.

A távol-keleti mentalitás

Nahalka István szerint speciális okai lehetnek, hogy a híresen jó finn oktatás eredményei visszaestek. „Feltűnő, hogy a finn diákok félnek a legjobban a matematikától, e tekintetben a magyarok a harmadikok. Talán ez a PISA-adat mond valamit arról, hogy miért romlanak a finn eredmények. Lehet, hogy valamilyen értelemben bemerevedett a finn iskolarendszer, és görcsösen meg akarták tartani azokat az eredményeket, amiket elértek. Az előző tíz vizsgálat is azt mutatta, hogy a finn eredmények romlanak” – tette hozzá Nahalka István, aki szerint csak egy átfogó vizsgálat tudná megmagyarázni, hogy miért romlanak Finnország oktatási eredményei.

A felmérésen Szingapúr teljesített a legjobban. Nahalka István úgy véli, hogy a kimagasló eredményük azzal magyarázható, hogy a távol-keleti kultúra bizonyos elemei erősen hatnak a tanulási folyamatokra.

Európából Észtország, Litvánia és Svájc ért el remek eredményeket. „Van egy olyan program Észtországban, ami biztos, hogy jelentős hatást gyakorolt az oktatás fejlődésére, egy óriási digitalizálási program zajlik, a digitális állam kialakítása, tehát minden területen magas szinten zajlik a digitalizáció, ráadásul az észtek igyekeztek mindent átvenni, természetesen adaptálni Finnországtól, ami eredményes, és a tanulóknak is jó. Úgy tűnik, hogy eredménnyel. Várhatóan a litvánok esetében is ez fog történni. Írország is nagyon jól teljesített” – mondta az oktatáskutató.

Demokrácia és tanulóközpontúság

Milyen tanulságokat kell levonnunk a friss PISA-felmérésből? Nahalka István szerint az biztos, hogy nem a tanulnivaló ismeretanyag növelése oldja meg a magyar oktatás problémáit, hanem a hosszabb időn keresztül érvényesülő képességek és kompetenciák fejlesztése, mert nem a tanórák száma a döntő, az igazán meghatározó tényező a diákok tanulási folyamataiban a tanulóközpontúság.

„Eredmények sokasága mutatja meg az iskolai irányelveket, vagyis azt, hogy mit tesz az iskola, hogyan építi fel a saját rendszerét és szervezetét, hogy mennyire demokratikus, nevel-e demokráciára, és azt is, hogy miként érzik ott magukat a gyerekek. Óriási hatása van ezeknek a tanulási eredményekre, mindezek tekintetében azonban sajnos mi nem vagyunk jók” – fogalmazott a szakember.

(Borítókép: Varga György / MTI)