A WB-tragédiától tartva raknák ki a Tűzrakteret
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Március 31-ig maradhat a Tűzraktér a hatodik kerületi Hegedű utcában, utána viszont bizonytalan a 2008 óta e helyen működő kulturális központ sorsa. Az önkormányzat állítólag már régebb óta fontolgatja az épület felújítását, és hogy egy West Balkánhoz hasonló tragédiát elkerüljenek, léptek. Pályázatot írnak ki, és annak győztese újíthatja fel az épületet, hogy aztán évi 36 millió forint bérleti díjért valamilyen kulturális funkciót működtethessen ott.
A Tűzraktér programjait szervező alapítvány szerződését március 31-ig hosszabbították meg, a vendéglátást folytató Tűzraktér Kft.-nek ugyanakkor már most be kell fejeznie a működését.
Elvégeznék a javításokat
Nem tartja méltányosnak az önkormányzat ajánlatát a Tűzraktér vezetősége. A művészeti vezető, Simor Ágnes az Indexnek elmondta, hogy valóban járt náluk a Vagyonkezelő, találtak hibákat, de semmi olyat, amely az épület életveszélyes voltára utalt volna, és amely miatt azonnali lépésekre lenne szükség.
Az épület felújításáról a következőket írták közleményükben: „Az elmúlt évek során az épületek állagának megőrzése céljából a Tűzraktér jelentős beruházásokat végzett. Kialakították a teljes körű tűzvédelmet, üzembe helyezték az épület korábban használhatatlan helyszíneit érintésvédelemmel ellátva. Parkettát, talapzatokat újítottak fel, átfestették az épület belső tereit, közel 100 ablakot üvegeztek be, zárakat cseréltek, stb. Mindezt önerőből tették a szervezők és alkotók segítségével.”
Az önkormányzat ugyanakkor állítja, az épületben statikai jellegű hibák vannak, és azok sürgős beavatkozást igényelnek. Simonffy szerint a felújítással a West Balkánéhoz hasonló tragédiákat szeretnék elkerülni.
Simor Ágnes hangsúlyozta, hogy vállalják az épület felújításának munkálatait, különösen, hogy a tudomásuk szerint azt nem állapították meg, hogy az épületnek statikai problémái lennének. A tetőt, a kazánt és egy lépcsőt találtak problémásnak. A hivatal azonban ragaszkodott ahhoz, hogy pályázat útján keressen üzemeltetőt az épületbe.
Nem lesz mutyizás
„Nem szeretnénk, ha egyéni mutyik alapján kerülne valakihez az épület” – indokolta a döntést az önkormányzat kulturális alpolgármestere, Simonffy Márta. Megkérdeztük: feltűnt már jelentkező az épületre? Hiszen furcsa, hogy az önkormányzat ragaszkodik új bérlő kereséséhez akkor, amikor a Tűzraktérről tudható, hogy évek óta sikeresen működik kulturális műhelyként. Továbbá vállalták, hogy elvégzik a felújításokat. Ha ez mégsem történne meg, gond nélkül felbonthatnák a szerződést, és még mindig kereshetnek új bérlőt. Az alpolgármester azonban nem tudott olyan társaságról, amelyik már pályázna a Tűzraktér helyére.
Simonffy sajátos logikai buborékba helyezte a kérdést. A Tűzraktér nem maradhat az épületben, mivel a szerződésük lejár. Megjegyeztük, hogy maga az önkormányzat volt, amely ilyen szerződést írt. Az alpolgármester erre elmondta, hogy azért ilyen a szerződés, mert nem volt pályáztatás. Ezzel a kör bezárult.
Nulla forint támogatásból működtek, most fizetniük kellene
Az alpolgármester szerint a Tűzraktér azért sem formálhat jogot a maradásra, mert az épületet 2008-ban egy hónapra kapták ingyenes használatba egy nemzetközi kulturális esemény megrendezésére, majd a használat határidejét többször meghosszabbították.
Terézváros az épület hasznosítására a következő konstrukciót dolgozta ki: a nyertes pályázó az ingatlant saját forrásból felújítja, de a költségek egy részét az önkormányzat bérbeszámítással visszatéríti. A bérleti díjat minimum havi 3 millió forintban határozták meg. Simonffy kijelentette, az alapítvány is részt vehet a pályázaton, és ha ők nyernek, folytathatják a működést.
A 2010-ben Pro Urbe Budapest díjjal is kitüntetett kulturális központ vezetése azonban nehezen tartja elképzelhetőnek, hogy képes legyen hosszú távon előteremteni a bérleti díjat. A műhely ugyanis nem kap állami támogatást: az épületet eddig ingyen kapták, a rezsiköltségeket az alkotóház állandó alkotóinak hozzájárulásából, pályázati forrásokból, valamint a kulturális tevékenységet kiszolgáló vendéglátás bevételeiből fedezték.
Ezért azzal, hogy az önkormányzat egyáltalán nem hosszabbította meg a vendéglátást végző kft. szerződését, a működési költségek legfontosabb forrását iktatták ki. Simonffy azt állította, a vendéglátósokkal nem ők, hanem már az előző MSZP-SZDSZ önkormányzat sem hosszabbított szerződést.