A rendőrök fegyverhasználatát korlátozza az AB határozata

Az Alkotmánybíróság 2004. március 29-én tartott teljes ülésén hozott határozatával az élethez való jog és a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek ítélte a Rendőrségről szóló 1994. évi törvénynek a rendőr lőfegyverhasználatára vonatkozó, egyes rendelkezéseit. Az Alkotmánybíróság eljárása során beszerezte a belügyminiszter és az igazságügy-miniszter véleményét.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek a rendőrnek lőfegyverhasználatot biztosítanak az állam- és az emberiség elleni bűncselekményt elkövető személy elfogására, szökésének megakadályozására, az elfogott, illetve a fogvatartott személy menekülésének, kiszabadításának megakadályozására.

Nem elégséges indok

Az Alkotmánybírósághoz beadott indítványok által támadott esetekben közös elem, hogy nem az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás miatt, hanem bűnmegelőzési, bűnüldözési céllal veheti el a rendőr valaki életét. Az igazságszolgáltatás eredményességéhez, a közbiztonság megóvásához komoly alkotmányos érdek fűződik, de ez - állítják az indítványozók - önmagában nem lehet elégséges indok emberi élet elvételéhez.

Az Alkotmánybíróság az élethez való jogra és az emberi méltóságra vonatkozó álláspontját korábbi határozataiban elsősorban a halálbüntetés, a magzatvédelem és az eutanázia kapcsán fejtette ki. Az Alkotmánybíróság állásfoglalása szerint a rendőrség alapvető feladataként meghatározott, a közbiztonság és a belső rend védelmét előíró alkotmányi rendelkezés olyan alkotmányos cél, amelynek elérése és fenntartása az élet védelmét is szolgálja.

A határozat indoklása szerint az állam alkotmányosan nem rendelkezhet az élet elvételéről, törvényhozás útján sem hatalmazhat fel az élet kioltására, így a fegyverhasználat csak élet elleni támadás esetén igazolható, azaz a rendőr csak saját és mások életének tényleges veszélyeztetése esetében élhet a fegyverhasználattal.

"Helyénvaló döntés"

"Amíg hivatalosan kézhez nem kapjuk az alkotmánybírósági döntést, nem kívánunk nyilatkozni" - hárította el az Index érdeklődését Garamvölgyi László az ORFK kommunikációs igazgatója, majd hozzátette: természetesen ismeri a határozat tartalmát, de egy-két napba beletelik míg a rendőrséghez hivatalosan is eljut a törvényi változtatásról szóló értesítés.

"Helyénvaló döntésnek" tartja a friss alkotmánybírósági határozatot Zamecsnik Péter ügyvéd, aki rámutatott arra, hogy ha a törvény szerint a büntetésvégrehajtási dolgozók nem használhatnak lőfegyvert egy rab szökésének megakadályozása érdekében, akkor "miért lőhetne a rendőr"?

Lőfegyverhasználat A lőfegyverhasználat fogalmát az Rendőrségi törvény 53. § (1) bekezdése határozza meg: "lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül." E meghatározásból következik, hogy a személyre leadott lövés akkor is lőfegyverhasználatnak minősül, ha nem okozott sérülést. A Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló belügyminiszteri rendelet értelmében a lövést lehetőleg lábra, ha pedig a támadó kezében a támadásra távolról is felhasználható eszköz van, kézre kell irányítani. A lőfegyverhasználat azonban olyan rendőri jogosítvány, amely emberi élet kioltására is vezethet, ezért az élethez való joggal összefüggésben jelentős és közvetlen kockázati tényezőnek minősül. Az Alkotmánybírósági döntés értelmében ezután tilos fegyvert használnia a rendőrnek: az állam elleni, az emberiség elleni bűncselekményt elkövető személy elfogása, szökésének megakadályozása érdekében; azzal szemben, aki a nála lévő "más veszélyes eszköz" (fegyver kívételével) letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a veszélyes eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal; az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett vagy bírói döntés alapján fogvatartott menekülésének, erőszakos kiszabadításának megakadályozása vagy elfogása érdekében, kivéve, ha a fogvatartott fiatalkorú. Továbbra is használhatja fegyverét a rendőr, ha például: élet elleni közvetlen fenyegetést vagy támadást hárít el vele, a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadást hárít el, közveszélyokozást, terrorcselekményt vagy légijármű hatalomba kerítését akadályoz vagy szakít meg, lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel elkövethető bűncselekményt akadályoz meg, az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadást hárít el vele.