Mozgólépcső vinne a Várba a Duna-partról
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
„A Hauszmann-féle építkezésnél is nagyobb beruházás ez – mondta a Budai Várnegyed tervezett átépítésről a feladat koordinálásával megbízott miniszteri biztos, Zumbok Ferenc – Ez fogja a Vár jövőjét kétszáz évre meghatározni.” A feladat valóban monumentális, Hauszmann Alajos 1891-es megbízatása ugyanis csak a Palota felújítására szólt, az Orbán által kinevezett Zumbok munkaterülete viszont a teljes Várnegyed, az Attila úttól egészen a rakpartig.
A terv ellentmondásos, Zumbok ugyanis hangsúlyozta, a válság közepette egyelőre csak az előkészítés zajlik. A terv mégis annyira fontos a kormánynak, hogy a múlt héten, a gazdasági turbulenciák kezelése közepette is jutott energia Zumbok kinevezésének féléves meghosszabbítására.
Egy év múlva minden kiderül
Zumbok Ferenc elmondta, hogy a projekt augusztus elején volt a kormány előtt, és szeptember végén már döntést hoznának a folytatásról. Az első lépésben szakmai és civil szervezetekkel ülnek le, hogy megismerjék, milyen igények és álláspontok vannak a Várnegyed felújítására, majd pályázatot írnak ki a hatástanulmány elkészítésére. A tanulmány, amely a munka irányait jelölné ki, 2012 nyarán kerülne a kormány elé.
Mivel a hatástanulmány a projekt legfontosabb dokumentuma, és annak kidolgozója formálhatja meg a Várnegyed képét, tudni szerettük volna, kiírnak-e pályázatot. Zumbok szerint pályázat lesz, de azt még nem tudja, hogy nyílt vagy meghívásos, magyar vagy nemzetközi rendszerben zajlik majd.
Kérdésünkre, hogy miért pont a Közti és a Zoboki és Demeter építésziroda vesz részt az előkészítésben, Zumbok úgy válaszolt: ez a két iroda indult a Nemzeti Vagyonkezelő korábban kiírt pályázatán. Bár az eredménytelen lett, az általuk leadott anyag alapján őket már most bevonják a munkába.
Korábbi cikkünkben rámutattunk, nem az érdektelenség volt az oka annak, hogy csupán két pályázat érkezett a felhívásra, hanem mert a feltételeket indokolatlanul szabták olyan szigorúra, hogy a legtöbben nem tudták teljesíteni azokat.
Zumbok szerint ebből a két korai pályázatból szivárogtak ki a sajtóban keringő részleteket, de valójában még semmi nincs eldöntve. A lapokban többek közt megjelent, hogy elköltöztetnék a Nemzeti Galériát és a Széchényi könyvtárat, a helyükre pedig kormányhivatalok költöznének, többek közt itt működne a Miniszterelnökség is.
A Várbazár megint szép lesz
A konkrétumokra terelve a szót a miniszteri biztos elmondta, a fejlesztésnek két iránya lesz: a Várkertbazár felújítása, és a nagyobb léptékű munka, a Várnegyed egészének helyreállítása.
„A Várkertbazár helyreállítása már a közeljövőben megkezdődhet. Az északi pavilon vízhordó lépcsőjére jogerős építési engedély és kiviteli terv van. Itt a munka bármikor megkezdődhet, ha a kormány bólint.”
A kormány bólintására a Várkertbazárnak csak egy része újulhat meg: az a jelenleg lezárt lépcső, amely a Lánchíd utcától a Palotáig vezet. A lépcső alatt egy 500 éves folyosórendszer húzódik, amelyet szintén rendbe hoznának. A terv megnyitná a gyilokjárót is, így a Vár körüljárható lenne. A Közti által készített tervek legmarkánsabb eleme azonban a mozgólépcső. „A Duna-parttól a Palotáig egy nagyteljesítményű mozgójárda működne.” – ismertette a terv extravagáns részletét Zumbok.
A biztos úgy tudja, a munkálatokhoz rendelkezésre állnak a források. Információink szerint nagyjából 800 millió forintba kerülne a felújítás ezen része.
A Várkertbazár egészének felújításához ennek a sokszorosa lenne szükséges, de erről még nagyságrendileg sem árultak el részleteket. Bár a felújításról állítólag semmi konkrétum nincs, a Várkertbazárral kapcsolatban Zumbok mégis ismertetett velünk egy sor olyan színes részletet, amelyekről kormányzati kommunikációs cégek lehengerlő látványtervekkel szokták elárasztani a sajtót. Zumbok a Várkertbazárba álmodott:
- 1 db elegáns éttermet
- 1 db olcsó, de jó éttermet „bakancsos turistáknak”
- 1 db múzeumot az Iparművészeti múzeum török-oszmán szőnyeggyűjteményével
- 1 db rocktörténeti múzeumot az egykor itt működő Ifipark emlékére
- 2-3 db műhelyt fiatal képzőművészeknek, akik a turisták érdeklődésétől övezve alkothatnak
- 300 db parkolóhelyet egy új földalatti garázsban
Felvetettük, hogy Zoboki Gábor építész úgy vélte: Várkertbazár felújítása mellékvágány. "A vár fejlesztéséhez ingatlanfejlesztési koncepció is kell. A Várkertbazárban profit nincs, csak sok pénzt kell belerakni, és ez nem jön vissza. Mivel ez lenne az első ütem, ennek a tapasztalatai határoznák meg a további lépéseket, ami nem biztos, hogy jó." – nyilatkozta az építész.
A miniszteri biztos szerint azonban „ha még várunk a munkával, nem lesz mit felújítani. A Várkertbazár már 1996-ban a világ 100 legveszélyeztetettebb műemléke közt volt a World Monuments Fund listáján.”
A vár felújításának költségeiről Zumbok még nagyságrendileg sem akart összeget mondani, annyi derült ki, hogy jelentős uniós forrásokra számítanak.
Orbánt költöztette volna
Zumbok nem tudott választ adni arra, hogy mikor vágnának bele a nagyobb munkába, a Várnegyed felújításába. A terv maga egyébként nem indokolatlan, a háború után gyorsan és koncepciótlanul végezték a helyreállítást, sok épületet ok nélkül bontottak el, másokat pedig barbár módon állítottak helyre. A negyed egyes részei továbbra is foghíjasak, romosak.
„Reális egy ilyen léptékű feladattal foglalkozni, amikor az ország kritikus gazdasági helyzetben van, a világ pedig sikertelenül próbál kilábalni a válságból, így a források minden oldalon szűkösek?” – firtattuk, amire a miniszteri biztos viszont úgy vélte, az irányok kijelölése fontos feladat, az építés néhány év múlva is elkezdődhet. Mint ismeretes, a kormány döntött arról, hogy 2014-ig kiköltözik a Parlamentből, egy eddig nem konkretizált új helyre.
Információink szerint az előkészítést hátráltatja, hogy Zumbok Ferenc nem szakember, így képbe kell helyezni az építészeti és urbanisztikai ügyekben. A miniszteri biztos nem szakmai vonalon, hanem Orbán Viktor egykori tanácsadójaként kapta meg a feladatot. A jogász végzettségű Zumbok az első Orbán-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban dolgozott, később ő felelt a Sándor palota felújításáért, ahová a miniszterelnök költözött volna. A terv a választási vereségükkel süllyedt el, és lett a köztársasági elnök otthona.