István, Vajk
17 °C
22 °C

Hibás a Kóka ünnepléséről kiadott számla

2007.06.11. 20:02
Az APEH szerint egy nyugtán kinyomtatásának időpontját kell feltűntetni, azonban nem tiltják, hogy további adatokat is ráírjanak, így szerepelhet rajta az asztalnyitás dátuma is. A Kóka János által szombaton bemutatott számlán, ami állítása szerint azt igazolja, hogy jogszerűen fizette ki az elnökké választásának megünnepelésére rendezett parti költségeit, így több jogszerűtlen adat is szerepel. A számlán a nyomtatás dátuma helyett az asztalnyitás dátuma olvasható.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal (APEH) szerint egy étteremben kiállított nyugtán vagy számlán „annak a dátumnak kell kötelezően szerepelnie, amikor kiállították, azaz amikor a fizetés megtörtént”. Az APEH hangsúlyozta, hogy állásfoglalása nem konkrét esetre vonatkozik, azt általánosságban fogalmazta meg.

Az állásfoglalás alapján tehát jogszerűtlen adatok szerepelnek azon a számlán, amit Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter, az SZDSZ elnöke szombaton bemutatott a sajtónak. Kóka a számláról elmondta, hogy az az elnökké választása utáni bulin készült a Columbus hajón. Kóka Jánost az SZDSZ küldöttgyűlése március 31-én szombaton választotta elnökké, a számlán szereplő dátum azonban március 31. 0 óra 10 perc, azaz péntek éjszaka. Szerinte azonban a számla bizonyítja, hogy március végén szabályosan fizette az elnökké választása után tartott rendezvényt.


A számla fejléce

Kóka János többször elmondta, hogy mivel magánrendezvényről volt szó, amit saját zsebéből fizetett, nem kért áfás számlát, ebben az esetben azonban a számla helyett a nyugta szónak kellett volna szerepelni a fejlécen, mondta az Indexnek egy adószakértő.

A fizetés időpontját kell jelölni

„A vonatkozó jogszabályok szerint - mindegy, hogy áfás számláról, vagy nyugtáról van szó - annak a dátumnak és időpontnak kell szerepelnie, ami a fizetés időpontját jelzi. A mai szoftverek, amelyeket a számlák illetve nyugták kiállításához használnak a pénztárgépekben, alkalmasak lehetnek arra, hogy akár a fogyasztás megkezdésének időpontját is rögzítsék” – olvasható az APEH Indexnek eljuttatott állásfoglalásában.

Az SZDSZ sajtófönöke kérdésünkre elmondta, hogy amit a számláról tudni lehet, azt Kóka János már elmondta, a számlát a sajtónak bemutatta, így az APEH állásfoglalásához nincs mit hozzáfűzniük.

Kocsis András, a Colombus hajón is használt Restinfo 2000 nevű számlázási szoftvert fejlesztő HG Partner Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy bár nem ismeri a szoftver pontos beállításait az adott étteremben, de elképzelhető, hogy egy számlán szerepeljen az asztalnyitás dátuma is. Ha pedig szerepel, akkor mellette a fizetés időpontja van feltűntetve óra és perc formátumban, hiszen az még mindig ugyanahhoz az éttermi naphoz tartozik, így egybe kell könyvelni azokat.

Ábrahám Gergely, a GKM szóvivője vasárnap szintén hasonlóan nyilatkozott, hogy az éttermek nem zárják le éjfélkor az aznapi forgalmat. Mivel a fogyasztás március 31-én kezdődött, ezért a 12 óra után kikért számlán még az előző napi dátum szerepel, azonban az óra és a perc már a következő napot, azaz április elsejét jelzi, magyarázta.

Ugyanezt állította a Columbus hajó üzletvezetője, Vízi Attila is. A számlákon mindig az asztalnyitás dátuma szerepel, azonban a számítógépben az óra ketyeg tovább, így lehetséges az, hogy a dátum és az óra nem ugyanarra a napra vonatkozik, fogalmazott.

Nemmel válaszoltak a kormánytagok áfacsalásuk firtatására

Nemmel válaszoltak a kormány tagjai a miniszterelnök kérdésére, hogy érintettek-e áfacsalás ügyében, válaszolta Veres János pénzügyminiszter egy MDF-es azonnali kérdésre, hétfőn az Országgyűlésben. Herényi Károly, az MDF frakcióvezetője emlékeztetett arra, hogy a Manager Magazin azt írta, egy kormánypárti politikus egy magánrendezvény után a számla kiegyenlítésekor nem fizetett általános forgalmi adót. Az ellenzéki politikus azt mondta, levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz arra kérve, folytasson vizsgálatot miniszterei és a kormánypárti politikusok körében, vajon ki volt az érintett.

A vizsgálatot a kormányfő nem folytatta le, ezt pedig úgy kell értelmezni, hogy Gyurcsány Ferenc a lap állítását nem fogadta el, fűzte hozzá Herényi Károly. Szerinte egy ilyen állítás a politikai elit és a kormány vonatkozásában nem maradhat cáfolat nélkül. Veres János pénzügyminiszter válaszában azt mondta, ha a kormány minden rágalom esetében bírósághoz fordulna, a bíróságok mást sem tennének, csak ilyen ügyeket vizsgálnának. A miniszter elmondta, ő maga és munkatársai az MDF-től és az újságírótól is megkérdezték, kiről van szó, de a megkérdezettek nem mondtak nevet. Így nem volt lehetőségünk az ügy vizsgálatára, fogalmazott.

Veres János kitért arra, hogy a sajtó által emlegetett cégeknél az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) nem végzett vizsgálatot. Az egyik hírbe hozott cégnél az alkalmazottak bejelentésének elmulasztása miatt ötvenezer forint mulasztási bírság és 12 napos üzletbezárás van folyamatban, tette hozzá Veres János. (MTI)