A főváros hibájából csúszott a Margit híd átadása

2012.04.05. 10:05
Vattacukor
 
Özv. Páskándi Ernőné esténként már rég nem merészkedett ki az utcára. Még gömbölyded tacskókeveréke, Edina  kíséretében sem érezte magát biztonságban, mióta a háztömb túloldalán új szórakozóhely nyílt. Egészen pontosan azóta nem ment le villanyfényben, hogy a nyitás után pár héttel trágár tinédzserek utánakiabáltak, hogy nem kéne annyit futtatni az agarat, amikor pedig Páskándiné neveletlen huligánoknak nevezte őket, lebaszatlanöregpicsázták.

Az asszony hazáig sírt, aztán otthon kinyitott egy meggybefőttet, és elővette az albumot. A fess Ernő jó ember volt, csak unalmas, és hát, isten bocsássa meg, büdös volt a szája. Igaz, amikor kedvenc képük, a Zenélő kutas készült, pont mikor a vattacukrot a szél a hajukra fújta,  akkor még jószagú volt. Az átnevetett nap végén hazafelé sétáltak, és a rakpartról nézték, milyen szép a Margit híd.

Egy téli napon Páskándiné, akit egyébként Gizellának hívtak, a zöldségesnél hallotta, hogy elkészült a Margit híd új díszkivilágítása. Gizella félt a sötéttől, de tudta, azt neki látnia kell. A hétfő délutánt választotta, akkor talán nincs annyi részeg hazafelé.

Délután kiment a Szigetre Edinával, akire gondosan ráadta a steppelt vatelinkabátkát. Nem volt könnyű megvarrni, Edina sokat ficánkolt. A Margitszigeten alig voltak, a kövér kutya hamar elfáradt, remegve fázott, de hiába rángatta a pórázt, Gizella nem tágított, látni akarta a díszkivilágítást.

A sétányon várakozott. Valamiért azt képzelte, hogy amikor kigyúl a fény, a híd is zenélni kezd majd, mint a díszkút, aminek a peremén ültek, mikor a vattacukros kép készült.

A hídszerkezet sárgán felragyogott. Gizella szeme tágra nyílt, könnybe lábadt. Edina rángatta a pórázt. Bárcsak az Ernő ezt láthatná! Még a vattacukor sem kéne.
(MG)

Jogerősen is pert nyertek az Mh2009 Konzorciumot alkotó cégek (Közgép Zrt., Strabag MML Kft., A-Híd Zrt.) a Fővárosi Önkormányzattal szemben a Margit híd átadásának csúszásával kapcsolatban, tudta meg a Napi Gazdaság. A Fővárosi Ítélőtábla lapunk kérdésére megerősítette, hogy az ügyet másodfokon lezárta.

A Napi Gazdaság információi szerint a jogerős döntés kimondja, hogy nem a vállalkozók, hanem a budapesti önkormányzat által későn átadott tervek miatt tolódott ki az eredeti, 2010 nyarára ígért határidő 2010 őszére. A fővárosnak ezért kötbér sem jár. Úgy tudják, az ítélőtábla keddi döntésével helyben hagyta a Fővárosi Bíróság Gazdasági Kollégiumának tavaly novemberben meghozott elsőfokú ítéletét, amely szintén azt állapította meg, hogy a kivitelezők a későn átadott tervek miatt voltak kénytelenek eltérni az eredeti építési ütemtervről, és ezért csúszott a mederhíd ideiglenes forgalomba helyezése.

A főváros és a konzorcium 2009. augusztus 10-én kötött szerződést a Margit híd felújítására, a jóváhagyott kiviteli terveket viszont csak november 10-én, három hónappal később kapták meg a kivitelezők. Emiatt nem lehetett időben megkezdeni például az acélszerkezetek gyártását, bizonyos munkafolyamatok pedig az őszi időszak helyett télre csúsztak, amikor az időjárás miatt többször is fel kellett függeszteni a helyszíni munkavégzést. A Margit híd főhídján végül 2010. augusztus 23. helyett 2010. november 15-én indulhatott meg a személygépjármű-forgalom, a végső műszaki átadás-átvétel 2011. szeptember 30-án kezdődött meg.

A jogvitának részben az az alapja, hogy a tervezetthez képest később írták alá a kivitelezői szerződést, illetve idővel újabb feladatok adódtak (Napi Gazdaság, 2011. szeptember 12.). Az önkormányzat 2010-ben – egyoldalú döntéssel – le kívánta hívni a konzorcium 2,6 milliárd forintos bankgaranciáját, mivel úgy ítélte meg, hogy a beruházás első üteme nem készült el időre. A lépés ellehetetlenítette volna a konzorciumot, amely ezért bírósághoz fordult, részben a bankgarancia lehívásának megtiltását kérve, aminek a testület helyt adott, így az építkezés folytatódhatott.