A DBR nem adja a metró fúrópajzsait

A főpolgármester kérésére a DBR Projekt Igazgatóság vezetői a főváros költségvetéséről szóló kedd délelőtti ötpárti egyeztetésen beszámoltak a frakciók vezetőinek a BAMCO konzorciummal folytatott tárgyalások állásáról, áll a DBR Indexnek küldött közleményében. Leszögezik: a konzorciumnak nincs jogi lehetősége arra, hogy az alagútépítő pajzsokat magával vigye.

A főváros, a BKV és a DBR véleménye továbbra is egyértelmű: a francia Vinci vezette BAMCO konzorciumnak - felhagyva jogsértő magatartásával - haladéktalanul fel kell vennie a munkát.

A közlemény szerint a DBR ismételten felszólítja az alagútépítőt az általa végzett munkálatok folytatására, a fenyegetés és szerződésszegés helyett a rendelkezésre álló jogi lehetőségek igénybevételére, valamint annak igazolására, hogy megfelel-e még szerződéskötéskor vállalt pénzügyi és műszaki követelményeknek.

Az építtető érdeke továbbra is az, hogy mielőbb folytatódjon az alagútépítés, de nem mindenáron, és ha az utasításnak a Bamco nem tesz eleget, a DBR kész felmondani a szerződést. A bevont nemzetközi szakértők szerint, ha minden vitás kérdést rendeznének a felek, a végén még elképzelhető, hogy a BAMCO tartozna az építtetőnek, írja a közlemény.

A francia Vinci vezette, az osztrák Strabagot, illetve a magyar Hídépítőt magában foglaló BAMCO konzorcium április 14-én függesztette fel az alagútépítést és az egyéb, általa végzett munkákat, miután az ultimátumában foglalt irreális, 35 milliárdos többletkövetelését a DBR Metró Projekt Igazgatóság nem teljesítette. Az építtető még aznap felszólította az alagútépítőt a munkák folytatására, melynek a konzorcium a mai napig sem tett eleget.

A DBR hónapok óta folyamatosan vizsgálja a BAMCO egyre szaporodó többletköveteléseit, melyekkel az alagútépítő lassan már szeretné megkétszerezni az eredetileg vállalt 62 milliárd forintos szerződéses árat. A DBR egyértelműen vitatja, hogy a leállás indokolt: a többletkövetelések összege és legtöbb esetben azok hivatkozási alapja is irreális, ráadásul sajnálatos módon a konzorcium nem az általa is vállalt jogi úton próbálja meg a vitát rendezni.

A DBR az utolsó lehetséges időpontig kész tárgyalni a kivitelezővel a szerződésnek megfelelő munkavégzés folytatásáról. Ha a DBR magáncég lenne, lenne elvi lehetőség arra, hogy alkufolyamat induljon, amelynek végén a felek megállapodnak egy köztes összegben. A metróépítés azonban közpénzből zajlik, nincs mód a hasonló piaci alkura. A DBR egyetlen fillért sem fizethet ki megalapozatlan követelésekre. Ha így tenne, a projektet ellenőrző magyarországi és európai uniós szervezetek joggal kérnék számon, hogy milyen alapon engedett a nyomásgyakorlásnak.

A DBR szerint nincs a konzorciumnak jogi lehetősége arra , hogy az alagútépítő pajzsokat magával vigye, de ez pénzügyileg sem lenne ésszerű a számára, hiszen a pajzsok beüzemelési költségeit a főváros már kifizette, ráadásul azokat nem is tudná máshol használni.

Mint az Index beszámolt róla, korábban a Bamco levélben rögzítette: azért állak meg a fúrással a Gellért téren, mert innen még kis költséggel kiemelhetők a fúrópajzsok, ha viszont továbbhaladnának, akkor bonyolult és drága lenne a kiemelésük.