Gábor, Karina, Ders
8 °C
20 °C

Kádári reflexek, eltitkolt adatok

2005.09.14. 16:11
Novemberben megkezdik a paksi kettes blokk sérült fűtőelemeinek kiemelését, a Fővárosi Bíróság viszont szerdán elnapolta azt a pert, amit civil szervezetek indítottak a világon egyedülálló művelet biztonsági kockázatainak megismerhetőségéért. Ennek ellenére a civilek precedens értékűnek tartják a jelenlegi eljárást, mivel a civil kontroll működése lehet a tét Paks ügyében.

Az Energia Klub azért indított pert az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH-NBI) ellen, mert a kármentés hatósági engedélyeztetési eljárásának részleteire vonatkozó iratokat a hivatal nem adta ki, így a nyilvánosság nem ismerhette meg a sérült fűtőelemek kiemelésével kapcsolatos szakértői véleményeket és kockázatelemzéseket. A civilek szerint ezek közérdekű adatnak minősülnek és az üzleti titokra, szerzői jogra hivatkozó hivatal nem tagadhatja meg kiadásukat.

A per gyakorlatilag párhuzamosan zajlik egy másik, ezzel az üggyel szorosan összefüggő tárgyalással, amit hasonló okból indítottak a civil szervezetek. A kettes blokk újraindításával kapcsolatos szakértői véleményekről és kockázatelemzésekről a Fővárosi Ítélőtábla a múlt héten kimondta, hogy azok közérdekű adatnak minősülnek, de jogerős ítélet még nem született, az ítélőtábla visszadta az ügyet újratárgyalásra a Fővárosi Bíróságnak.

Perbe hívták az Atomerőmű Rt-t

A két (azaz az kettes blokk újraindítása és a kármentesítés kapcsán indult) per között lényegi különbség, hogy a szerdai tárgyaláson megjelent a Paksi Atomerőmű Rt. jogtanácsosa, mivel ezúttal a cég elfogadta az alperes Atomenergia Hivatal perbehívását, amit a másik bírósági eljárásban nem tett meg.

A Paksi Atomerőmű Rt. jogi képviselője a szerdai tárgyaláson a felperesi kereset elutasítását kérte, és egyben zárt tárgyalást javasolt, arra hivatkozva, hogy a cég zárt körű részvénytársaság, ezért érdemi nyilatkozatot csak a nyilvánosság kizárásával tehet. A tárgyalást vezető Kisbán Tamás elutasította az indítványt, így a jogtanácsos kénytelen volt mondandóját a bennmaradó hallgatóság előtt előadni.

A részvénytársaságot képviselő jogtanácsos kifejtette, hogy a közérdekű adat nem egyenlő a közérdekűséggel. Álláspontjuk szerint a cég nem lát el olyan közérdekű - közhatalmi, önkormányzati - feladatot, ami miatt az adatvédelmi törvény alapján kötelezhető lenne adatszolgáltatásra. Ezzel szemben a közérdekűségből adódó feladataiknak eleget tesznek, mivel az "atomtörvény" a lakossági tájékoztatást előírja a cégnek. Az Rt. szerint nem tartozik a felperes civilek által hivatkozott környezetvédelmi törvény hatálya alá a perben érintett ügy, azaz nem államigazgatási és nem környezetvédelmi, hanem nukleáris hatósági ügyről van szó.

Kockázati tényezők

Mint a másik perben, ebben az ügyben is a Társaság a Szabadságjogokért jogsegélyszolgálata képviseli a civileket. Schiffer András a TASZ ügyvivője az Rt. álláspontjára válaszul rámutatott, hogy az atomenergiáról szóló törvény tulajdonképp a környezetvédelmi törvénynek alárdendelt jogszabály, így azzal összhangban kell értelmezni. Schiffer utalt az egy héttel ezelőtti ítélőtábla-döntésre is, valamint arra a 2001-es törvényre, ami a polgárok közérdekű információval való ellátásáról szóló Aarhusi Egyezményt hirdette ki. Schiffer szerint az Aarhusi Egyezmény egyértelműen a hatálya alá vonja azt a tevékenységet, amivel a Paksi Atomerőmű Rt. foglalkozik.

Schiffer szerint a töredezett fűtelemek kiemelésekor a szakemberek "olyan folyamattal fognak szembenállni idén novemberben, amire a világon eddig példa nem volt", ezért szeretnék a civilek megtudni a kockázati tényezőket. Az alperesi érvelésre, ami szerint üzleti titkokról van szó, Schiffer úgy reagált, hogy egy adat, egy mérési eredmény nem lehet "know-how" jellegű titok. Ha a kért iratok tartalmaznak olyan részleteket, amik "know-how-ra" vonatkoznak, akkor azokat le kell választani, a többit pedig a nyilvánosság elé tárni.

Az alperes Atomenergia Hivatal jogi képviselője - a másik perben tanúsított magatartásához hasonlóan - ezúttal sem reagált a felperesi felvetésekre.

A Paksi Atomerőmű Rt. jogi képviselője ekkor egy újabb kártyát játszott ki, a Tolna Megyei Bíróság korábban hozott jogerős ítéletet idézte, ami szerint a részvénytársaság nem tartozik a közérdekű adatot szolgáltatók közé, ezért nem vonatkozik rá az 1992-es adatvédelmi törvény hatálya. Schiffer viszont rámutatott, hogy jelen perben nem az Rt. az alperes, hanem a kért adatokat kezelő Atomenergia Hivatal, és egyúttal nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az adatvédelmi törvény legutóbbi módosítása előírja a vitás adatcsomagból az üzleti titkok leválasztását.

Ezzel szemmel láthatólag egyetértett a bíró is, mert felkérte az alperest és a Paksi Atomerőmű Rt.-t, hogy együttműködve készítsék elő úgy a kért iratokat, hogy kiderüljön mi az üzleti titok és mi nem. A különválasztást indokolniuk is kell, tette hozzá a bíró. Minderre harminc napot kaptak, noha a felperes polgári per soronkívüliségére hivatkozva tizenöt napot kért. A tárgyalást a bíró november 4-re napolta el.

Kádári beidegződések

Schiffer a tárgyalás után kifejtette, hogy manapság már korántsem elegendő a kádári beidegződések szerinti "lakossági tájékoztatás", ahhoz hogy érdemben lehessen az atomenergiát kiváltó alternatív energiaforrásokról vitatkozni, ismerni kell azokat az információkat, amiknek nyilvánosságra hozataláért jelenleg küzdenek a civil szervezetek. Schiffer ezzel kapcsolatban megemlítette azt is, hogy a szomszédos Ausztriában is vita tárgya a paksi üzemzavar és következményei, illetve hogy a jóval nagyobb népességű, nagyobb energiaszükségletű Németországban is kiválóan működik az atomenergia feletti civil kontroll.

A két perrel kapcsolatban Schiffer András elmondta, hogy eredetileg az volt a cél, hogy még a sérült fűtőelemek kiemelése előtt jogerős ítélet legyen a kezükben a kettes blokk újraindításával kapcsolatos perben, azonban annak elhúzódása miatt erre már nincs lehetőség. Ennek ellenére precedens értékű a jelenlegi eljárás, tette hozzá a TASZ ügyvivője, aki szerint a civil kontroll működése lehet a tét Paks ügyében, különös tekintettel arra, hogy az erőmű élettartamának meghosszabításában amúgy egyedülálló módon négypárti konszenzus van.