Markó Elemér István jobbikos önkormányzati képviselő javaslatára Zugló önkormányzata csatlakozott a Székelyföldről induló mozgalomhoz, így az új, címerrel ellátott üdvözlőtáblákon székely rovásírással is köszöntik a kerületehatáron áthaladó autósokat.
A rovásírásos táblák kihelyezését Zugló honlapja szerint azzal indokolják, hogy a XIV. kerület önkormányzata tiszteli és ápolja a rákosmezei országgyűlések hagyományait.
Az előterjesztés szerint Zugló területén húzódott Rákosmező, mely a középkori országgyűlések színhelye volt. 1277-ben itt nyilvánították nagykorúvá IV. (Kun) László magyar királyt. IV. Kun László udvari papja, Kézai Simon írta, hogy a magyarok ősi írása hun.
Később Hunyadi Mátyás 1483-ban Janus Pannoniust bízta meg a pozsonyi egyetem tananyagának megszerkesztésével. A tudós pap/költő állította össze a Nikolsburgi rovás ábécét, amelynek eredeti példánya a budai várban, az Országos Széchényi Könyvtárban található. A középkori magyar királyok hadai – kiváltképp a székely csapatok -- a rovásírást jobban ismerték, mint a latin betűket, írja az előterjesztő.
A javaslat végkövetkeztetése, egyszersmind indoklása szerint a rovásírás Rákosmező, illetve a mai Zugló területén ismert, használatos volt, ezért az üdvözlőtáblákra való.
Rovásírásos táblák üdvözlik és búcsúztatják az utazókat az M3-as autópálya fővárosi szakasza zuglói végénél a körvasútnál; a Csömöri úton a Szugló körvasút sor magasságában; a Mogyoródi út végén a XVI. kerület határánál; a Füredi utca végén – körvasútnál, illetve a Kerepesi út és a Róna utca kereszteződésénél.