Marianna
1 °C
10 °C

Térfigyelő kamerával is büntet a rendőr

2012.05.16. 13:06
| Módosítva: 2012.05.16. 18:20

Budapesten két helyen rögzít piros lámpán áthaladást térfigyelő kamera: a Hermina út-Kós Károly sétány és a Dózsa György út-Kerepesi út kereszteződésében. Emellett számos térfigyelő kamera alapján bírságolnak tilosban megálló vagy várakozó gépkocsikat. A bírságolás az év végéig jogszerűen folyik, akkor lejár a kamerák működésének feltételeit meghatározó jogszabály alóli 4,5 éves felmentés. Az új kritériumok azonban egy pornóproducert is összezavarnának.

Budapesten fixen rögzített ellenőrző berendezés – térfigyelő kamera – két helyszínen rögzít tilos jelzésen történő áthaladást: a XIV. kerület Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésében (ez nem a BKK által felszerelt és jelenleg tesztüzemben működő kamera), valamint a XIV. kerület Dózsa György út-Kerepesi út kereszteződésében, válaszolta megkeresésünkre a BRFK sajtóosztálya. A felvételek alapján bírságolnak is.

Nem csak kísérlet

Mint arról beszámoltunk, áprilistól automatizált piroslámpa-figyelő rendszerrel kísérleteznek Zuglóban, a Hermina út-Kós Károly sétány kereszteződésében, de a tesztkamerák felvételei alapján nem büntetnek. (A BKK cikk megjelenése után elárulta, hogy a Siemens kísérletezik az új kamerákkal.) Cikkünk után többen jelezték, hogy már kaptak büntetést valószínűleg térfigyelő kamerák felvételei alapján a Hermina-Kós Károly kereszteződésben, sőt a Dózsa György út-Kerepesi út kereszteződésében is.

A BRFK kérdésünkre leírta, hogy a térfigyelő kamerák felvételeit a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, a bírságolásról szóló 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet (ez a jogszabály jelöli ki közúti szabálysértési ügyekben első fokú hatóságnak a Vas megyei rendőr-főkapitányságot) és a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet alapján használják fel. Megkérdeztük Jóri András volt adatvédelmi biztost, aki szerint a megjelölt felhatalmazások korrektek, így az adatkezelés jogszerűnek tekinthető.

A GKM rendelet határozza meg, hogy milyen kamerákkal lehet bírságolásra alkalmas felvételeket készíteni. Két fontos kritérium van: az első, hogy  az elektronikus adattovábbító rendszer összekapcsolható legyen a rendőrség által működtetett elektronikus informatikai rendszerrel (a Trafficpoint-tal). Ez a feltétel jelenleg is hatályos.

DisplayPicture3

„Elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is"

A másik, meglehetősen homályosan megfogalmazott, az uniós elvek alapján bekerült kritérium hatályba lépését azonban előre felfüggesztették 2012. december 31-ig. Ez a feltétel úgy szól, hogy a digitális eszköznek a közúton azonos irányban közlekedő gépjárművekről elölről, hátulról, illetve elölről és hátulról is képfelvétel készítésére és a dokumentált szabályszegés jellegének beállítására alkalmasnak kell lennie.

Ez a meghatározás az Index szövegértelmező alosztályán meglehetős értetlenkedést okozott. De megkérdeztük az ügyben Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértőt is, az ORFK közlekedésrendészeti osztályának volt vezetőjét, aki úgy foglalta össze véleményét, hogy jövő évtől a fixen rögzített (térfigyelő) kamerákat állítja kihívás elé a jogszabály. Ezek ugyanis nehezen képesek a kritériumban leírt feltételt teljesíteni, a kézi eszközöket, kamerákat lehet annak megfelelően mozgatni. (A feltételt egy kameraforgalmazó cég vezetője sem tudta pontosan értelmezni.)

A taxisoknak hetente tucatnyi bírság jön kamera alapján

Márpedig olyan térfigyelő kamera, amelynek a felvételeit bírságolásra használják, nemcsak kettő van Budapesten, igaz, azokkal nem a piros lámpán áthaladást büntetik, hanem a tilos helyen megállást. Metál Zoltán, az Országos Taxisszövetség elnöke szerint ez utóbbiak a taxisokat sújtják leginkább, hiszen az utas ki- vagy beszállása miatt ha csak másodpercekre is, de gyakran meg kell állniuk tilos helyen. Elmondása szerint a taxisok hetente tucatszámra kapják a térfigyelő kamerák által készített felvételeket, ami alapján egyenként 30 ezer forintos bírságot szabnak ki rájuk.

Metál hozzátette, bármelyik állami szervhez fordultak, mindenhol a megértésükről biztosították őket, de változás nem történt. Ez az abszurd helyzet is bizonyítja szerinte, hogy nem már rég nem bűnmegelőzésről, közterületi rendről van szó a térfigyelő kamerák kapcsán, hanem pénzbeszedésről.

100k birsag foto

A kamerarendszert ugyanis eredetileg az utcai bűnözés visszaszorítására telepítették a budapesti kerületekben, de az utóbbi években sorban szerződést kötöttek a rendőrséggel az önkormányzatok, és a monitorok mögött sok helyen ma nyugdíjas rendőrök ülnek és rögzítik a szabálysértő autósokat.

Önkormányzati források szerint a kerületeknek nincs anyagi hasznuk a kamerákból, a bírság az állami büdzsébe folyik be. A rendszerek üzemeltetői évről évre azzal érvelnek a drága kamerahálózat mellett, hogy nagy a társadalmi haszna, hiszen bűncselekményeket előznek meg vele, és az autósok is kevesebbet szabálytalankodnak a megfigyelt területen.

Nem mindig hitelesített, nincs figyelmeztető tábla

Berkó Károly, a Taxisok világa taxisújság főszerkesztője szerint az a probléma a térfigyelő kamerák bírságolásra használatával, hogy az objektív felelősség megállapításához objektív eszközre lenne szükség, a térfigyelő kamera pedig nem az, pláne nem hitelesített hatósági eszköz, mint például egy traffipax. A taxisok ezért sok esetben fordulnak a bírósághoz, ám a bírók sokszor meg sem próbálnak eligazodni a kusza jogi háttérben.

lampa

Újszászi József, az egyik kameraforgalmazó cég képviselője szerint a fix közterületi térfigyelő kamera a legelterjedtebb Magyarországon. Ennek felvételeit háromnaponta törlik, ha nem történik esemény időközben. Ennél fejlettebb változat a pásztázó kamera, ami rá is tud közelíteni egyes pontokra. Mindkettő alkalmas szabálytalanságok rögzítésére, és rájuk lehet kötni a rendszámfigyelő rendszert is.

Újszászi elmondta, hogy a kamerák használatára Magyarországon még nincs olyan konkrét szabályozás, mint például Németországban, ahol a kamerák azt is mérik, hogy hány másodperccel később szaladt be az autós a pirosba, és a bírságot is ez alapján szabják kisebbre vagy nagyobbra. Véleménye szerint a piros lámpákat figyelő kamerákat ugyanúgy figyelmeztető táblával kellene ellátni, mint a radarkontrollt, mert ezeknek az eszközöknek nem a büntetés a lényege, hanem a megelőzés.

Frissítés:

Azt, hogy mennyire nem objektív és pontos egy kamerafelvétel alapján kiszabott bírság, olvasónk több dokumentummal alátámasztott története bizonyítja, amelyben sikeresen fellebbezett a büntetés ellen. A történet ide kattintva olvasható.

A csepeli rendőrkapitányság magyarázata a rendszer bevezetéséről

„A jogkövető csepeli lakosok igényeit tolmácsolták felénk kerületünk Önkormányzatának vezetői, mely szerint a jelentős költséggel elkészített és üzemeltetett kamerarendszert állítsuk a közlekedés rendjének szolgálatába. A felmerült igényeknek megfelelően a térfelügyeleti rendszer jelenlegi alkalmazása, azaz a közterület rendjének biztosítása, bűncselekmények elkövetőinek elfogása, bűncselekmények megszakítása, stb. mellett új funkcióval bővül."

„Kerületünkben a térfigyelő rendszer alkalmazásával és a BRFK együttműködésével lehetőség nyílt az egyes közlekedési szabálysértéseket hitelesen dokumentálni és e cselekmények elkövetőit közigazgatási eljárás keretében KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁGGAL sújtani. (...) ezért felhívjuk a közlekedők figyelmét, hogy a szabálytalan továbbhaladás 2009. július 20-tól nem marad következmények nélkül!"