Makai István: Eddig csak a szájtépés ment

Makai István, a világtörténelem első roma származású budapesti főpolgármester-jelöltje indulásával azoknak is üzen, akik szerint nem lehet ma Budapesten egy roma származású magyar ember főpolgármester-jelölt. A Roma Polgári Tömörülés jelöltje szerint az elmúlt húsz évben nem történt semmi a szájtépésen kívül.

Ön július 3-án, amikor bejelentette, hogy főpolgármester-jelölt lesz, előre üzent azoknak, akik "kétkedőn vagy ellenségesen" fogadják bejelentését. Kikre gondolt?

Amikor bejelentettem, hogy az ország történetében először roma származású magyar emberként indulok a főpolgármesteri posztért, úgy definiáltam önmagam, hogy a közös jövő főpolgármester-jelöltje vagyok, hiszen a jelmondatunk - Múltunk közös lesz a jövőben is -, meghatározza az utat, amin járni szeretnék. A változásban vagyunk érdekeltek, hogy azok, akik reményvesztettek és alulra kerültek, tudják: nem szükségszerűen kell alul maradniuk, de ehhez önmaguknak is változni kell. Azoknak üzentem, akik nem hisznek a változásban.

Azért konkrétabban meghatározna egy kört, hogy kik azok, akik nem hisznek a változásban?

Azokra gondoltam, akik szerint nem lehet ma Budapesten egy roma származású magyar ember főpolgármester-jelölt.

Szintén itt mondta, hogy "szerencsére idén tavasszal egy új világ, egy új kezdet fényei is megjelentek". A Fidesz-kormányra gondolt?

Természetesen. Az elmúlt húsz évben nem volt ilyen cunamierejű politikai változást előidéző választási eredmény, mint most. Azt gondoljuk, romák és nem romák egyaránt, végre részesei lehetünk ennek a változásnak, hiszen az elmúlt húsz évben nem történt semmi a szájtépésen kívül.

Javítson ki, ha nem, de nekem úgy rémlik, hogy az elmúlt húsz évben volt már egy Fidesz-kormány.

Minden rendszerben vannak hibák. Mi azt mondjuk, hogy felül kell ezen emelkedni és a megoldások irányába kell elvinni az ügyeket. Hiszen ma Magyarországon a cigánykérdés nemzetgazdasági és stratégiai kérdés egyben. Minőségi oktatás kell, és nagyon fontos, hogy azt a munkanélküli réteget, ami kitermelődött az elmúlt években, vissza kell vezetni a nyílt munkaerőpiacra.

A Roma Polgári Tömörülés 2000 áprilisában alakult. Akkori nyilatkozatából idézek: célja, hogy elősegítse a romák valós társadalmi beilleszkedését és polgárosodását, megelőzze az etnikai konfliktushelyzeteket. Mennyire sikerült ez? Vagyis polgárosodottabbak a romák, kevesebb a konfliktus, mint tíz éve?

Lehet látni a következetességet, amit képviselünk. Most is ugyanazt mondjuk, mint tíz éve: az egyetlen lehetséges út a romák polgárosodása. Az elmúlt húsz évben romlott a romák helyzete.

Ez világos, de az elmúlt tíz évben, a megalakulásuk óta mi változott?

Az elmúlt tíz évben mi a nehezebb utat, a szisztematikus építkezést választottuk. Kevesen voltunk, de már egyre többen vagyunk és egyre többen gondolják azt, hogy az a filozófia, amit mi a magunkénak vallunk, az egyre erőteljesebben jelenik meg a roma társadalmon belül.

Budapestet elkerülték az olyan nagy konfliktusok, mint az edelényi vagy a miskolci, hogy Tatárszentgyörgyről ne is beszéljünk. Ön szerint miért és meddig tartható még ez?

Budapesten a romák inkább integrálódva élnek. Egy-egy közösség nem olyan jellegzetesen jelenik meg, mint vidéken mondjuk a cigánytelepeken. Munkalehetőség is sokkal több van itt. Budapest egy befogadó város, sokkal toleránsabbak az emberek, mint vidéken. A roma kulturális és szellemi elit 80 százaléka is itt él. Talán ennek köszönhető, hogy a fővárosban nem jelentek meg olyan feszültségek, amelyeket ne lehetett volna kezelni.

Budapesten az egyik legnagyobb helyi konfliktust egy a ferencvárosi dzsumbujból kitelepített és egy csepeli panelbe átköltöztetett cigány család okozta. Mennyire ért egyet például a Józsefváros vagy Ferencváros romátlanításával?

Nem értek vele egyet. Azt látom, hogy a leszegényedett réteg kiszorítása folyik a belvárosból a külvárosba. És itt nem csak a romákról beszélek, nagyon sok nem roma ember van ma Budapesten, akik hasonló élethelyzetben élnek. Ez nem jó irány. Aki 20-30 évet leél egy kerületben, azt helyben, ugyanabban a kerületben kell elhelyezni egy cserelakásban.

Hány cigány él Budapesten, ebből hány rendelkezik szavazójoggal?

Nincsenek valós adatok. Van aki azt mondja, hogy 75-80 ezren vagyunk. Mi, ahogy megszondáztuk a kerületi roma szervezeteinket, arra jutottunk, hogy 150-200 ezer roma élhet Budapesten, ebből olyan százezer szavazóképes.

Ez nem kevés, hiszen Demszky 362 ezer szavazattal nyert 4 éve. Mennyiben támaszkodhat rájuk?

Nagyon bízom benne, hogy felismerik az új idők új szelét.

Egyik riválisa, Ungár Klára, a SZEMA főpolgármester-jelöltje azt mondta, hogy jelöltjeik egyötöde roma lesz. Nem fél, hogy elviszik a szavazóit?

Nem félek. Én örülök annak, hogy más szervezetek is foglalkoznak a romákkal. De azért feltennék egy kérdést: ki tudja hitelesebben megszólítani a romákat, egy roma, vagy egy nem roma?

Ezt a kérdést elteszem Ungár Klárának, akit hamarosan szintén meginterjúvolunk. Addig is, míg megérkezik a válasz, elmondaná, hogy a polgári életében mivel foglalkozik?

Van egy vállalkozásom, egy kft-m, és azt irányítom.

Milyen jellegű vállalkozás?

Építőipari.

A végére egy abszolút nem ide illő kérdés, de nem állom meg, hogy fel ne tegyem: sajátos a bajuszviselete, hogy sikerült szert tennie rá?

Gyerekkorom óta megvan, ragaszkodom hozzá.