A főváros hibájából csúszott a Margit híd átadása
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Az asszony hazáig sírt, aztán otthon kinyitott egy meggybefőttet, és elővette az albumot. A fess Ernő jó ember volt, csak unalmas, és hát, isten bocsássa meg, büdös volt a szája. Igaz, amikor kedvenc képük, a Zenélő kutas készült, pont mikor a vattacukrot a szél a hajukra fújta, akkor még jószagú volt. Az átnevetett nap végén hazafelé sétáltak, és a rakpartról nézték, milyen szép a Margit híd.
Egy téli napon Páskándiné, akit egyébként Gizellának hívtak, a zöldségesnél hallotta, hogy elkészült a Margit híd új díszkivilágítása. Gizella félt a sötéttől, de tudta, azt neki látnia kell. A hétfő délutánt választotta, akkor talán nincs annyi részeg hazafelé.
Délután kiment a Szigetre Edinával, akire gondosan ráadta a steppelt vatelinkabátkát. Nem volt könnyű megvarrni, Edina sokat ficánkolt. A Margitszigeten alig voltak, a kövér kutya hamar elfáradt, remegve fázott, de hiába rángatta a pórázt, Gizella nem tágított, látni akarta a díszkivilágítást.
A sétányon várakozott. Valamiért azt képzelte, hogy amikor kigyúl a fény, a híd is zenélni kezd majd, mint a díszkút, aminek a peremén ültek, mikor a vattacukros kép készült.
A hídszerkezet sárgán felragyogott. Gizella szeme tágra nyílt, könnybe lábadt. Edina rángatta a pórázt. Bárcsak az Ernő ezt láthatná! Még a vattacukor sem kéne.
Jogerősen is pert nyertek az Mh2009 Konzorciumot alkotó cégek (Közgép Zrt., Strabag MML Kft., A-Híd Zrt.) a Fővárosi Önkormányzattal szemben a Margit híd átadásának csúszásával kapcsolatban, tudta meg a Napi Gazdaság. A Fővárosi Ítélőtábla lapunk kérdésére megerősítette, hogy az ügyet másodfokon lezárta.
A Napi Gazdaság információi szerint a jogerős döntés kimondja, hogy nem a vállalkozók, hanem a budapesti önkormányzat által későn átadott tervek miatt tolódott ki az eredeti, 2010 nyarára ígért határidő 2010 őszére. A fővárosnak ezért kötbér sem jár. Úgy tudják, az ítélőtábla keddi döntésével helyben hagyta a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának tavaly novemberben meghozott elsőfokú ítéletét, amely szintén azt állapította meg, hogy a kivitelezők a későn átadott tervek miatt voltak kénytelenek eltérni az eredeti építési ütemtervről, és ezért csúszott a mederhíd ideiglenes forgalomba helyezése.
A főváros és a konzorcium 2009. augusztus 10-én kötött szerződést a Margit híd felújítására, a jóváhagyott kiviteli terveket viszont csak november 10-én, három hónappal később kapták meg a kivitelezők. Emiatt nem lehetett időben megkezdeni például az acélszerkezetek gyártását, bizonyos munkafolyamatok pedig az őszi időszak helyett télre csúsztak, amikor az időjárás miatt többször is fel kellett függeszteni a helyszíni munkavégzést. A Margit híd főhídján végül 2010. augusztus 23. helyett 2010. november 15-én indulhatott meg a személygépjármű-forgalom, a végső műszaki átadás-átvétel 2011. szeptember 30-án kezdődött meg.
A jogvitának részben az az alapja, hogy a tervezetthez képest később írták alá a kivitelezői szerződést, illetve idővel újabb feladatok adódtak (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 12.). Az önkormányzat 2010-ben – egyoldalú döntéssel – le kívánta hívni a konzorcium 2,6 milliárd forintos bankgaranciáját, mivel úgy ítélte meg, hogy a beruházás első üteme nem készült el időre. A lépés ellehetetlenítette volna a konzorciumot, amely ezért bírósághoz fordult, részben a bankgarancia lehívásának megtiltását kérve, aminek a testület helyt adott, így az építkezés folytatódhatott.