BKV-sztrájk: hitek, tévhitek, összeesküvés-elméletek

Tényleg havi negyedmillió forintot keres egy buszsofőr a BKV-nál? Melyik politikai érdekcsoport gerjesztette a sztrájkot? Hova lettek az ellenőrök, ha nem is sztrájkoltak? Kit védtek ki ellen a biztonsági őrök az aluljárókban? A hatnapos BKV-sztrájk idején több pletyka, tévhit és igazságmorzsa hullott el, ezeket szedtük egy csokorba.

250 ezer forintnál is többet keres egy buszsofőr a BKV-nál

Horváth Csaba Budapestért felelős MSZP-s kormánybiztos azt mondta a sztrájk elején, hogy bruttó 250 ezer forintot kapnak a BKV-nál dolgozó buszsofőrök, és ezzel arra utalt, hogy akkor meg minek ugrálnak. Itt persze bruttó összegről van szó, nézzük meg, ténylegesen mennyit keres egy buszsofőr. A BKV összesítése szerint 2009-ben egy buszsofőr a 45 ezer forintos év végi pulykapénzzel (étkezési utalvánnyal), havi 6000 forintos étkezési utalvánnyal, önkéntes egészség- és nyugdíjpénztári hozzájárulással, és az éves bérletjuttatással együtt havonta átlag 197 491 forintot kapott kézhez. Csak összehasonlításul: egy fővárosi fenntartású iskolában dolgozó tanár, aki heti 40 órát nyom le, vizsgáztatási és egyéb megbízási díjakkal, étkezési utalvánnyal, üdülési csekkel, szakirodalom vásárlási juttatással együtt átlagosan havi nettó 166 ezer forintot keresett 2009-ben, és ez jelentősen nem változott 2010-ben sem.

A mi buszsofőrünk fizetése az év elején nettó 162 ezer forintra csökkent, mert csökkent a bruttó bér, csökkentek a pótlékok, a többi béren kívüli juttatás pedig elmaradt, mert nincs kollekítv szerződés. A megállapodással most a buszvezetőnek a nettó fizetése felmegy 216 ezer forintra. Egy turpisság ezért van a dologban. A BKV a bérjellegű- és béren kívüli jutattásokra 59 milliárdos plafont határozott meg. Ha tehát a keret kifogy, mondjuk az év végére, akkor nem tudnak minden jutattást kifizetni, vagyis lehet, hogy megint sztrájk lesz.

A politika gerjesztette a sztrájkot

De kinek állt ez érdekében? - tette fel a kérdést az ember, miközben reménytelenül ácsorgott a buszmegállóban. Az mindenesetre érdekes, hogy Magyarországon senkinek nem jut az eszébe, hogy egy állami cégnél pusztán elégedetlenek a dolgozók, és a szakszervezeti vezetőik segítségével alulról jövő sztrájkot kezdeményeznek. Ha tehát nálunk a sztrájkot mindig csak kívülről vagy felülről gerjeszthetik, akkor ki a hunyó?

1. Az MSZP gerjesztette a sztrájkot, hogy elvonja a közfigyelmet a BKV-nál zajló visszaélésekről.

2. A Fidesz gerjesztette a sztrájkot, hogy ezzel bizonyítsa be a BKV teljes működésképtelenségét, és ezzel megágyazzon a BKV teljes beszántásának.

3. MSZP-s belharc áll a hátttérben. A sztrájk kirobbantásával az MSZP egyik érdekcsoportja akarta meggyengíteni Horváth Csaba pozícióit, aki a Miniszterelnöki Hivatal budapesti ügyekért felelős kormánybiztosa.

4. A politikán túlmutató személyes ellentét áll a háttérben Kocsis István BKV-vezérigazgató és Hagyó Miklós korábbi közlekedésügyi főpolgármester-helyettes között. Már a BKV végkielégítési botrányánál is feltételezhető volt, hogy ez a konfliktus mozgatta a szálakat. Kocsis további leleplezéseket ígér, Horváth Évát, Hagyó Miklós volt titkárságvezetőjét pedig rendőrök vitték el, miután kiderült, hogy a BKV-nál is fizetett állása volt, amiért 24 millió forintot kapott, de a gyanú szerint ténylegesen nem végzett munkát.

A Medián felmérése szerint egyébként a sztrájkért a megkérdezettek 48 százaléka a cég vezetőségét, míg 39 százalékuk a vezető politikusokat tartja felelősnek. A sztrájkoló BKV-dolgozókat csak 11 százalék hibáztatja. Az meg hab a tortán, hogy a Fidesz és a Jobbik szavazóinak 61 és 55 százaléka támogatta a BKV-dolgozók munkabeszüntetését. Az mondjuk borítékolható, hogy amikor ugyanezek a sofőrök majd ősszel szüntetik be a munkát, azonnal a sunyi MSZP szekértolói lesznek.

Kit védtek a biztonsági őrök és a rendőrök?

Amikor kitört a sztrájk, az aluljárókban, megállókban a szokásosnál több rendőr és biztonsági őr tűnt fel. A legforgalmasabb villamosvonalon, a 6-oson a biztonsági őrök még a járművekre is felszálltak. Itt is több variáció van, miért is volt rájuk szükség.

1. A biztonsági őrök a dolgozó sofőröket védték a sztrájkoló sofőrök haragjától.

2. A biztonsági őrök a dolgozó sofőröket védték a buszmegállóban hosszú ideje szobrozó felhergelt tömegektől.

Tény, hogy már a sztrájk első napján ordítoztak a tumultusban a 6-os villamos vezetőjével, igaz az utasok egymással is kiabáltak, és valljuk be, ilyen nemcsak sztrájk idején fordul elő. Ugyancsak mindennapos az is, hogy megütnek egy buszvezetőt. Január 12-én egy részeg Törökbálinton a 272-es busz sofőrjét találta meg. Azt nem tudni, hogy a vita a sztrájk miatt tört-e ki köztük.

A sztrájk idején a hangulat annyira paprikás volt, hogy Kocsis István BKV vezérigazgató sajtótájékoztatóját sem az eredetileg meghirdetett helyszínen, a Moszkva téren tartották meg, miután 20-30 sztrájkoló is végig szerette volna hallgatni, mit is kommunikál a BKV-vezér az ő munkabeszüntetésükről. Kocsis inkább lement a Moszkva téri metróállomás alagsorában található gépházba, és a mozgólépcsők alatti szűk helyen tájékoztatta a széles nyilvánosságot.

A rendőrség közlése szerint egyébként a metrómegállók bombafenyegetései miatt volt több rendőr a szokásosnál. A sztrájk kezdete óta a rendőrség minden nagyobb forgalmú metrómegállót biztosított. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy megelőzzék a konfliktusokat, illetve figyeljenek a bűnözőkre. Míg ugyanis a buszsofőrök sztrájkoltak, a zsebtolvajok munkába lendültek a tömött mentesítő buszokon és megállókban.

Az ellenőrök nem sztrájkoltak, de nem is ellenőrizték a jegyeket, bérleteket. Akkor hol voltak?

A sztrájk kezdete óta nem lehetett látni jegyellenőröket a metrólejáratokban és a néhol járó villamosokon és buszokon sem. A BKV közlése szerint az ellenőrök döntő többsége nem sztrájkolt. Akkor hol voltak? Visszarendelték őket? A BKV ezt cáfolta, mondván hivatalosan nem adott ki semmi olyan utasítást az ellenőreinek, hogy a sztrájk ideje alatt ne ellenőrizzék az utasokat, hiszen ez a társaság érdekei ellen lett volna. Az Index egyik olvasója a sztrájk közepén látni vélt "ellenőrnek látszó személyeket" a 6-os villamoson, de úgy vélte: "nem merték felfedni kilétüket, nehogy meglincseljék őket".  Az Index pályázatot is hirdetett, hogy aki lát ellenőrt, az fotózza le. Egy olvasó írt, hogy a sztrájk miatt nem vett új bérletet a napokban lejárt régi helyett, és találkozott a HÉV-en egy ellenőrrel, aki igazoltatta. Az nem derült ki, hogy megbüntették-e.

Miért voltak bombafenyegetések?

A sztrájk kezdetén, január 12-én hajnalban öt fővárosi kocsiszínben, a kelenföldi, a dél-pesti és az óbudai buszgarázsban, valamint a Ferencváros és Hungária kocsiszínben is bombariadó volt. A bombariadó miatt kiürítették az épületet, és az érkező dolgozók csomagjait a rendőrök átvizsgálták. Mire volt ez jó? A sztrájk megakadályozására? Vagy épp a sztrájk megerősítésére, nehogy bármi is el tudjon indulni onnan?

Január 14-én hajnalban több metrómegállóban, így a Déli pályaudvarnál, a Batthyány téren, a Blaha Lujza téren, a Klinikáknál, az Arany János utca és a Dózsa György útnál is azzal fenyegetőzött valaki telefonon, hogy bombát robbant. Ki lehetett a sötétben bújkáló terrorista, aki a sztrájk idején még egyedül kiszűmíthatóan működő metrót is meg akarta bénítani? A sztrájktörőnek számító metrósokat akarták figyelmeztetni a buszgarázsokban kártyázó buszvezetők? Az al-Kaida vagy a BKV-sok Nyilai nevű terrorszervezet? Netán maguk a metróvezetők voltak, akik buszos kollégáikat megirigyelve szintén nem akartak dolgozni? Vagy csak annyi történt, hogy vizsgaidőszak van?