Szerdán tárgyalhatja a Fővárosi Közgyűlés a BKV-szerződést

Az MTI birtokába pénteken került dokumentum szerint a BKV 2010-ben és 2011-ben is kap vissza nem térítendő támogatást az államtól és a fővárostól is a nem finanszírozott kiadásainak fedezetéül. A 2010 utáni támogatásért cserébe viszont vállalnia kell a fővárosi önkormányzatnak, hogy 2011-től legalább az éves inflációval megegyező mértékű tarifaemelést hajtanak végre, illetve a főváros csak annyi szolgáltatást rendel meg a BKV-tól, amennyire fedezete van.

Ezen kívül a fővárosnak - a szerződés jelenlegi verziójában - vállalnia kell, hogy 2011 és 2013 között 18,5, 2014-től pedig legalább évi 20 milliárd forintot BKV-beruházásokra költ. Ezeknek a beruházásoknak a közösségi közlekedés műszaki színvonalát kell javítania.

Az állam vállalja azt is, hogy 2010-ben a fogyasztói árkiegészítésen és normatív támogatáson felül 17,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a BKV-nak a főváros útján. Az állam április 7-ig 5 milliárd, július 15-éig további 7,4 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást folyósít. A főváros ezzel párhuzamosan december 31-ig saját forrásaiból a működési támogatáson túl további 10 milliárd forint tőkepótló támogatást ad. A 2010-ben folyósítandó támogatás azonban nem haladhatja meg a BKV nem fedezett kiadásainak összegét, a túlkompenzáció összegét vissza kell utalni.

Budapest önkormányzata a szerződés szerint kötelezettséget vállal arra, hogy a BKV pályázatot ír ki egy közbeszerzési biztos alkalmazására.

A 2011-es évtől az államnak vállalnia kellene a 2010-es fogyasztói árkiegészítés inflációval növelt összegének átutalását, valamint azt, hogy a központi működési támogatás nyújtását tartalmazó javaslatot beterjeszti az Országgyűlésnek. Ez a központi működési támogatás kiváltaná a BKV-ra jutó normatív támogatást.

Ugyanebben az évben Budapest 10 milliárd forint tőkepótló támogatást, és ugyanekkora mértékű működési támogatást is adna a BKV-nak. Ezeket az összegeket a főváros négy egyenlő részben, január, április, július és október hónapok végéig utalná át. Az állam szintén négy részben utalna, a fővárosi utalást követő 30 napon belül.

2011 után az állam - a szerződés szerint - vállalná, hogy benyújtja az Országgyűlésnek a 2011-es támogatás inflációval megnövelt mértékéről az előterjesztést, ennek előfeltétele többek között az inflációval megegyező mértékű tarifaemelés.

A fővárosnak vállalnia kell azt is, hogy a BKV előző évi tevékenységéről, a bevétellel nem fedezett költségekről beszámolót, illetve elszámolást készít.

A kormány elé csak az után kerül a BKV finanszírozásáról szóló szerződéstervezet, hogy a Fővárosi Közgyűlés azt megtárgyalta. Szollár Domokos kormányszóvivő szerdai budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: a szerződés elkészült, a pontos szövegéről azonban még tárgyalnak.

A szóvivő emlékeztetett arra, a szerződés célja, hogy intézményesüljön az állami szerepvállalás a BKV-finanszírozásában, ne ad hoc jellegű legyen, vagyis ne évről évre pótolják a hiányzó összegeket, hanem több évre előre meghatározzák, milyen módon vesz részt a magyar állam a fővárosi közlekedési társaság finanszírozásában.

A kormányfő és Demszky Gábor főpolgármester december 23-án írta alá a szándéknyilatkozatot a BKV finanszírozásának megoldásáról.