Jönnek a modern kori szolgabírók

Január végéig lehet véleményezni a Budapestet hét körzetre (a járás szót a fővárosban nem használják) osztó, a magyarországi járási rendszerről szóló koncepciót. A tervek szerint körzeti kormányhivatalok 2013-tól fokozatosan átvennék az önkormányzati feladatok jelentős részét. A megkérdezett önkormányzatok egyelőre óvakodnak nyilvánosan is véleményt mondani.

A fővárosban hét körzet lesz, hét kormányhivatallal, amelyhez egyenként 220-240 ezer ember tartozik. Az ingatlanokról most folynak a tárgyalások, a Nyugati térnél, az Őrs vezér vagy a Bosnyák térnél, a kőbányai Liget térnél, a Boráros térnél, a Móricz Zsigmond körtérnél, a belvárosban és a Széll Kálmán térnél lesz egy-egy hivatal, mondta lapunknak a majdani hét körzetet összefogó fővárosi kormányhivatal vezetője, Pesti Imre.

Pesti szerint a körzeti hivatalok elhelyezésével nem lesz különösebb gond, mert folyamatosan szabadulnak fel önkormányzati ingatlanok. A kerületi önkormányzatoknak ugyanis a körzeti kormányhivatalok 2013 január 1-i megnyitásával folyamatosan egyre kevesebb feladatuk lesz. A tervek szerint átvennék az önkormányzatoktól a hatósági munkát az építésügytől a környezetvédelemig, így például az építési engedélytől kezdve a jogosítványért (minden hatósági dokumentumért) a kormányhivataloknál kell majd kopogtatni az állampolgárnak.

Ez nem jelenti azt, hogy a kerületi okmányirodából be kell majd békávézni a lakóhelytől esetleg messzebb eső kormányhivatalba, egyrészt ugyanis a kerületi okmányirodák továbbra is működnek párhuzamosan, másrészt pedig a kormányhivatalok a terv szerint fokozatosan átveszik az okmányirodákat, ügyfélszolgálatokat a kerületektől.

És hogy mit szólnak ehhez jelentős hatáskörcsökkentéshez a kerületi önkormányzatok? Megpróbáltuk megtudni. Több polgármestert - különböző pártokhoz tartozókat -  megkerestünk, sőt a kerületek önkormányzati szövetségét, a BÖSZ-t is megpróbáltuk megszólaltatni, de mindenki rendkívül óvatos volt. Az általános válasz szerint mindenki határidőre elkészíti a véleményezését (január 29-re), de még korai nyilatkozni róla.

Pesti Imre szerint a megyékben már lezajlott hasonló folyamatoknak az a tanulsága, hogy bár eleinte akadhat némi ellenállás, a végén nem fogják bánni az önkormányzatok az átalakítást. A helyi ügyek (például a helyi adók beszedése, településfejlesztés, közlekedési, köztisztasági feladatok) pedig továbbra is polgármesteri hivataloknál maradnak.

A kormány.hu-n közszemlére bocsájtott terveket január 29-ig lehet véleményezni, a törvényjavaslat várhatóan 2012 februárjában kerül az Országgyűlés elé, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kormányrendeletet pedig várhatóan június végén fogadja el a kormány.

A kormányhivatalok megerősödése a fővárosi önkormányzatot annyiban érinti, hogy 2013 januárjától automatikusan átkerülnek hozzájuk a fővárosi tulajdonú oktatási és szociális intézmények. Az önkormányzat azonban visszaigényelheti azokat az intézményeket, amelyekhez ragaszkodik, és bizonyos feltételek teljesülése esetén vissza is kaphatja. Mint azt a főpolgármesteri hivatalban megtudtuk, most kezdődtek el azok a felmérések, tárgyalások, amelyek alapján majd kijelölik, melyik intézményeket kérik majd vissza.

Szolgabírók aranykora

A kormányzati összeállítás dokumentumai szerint az első járások a 15. század elején jöttek létre. A járások középkori története és szerepe elválaszthatatlan a központi pénzügyigazgatástól, pontosabban a királyi egyenes adó beszedésétől. A járások élén a szolgabíró állt, aki a vármegye ura, a főispán alá tartozott.

A 16-17 században az adóbehajtás mellett bővül a járások hatásköre, ide tartozik innentől a közutak, vizek, közművek felügyelete is. A 17-18 században a jogi területen törnek előre a szolgabírók: a polgári perekben elsőfokú hatóságként kezd működni a szolgabírói ítélőszék. A szolgabírók kora egészen a II. világháborúig tartott.

A II. világháború után, a tanácsrendszer bevezetésekor elvben lehetőség nyílt arra, hogy a járás elmozduljon az önkormányzatiság irányába (választott tanácsok), de ez a politikai diktatúra természete miatt teljesen formalitás maradt. Még ez a formális jelleg megszűnt 1971-ben, amikor a járások hivatalokká váltak. A járások végül 1983-ban szűntek meg teljesen.

A járási rendszer egyik alapvető jellegzetessége, hogy bár történt kísérlet arra, hogy önkormányzati önrendelkezési jogot kapjon (tanácsrendszer), ez igazán sosem sikerült, mindig is inkább az állami hierarchia része, az állam kinyújtott karja maradt.

A másik jellegzetesség pedig az, hogy a városi jogú településeket, különösen a nagyvárosokat környezetükből kiragadva kezelte.  Miként régebben a szabad királyi városok, úgy emelkedtek ki környezetükből később a törvényhatósági jogú városok, majd 1950 után a megyei városok.