Hétfőn kezdődik a Margit híd-per
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
A Pesti Központi Kerületi Bíróság hétfőn tárgyalja az Index keresetét, amelyben a Margit híd-felújítás részletes adatainak anyilvánosságra hozatalát akarjuk elérni. Álláspontunk egyszerű: a beruházást közpénzből finanszírozza a főváros, ezért az adatok közérdekűek.
A keresetben leírtuk, hogy az Index először a fővárosi önkormányzathoz fordult a részletes pénzügyi adatokért, ám az önkormányzatnál arra
hivatkoztak, hogy a negyedéves részszámlákon kívül más pénzügyi adatot nem kapnak. A részszámlákat az önkormányzat átadta, azzal, hogy részletesebb pénzügyi adatokért a kivitelező konzorciumot keressük. Hozzátették, a főváros átalánydíjas, fix összegű szerződést kötött a kivitelezővel, ezért nem kérhetnek és kaphatnak több adatot.
Mint arról beszámoltunk, április 19-én fordultunk a Margit híd felújítását
kivitelező MH 2009 Konzorciumhoz (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag), hogy a fővárosi önkormányzathoz eljutott néhány adaton kívül adjon lapunknak információt a résztételekről, a szállítóknak, alvállalkozóknak kifizetett összegekről. Jogi álláspontunk szerint a híd felújítása közpénzen folyik, itt nem alkalmazhatóak az üzleti titok szabályai, az adatok közérdekűek.
Levelünkre a konzorcium sajtóosztálya nem is válaszolt. A hivatalos
igénylést megelőző korábbi kérésünkre is csak annyit mondtak, hogy
eleget tettek minden előírásnak, így betartották az adatszolgáltatás
szükséges mértékére vonatkozókat is.
Ezért az Index a közérdekű adatok nyilvánosságáért már többször fellépő Társaság a Szabadságjogokért egyesülettel a bírósághoz fordult. Hüttl Tivadar, a TASZ képviselője elmondta, hogy álláspontjuk szerint a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992 évi LXIII. tv. 21.§ alapján kikényszeríthetők a közpénzen történő beruházás adatai.
A Margit-híd Konzorcium egy nagyon általános tájékoztatást elégségesnek gondol a közvélemény jogos kíváncsiságának kielégítéséhez. A közpénzekkel való rendelkezés átláthatóságát biztosító jogi szabályozás azonban sokkal több információhoz való hozzáférést enged meg, ezért indokolt a bírósági eljárás – tette hozzá Hüttl.
Az önkormányzattal kötött júliusi megállapodás szerint a főpolgármesteri hivatal projektirodája augusztusra biztosította volna azokat a minősítési bizonylatokat, amelyekből hozzávetőleg kiolvasható, milyen minőségű anyagot és mekkora mennyiségben használtak fel eddig a felújításhoz. Ehhez pénzügyi teljesítési adat nem tartozik. Augusztus elmúlt, de még az ígért dokumentumokat sem kaptuk a fővárostól.
Emellett arra is ígéretet kaptunk, hogy a munkanaplók alapján megtudjuk, naponta hány ember dolgozott a hídon, és elvileg arra is lehetőség van, hogy kiderüljön, hány munkaórát dolgoztak. Az erre vonatkozó pontosabb adatokat decemberre ígérték.
A beruházás részletes adatainak nyilvánosságra hozataláról júniusban
megkérdeztük Demszky Gábor és Tarlós István véleményét is. Demszky elmondta, egyetért azzal az igénnyel, hogy a fővárosiak jobban belelássanak a beruházásba. Hozzátette, a főváros eleget tett a tájékoztatási kötelezettségének, és minden dokumentumot átadott, amit megkap a kivitelezőtől. Arra azonban, hogy a kivitelező magáncég ezt milyen részletességgel teszi, nincs befolyása a fővárosnak.
Tarlós István az ügyről azt mondta, a Margit híd felújítási szerződése nem biztosítja az átláthatóságot. Véleménye szerint a számlák kifizetése előtt fel kell mérni, milyen munkák készültek el, és nem szabad kifizetni azt, amit nem végeztek el. Szerinte tételesen át kellene tekinteni a beruházást.
A kereset
Az MH 2009 konzorcium ellen benyújtott keresetben a következőkre vagyunk kíváncsiak a második részszámlával kapcsolatban:1. Az általános tételek sor milyen további tételekre bontható, ezeknek mi az értéke, a tételekkel kapcsolatban milyen szállítókkal, alvállalkozókkal kötöttek szerződést, milyen értékben?
2. Az összes további munka (a mederhíd építésétől a fedező jelzőig) milyen részmunkákból áll, azoknak mi az értéke, valamint azokkal kapcsolatban milyen szállítókkal, alvállalkozókkal kötöttek szerződést, milyen értékben?
3. Mit takar pontosan a Kocsivezető állítású váltó és váltófűtés, valamint a Fedező jelző kifejezés?