Jenő
3 °C
8 °C

Melyik épületre hasonlít a Barátok közt ház?

2011.09.18. 21:51
A kispesti Wekerle-telepet szeptember elején nyilvánították műemléki jelentőségű területté. A száz éve épült, négyezernél is több lakásban egykor húszezer munkás élt, mára nagyjából tizenkétezren laknak a XIX. kerület ezen részén. De miből van Wekerlén ötvenezer és kilencvenmillió? Melyik másik épületre hasonlít a Barátok közt ház? A műemlékké nyilvánítás alkalmából a Wekerlei Társaskör Egyesület lovas kocsis túrán mutatta be a telep történetét.

Wekerlén mintha megállt volna az idő a hatalmas platánfákkal övezett, rendezett utcák, régi stílusú, fagerendás, spalettás házak között. Az utcákon alig látni vasárnap délelőtt embereket, akiket mégis, azok is lassan közlekednek. Senki se rohan. Hogy mégis 2011-et írunk, azt csak az ötpercenként járó csuklós buszok és a kiépített kerékpárút jelzik.

Tóthné Udvardi Katalin tősgyökeres helybéli. Az angol- és történelemszakos tanár nem lát, mégis pontosan meg tudja mondani, hogy a telep melyik épülete mellett halad el lovas kocsink, az miről nevezetes, melyik utca melyikből nyílik. Azt is tudja, hogy a szimmetrikus elrendezés miatt melyik utcának melyik az ikertestvére.


Nagyobb térképre váltás

Angol mintára

A negyedet Wekerle Sándor miniszterelnök, pénzügyminiszter az angol gyáripari mágnások ötlete után valósította meg, akik a munkásaiknak kolóniákat hoztak létre. Magyarországon 1908-ban született meg az állami költségen építendő munkáslakásokról szóló törvény.

Rá egy évre be is költözhetett az első negyvenkét vasutascsalád Wekerlére, akiket a postások, a nyomdászok és a rendőrök követték. A munkásnegyedben 1925-ig 1007 ház épült, 4412 lakással.

Az emeletes bérházak helyett a kertvárosi jellegű építési mód tűnt a legjobb elképzelésnek, mivel a vidékről érkező munkáscsaládoknak nem jelentett így akkora környezetváltozást, hogy a nagyvárosba költöznek. A Wekerle-telep valamennyire meg tudta őrizni a vidék hangulatát.

Az építkezésnél nagy hangsúlyt fektettek a környezetnek a közösség életére gyakorolt hatása, és ezt leginkább a főtérrel akarták elérni. Ezt külön pályáztatás útján a tér későbbi névadója, Kós Károly építész nyerte el. (A teret először Fő, majd Petőfi térnek nevezték, 1987-től Kós Károly.)

Tégla és gyümölcs helyben

Wekerle talán legismertebb épülete, az RTL klubos szappanoperáról ismert Mátyás király tér és a Barátok közt lakóháza is itt, a Kós Károly tér 4. szám alatt található. A Schoditsch Lajos és Éberling Béla tervei alapján készült épület jellegzetességei, a dupla oszlopsoros lodzsa és az íves nyílászárók egyébként visszaköszönnek a telep rendőrkapitányságának 1912-ben elkészült épületénél is. Hogy mennyire tudatosan építették a telep házait, az is bizonyítja, hogy annak idején félméternyi homokréteget legyalultak a terület földjéből, amelyből aztán 90 millió darab mészhomok tégla készült.

Tóthné Udvardi Katalin meséli, az építők tudatosan meghatározták, hogy a húszezer lakos befogadására alkalmas telepnek mennyi orvosi rendelőre, oktatási intézményre, piacra, boltra, pékségre lesz szüksége. Azt is szabályozták, hogy a növényzet hogyan viszonyuljon az összképhez: a körutakra platánfákat, a kisebb utcákra jegenyéket ültettek, összesen ötvenezer darabot. A telep saját kertészetéből minden család négy csonthéjas gyümölcsfát igényelhetett, amelyeknek kezdetben akkora volt a terméshozama, hogy a családok az adójukat az eladott gyümölcsből fedezték.

A lakóházakhoz 48-féle típustervet készítettek. Minden házhoz kert, nyolc négyzetméteres konyha, 16 négyzetméteres szoba és kamra tartozott. Fürdőszobát nem alakítottak ki. Az eredeti tervek szerint az itt lakók tisztálkodni a népfürdőkbe jártak volna, de ezt forráshiány miatt már nem tudták megvalósítani, így végül a házak kamráit alakították át.

Mindenhol az egységre törekedtek, és annak ellenére, hogy nem engedték, hogy egy építész kettőnél több házat építsen a központnak számító Kós Károly téren, a harmóniát mégis sikerült megőrizni.

173 épület és 4 terület lett műemlék

A Wekerle-telep 2009 októberétől ideiglenes műemlékvédelmi besorolást kapott. 2011 szeptemberében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium műemlékké nyilvánításáról és műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról szóló rendeletében 173 épületet műemlékké, 4 területet műemléki jelentőségű területté nyilvánított. Budapesten 49 helyszín kapott a Nefmi döntése alapján műemléki védettséget, köztük a Józsefvárosi pályaudvar és a MÁV Északi Járműjavító épülete. Műemlék lett a dörgicsei présház, a szegedi koldusház, a balatonfüredi római téglaégető kemence, a debreceni Vértessy-kastély, a győri uszoda, a szolnoki zsinagóga és a dévaványai zsidó temető. A műemléki jelentőségű terület lett Wekerle-telep mellett Miskolc, Decs és Jánoshalma településmagja.

Lehetőség

Nagy Gergely, a műemlékvédelem legnagyobb nemzetközi civil szervezetének magyar tagja, az ICOMOS Nemzeti Bizottság elnöke szerint a Wekerle olyan hely, amelyre kevés példa van Magyarországon és a világban is: a telep az angol kertvárosi építészet mintájára épült, de sehol máshol állami kertvárost nem építettek olyan gyorsasággal, mint idehaza. „Azzal, hogy műemlék lett a Wekerle, tudni is kell élni az itt lakóknak. Ez nem átkot jelent, hanem lehetőséget. Minél több emberben kell majd tudatosítani, hogy őrizzék meg az egységes külső megjelenést. Nem mindegy, hogy egy felújításnál, ha át akarják helyeztetni az ablakot, azt miként teszik, vagy hogyan hőszigetelnek. Akik azért költöznek ide, mert itt zöld környezetben lehet élni, akkor próbálják valahogy meg is őrizni ezt a környezetet – mondta az Indexnek Nagy Gergely.

Wekerle Sándor (18481921)

1889 és 1892 között pénzügyminiszter, majd kereskedelemügyi miniszter. 1892-től 1895-ig miniszterelnök, majd 1906-tól 1910-ig másodjára is ő a kormányfő és pénzügyminiszter egyben. Kezdeményezésére ekkor indult meg a munkáslakások építése állami pénzből. Nevéhez fűződik az aranyvaluta bevezetése 1892-ben. Első miniszterelnöksége idején hozta meg az Országgyűlés az egyházpolitikai törvényeket. Wekerle a kötelező polgári házasságra vonatkozó törvényjavaslat elutasítása miatt nyújtotta be lemondását. 1906 alakított koalíciós kormányt a Fejérváry-kormány bukása után. Kormányának bukása után részben cukorbaja miatt is, egy időre visszavonult a politikai élettől. Harmadik kormánya 1917 és 1918 között működött. (Forrás: Wikipedia)