2014-től elektronikus lehet a BKV-jegy

2014-től a papíralapú jegy- és bérletfajtákat elektronikus díjfizetési mód válthatja fel, valamint részben új jegyrendszer léphet életbe, melynek legfőbb elemei a tervek szerint az időalapú jegy, a napi költési maximum, illetve az utólagos fizetés (pay-as-you-go) lehetősége érintés nélküli bankkártyával, áll a Budapesti Közlekedési Központ előterjesztésében, amelyet szerdán tárgyal a fővárosi közgyűlés. A rendszer fokozatos kiépítése több évig tart és 15 milliárd forintba kerül.

Az átállás 2013 végén kezdődne. Az első ütemben, 2013. december és 2014. október között, a bérletes utasokat terelnék át az elektronikus jegyrendszerre. Második ütemben, 2015 első félév végéig a jegyrendszert alakítanák át: mintegy tízezer érvényesítő készüléket szerelnek fel a járművekre és peronokra, megjelennek a BKK-kibocsátású, anonim, érintés nélküli plasztikkártyák, melyeket az alkalmi utazók válthatnak ki.

Ezzel párhuzamosan elkezdődik a papíralapú érintés nélküli kártyák árusítása is az egyszeri utazásokhoz. A hagyományos papírjegyek teljes kivezetése után szerelik le a régi érvényesítő készülékeket és jegyautomatákat. A lyukasztók eszerint 2015 előtt nem tűnhetnek el Budapestről.

A harmadik ütemben (2014-től folyamatosan, várhatóan 1-2 évig) telepítenék a beléptető kapukat a metróhoz és a HÉV-ekhez, és negyedik ütemben, 2015-ig tennék lehetővé a terjedőben levő, érintés nélküli bankkártyák elfogadását. Később az NFC technológiát támogató mobiltelefonokat is elfogadja a rendszer. A jegyrendszer teljes kiépítése becslés szerint 15 milliárd forintba kerül.

A beléptető kapurendszer kialakítása a projekt egyik legnagyobb beruházást igénylő eleme. A terv szerint az összes metró- és földalatti állomáson ilyen beléptetés lesz. A belépéskor az utas odatartja kártyáját vagy okosjegyét a kapu érvényesítőjéhez, és ha az érvényes, akkor kinyílik és átengedi őt, ha nem, akkor zárva marad, valamint fény-és hangjelzést ad.

Csúszószárnyas beléptetés

A tanulmány szerint a csúszószárnyas kapuk számítanak a legkorszerűbbnek biztonság, áteresztőképesség és hatékonyság szempontjából. Átlagos áteresztőképességük 45-50 fő/perc, optimális esetben elérheti a 60 fő/perc teljesítményt is.

A buszok és trolik egy részén bevezetik az elsőajtós felszállást. Ebben a rendszerben csak a jármű első ajtajánál lévő érvényesítő készülékhez kell odatartani a kártyát. A nagy forgalmú járatokon megmarad az összajtós felszállás. Itt minden ajtóhoz tesznek egy leolvasót, amit használni kell felszálláskor. Az ellenőröket ezekre a járatkora csoportosítják át a metrókról, azaz sűrűbb ellenőrzésre lehet majd számítani. Mindegyik ellenőrnél lesz egy saját leolvasó, ami egyébként a felszállásakor blokkolni tudja a jármű összes érvényesítő készülékét, nehogy valaki az ellenőr megjelenése után "lyukasszon".

A HÉV esetében a peronokon elhelyezett érvényesítő készüléken kell az utasoknak jelezniük az utazás megkezdését és az utazás befejezését is. Amennyiben az utazás befejezését az utas nem jelzi a leolvasón, a számláját pótdíjjal terhelik meg.

Újfajta menetdíjrendszert is kialakítanak. Bevezetik a díjplafon, azaz, ha egy adott időn, például egy napon belül már annyiszor érvényesít új jegyet az utas, hogy azoknak az ára meghaladja a napijegy árát, akkor nem fizet többet, mint a napijegy ára, ráadásul amint ezt az értéket elérte, attól kezdve aznap már korlátlan számú és idejű utazásra lenne jogosult.

Az előre fizetett bérlet típusú termékek, azaz a kétheti, havi, negyedéves és éves bérletek megmaradnak, természetesen kártyán. A kártyáknak több verziója lesz: a BKK kiad fényképes és anonim kártyát is, az előbbit a rendszeres, az utóbbit az alkalmi utazóknak, valamint az érintés nélküli bankkártyákat is elfogadják majd a leolvasók. Az elszámolás lehet előre megvett, feltöltött egységek alapján, vagy egyes kártyatípusoknál utólagosan is, az utas bankszámlájának terhére.

A BKK-kártyával nem rendelkező, alkalmi utasoknak lehetőségük lesz papíralapú elektronikus jegy, úgynevezett smart paper vagy okosjegy kiváltására, ami használat után eldobható. Bevezetik az időalapú (órás, napi) jegyet, amely a meghatározott időtartamon és területi övezeten (zónán) belül korlátlan számú átszállást biztosít. (Zónák csak a Budapestet elhagyó járatoknál lesznek.) Ez egyúttal a „felszállásalapú” jegyrendszer, azaz a ma ismert vonaljegy és átszállójegy megszüntetését is magával vonja.

Az NFC technológiát támogató mobiltelefonok mind a BKK-kártyának, mind az érintés nélküli bankkártyának alternatívája lehet. Egyelőre kevés  ilyen típusú mobiltelefon van forgalomban, tömeges elterjedésükre, használatuk széles körűvé válására azonban a közeljövőben számítani lehet, számítani kell, ezért a rendszer ezeknek a leolvasására is képes lesz a tervek szerint.

A teljes tanulmány innen letölthető.