Jó nekünk, hogy Budapest a futók Mekkája?

Szombaton újból lezárják a Lánchidat. Ezúttal a Gyaloglás világnapja alkalmából gyalogosok gyalogolnak a lezárt hídon, demonstratíve. Sokan el sem hiszik, egyik héten futóverseny, a másikon triatlonkupa, a harmadikon jótékonysági gyaloglás. Bárki lezárathatja már a várost, ha kedve tartja?! - teszik fel egyre többen a kérdést. Megpróbáltuk mérlegre tenni, mit hoznak Budapestnek az utcai versenyek, mit vesznek el a közlekedni akaróktól, mekkora rendezvényt bír még el gond nélkül a város közlekedési hálózata.

A futóversenyek, utcai sportrendezvények mennyisége 2007 novemberében érte el azt a kritikus tömeget, hogy éles politikai csatározást váltson ki. A közterület-használati engedélyeket jóváhagyó városfejlesztési és városüzemeltetési bizottság besokallt, és 2008-ra egyetlen utcai futóversenynek sem adott engedélyt.

Ughy Attila, bizottsági elnöke úgy vélte, hogy ezek az utcai rendezvények aránytalanul zavarják a fővárosiak közlekedését. Az SZDSZ-frakció elképesztőnek és ostobának nevezte a döntést, majd Demszky Gábor is nyomás alá helyezte a testületet, amely végül mégis kiadta az engedélyeket.

Ughy Attila szerint valamivel ugyan több az egyeztetés a szervezőkkel, de a helyzet azóta sem sokat változott. Tíz nagy és számtalan kisebb utcai sportrendezvényt engedélyeznek évente Budapesten. A főváros általában ingyen adja a rendezvényekre a közterületet, ha viszont van reklám a versenyen, fizetni kell. Be is folyik némi pénz ebből a város kasszájába, de Ughy szerint a kutya se ellenőrzi, hogy tényleg annyi-e a hirdetés, mint amennyit a szervezők mondanak.

A "csak egy híd lehet lezárva" elv már rég nem érvényesül

A sportversenyek mellett inkább a sportszakma és a marketingesek állnak ki, a közlekedési szakemberek óvatosabban ítélik meg a kérdést. Az egyik legnagyobb hazai közlekedési mérnökcég vezető tervezője szerint van egy olyan régi elv, hogy Budapesten egyszerre csak egy híd lehet lezárva ahhoz, hogy ne legyen probléma a forgalommal. Ezt mostanában nehéz teljesíteni, mert korábban a Szabadság híd volt sokáig felújítás miatt lezárva, most pedig a Margit híd.

A Margit híd miatt most különösen érzékeny a Lánchíd térsége a lezárásokra, márpedig az összes rendezvényszervező a Lánchidat pécézi ki magának és a rendezvényének, lévén a Lánchíd jelkép, látványos panorámája pedig világörökség. A Szabadság híd lezárása például sokkal kevésbé fájna Budapest közlekedésének, de az nem kell senkinek.

A szakértő elismeri, hogy a nyugat-európai nagyvárosokban divattá vált a rendezvények, sportesemények utcára vonulása, és ezzel a trenddel Budapest sem mehet szembe. Ugyanakkor hozzáteszi, hogy nyugaton megvan a terelésekhez szükséges úthálózat, míg Budapesten számos nagy úthálózati elem (körút, híd) hiányzik ehhez.

A közlekedési mérnök szerint meg kell nézni, mit hoz egy rendezvény Budapestnek, és csak akkor engedélyezni, ha pozitív a mérleg. Véleménye szerint a szeptemberi triatlon-vébé már sok volt Budapestnek. Néző kevés volt, az is inkább külföldi. Egy budapesti maraton teljesen más kérdés: sokkal több embert mozgat meg versenyzőként és nézőként is.

A triatlonosok szerint a főváros is hibás a dugókban

Mányai Roland, a triatlon-vébé szervezőbizottságának ügyvezetője is tudta, hogy elkerülhetetlen lesz a dugó. Gondolkodtak más útvonalakban, de kényszerpályán mozogtak. A Nemzetközi Triatlon Szövetségnek ugyanis alapelvárása volt, hogy a belvárosban tartsák a versenyt. Az útvonalterveket ráadásul folyamatosan változtani kellett, mert a főváros számos építkezést nem fejezett be időre.

Mányai úgy véli, hogy a be nem fejezett építkezések és a verseny együttesen okozták a közlekedési nehézségeket, és ez a fővárosi koordináció hiányára írható. Világversenyt azonban nem mindig rendeznek Budapesten, így fel kéne ismerni, hogy a kellemetlenséghez képest sokkal több pozitív hozadéka van, érvelt.

Fekete László, a Budapesti Turisztikai Hivatal igazgatója szerint az utcai sportversenyek ma már hozzátartoznak egy modern nagyvároshoz. Az események anyagi hozadéka egyfelől a versenyzők, családtagjaik, szurkolóik által elköltött pénz utáni adóbevétel.

Az elköltött pénzekből nemcsak a szállodák részesednek, jut a borásznak, taxisnak, az oda zsemlét készítő péknek. A szállodák és a többi vendéglátóhely tavaly egymilliárd 400 millió forintos idegenforgalmi adóbevételt hozott össze Budapestnek, a szolgáltatók pedig az iparűzési adóval szálltak be a bevételbe.

Fekete elmondta, hogy emellett óriási marketingértéke van annak, ha egy nagyobb sportverseny kulisszájaként Budapest megjelenhet az eseményt közvetítő tévék tudósításaiban. Ha ezért külön fizetni kellene, százmilliókat költhetne rá a magyar főváros.

Budapest a futók Mekkája

A különböző futó szakújságokból kiderül, hogy az unióban Budapest az egyik legkedveltebb versenyhelyszín, nagyon szeretnek a futók itt versenyezni. Ha pedig a futónak tetszik, akkor előbb-utóbb a családját és ismerőseit versenyen kívül is elhozza.

A főpolgármesteri hivatal számításai szerint a külföldön is ismert budapesti maratoni és a félmaratoni futóversenyeken rendszeresen mintegy háromezer külföldi versenyző vesz részt, ez körülbelül nyolcezer, kifejezetten emiatt Budapestre látogató turistát és 21 ezer vendégéjszakát jelent. Ezek a turisták hozzávetőlegesen 600 millió forintot költenek el évente budapesten. A háromhetes Tavaszi Fesztiválra csak harmadennyi kulturális célturista érkezik a fővárosba.

Bősze Sándor, a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. irodavezetője szerint alapvető, hogy a közlekedők tudják, hogy mikor, hol lesz verseny miatti lezárás, hogy fel tudjanak készülni. Igaz, nagyon sokan csak annyit jegyeznek meg, hogy lesz valami lezárás a belvárosban valami verseny miatt, a pontos helyszínt nem tudják, ezért bele is szaladnak a kordonokba.

Ilyenkor pedig megkezdődik a kapkodás, a terelő útvonal sem mindig jó, mert elvezet messzire a céltól, ráadásul a hétvégi vezetők nagy része csak a megszokott útvonalat ismeri, arról letérve elbizonytalanodnak, nem tudják mik az alternatív útvonalak. Nekik kellene ilyenkor hónuk alá nyúlni, kitáblázni az alternatívát, hogy ne érezzék azt, hogy a város magukra hagyja őket.

Az autósok idővesztesége forintosítható

Bősze szerint egy-egy engedély kiadásánál mérlegelnie kell a fővárosnak. Ma már uniós normák szerint ki lehet számolni, milyen forintosítható időveszteség éri a lakosokat ilyen esetben.