Végleg elbukta végkielégítési pereit a BKV

Ismét győztek a bíróságon a BKV volt vezetői, akik többtízmilliós végkielégítésekkel távoztak a cégtől 2007-2008-ban. A közlekedési vállalat a napokban jogerősen elvesztette azokat a próbapereket is, amelyeket az elbukott korábbi, úgynevezett megállapítási pereket követően indított. A bíróság szerint a végkielégítések nem ütköznek jóerkölcsbe.

A BKV 31 volt vezetője ügyében úgynevezett megállapítási pert indított 2009 novemberében, hogy az eljáró bíróság állapítsa meg a kifizetett végkielégítések jóerkölcsbe ütközését. E pereket első és másodfokon is elutasították a bíróságok perjogi kérdésekre hivatkozva. Ezt követően a BKV 3 próbapert kezdeményezett, tekintettel az illeték magas összegére. Ezek közül 2 jogerősen nemrég lezárult, a harmadik még folyamatban van, tájékoztatta lapunkat a BKV sajtóosztálya.

Mindkét nemrég lezárult próbaperben a bíróság elutasította a BKV keresetét, hivatkozással arra, hogy a végkielégítések nem ütköznek jóerkölcsbe. (Várhatóan a harmadik per is hasonlóképpen zárul.)

A BKV nagyságrendileg 100 millió forintot követelt vissza 31 volt vezetőtől, akiknek a többsége 2007-2008-ban távozott. A végkielégítési szerződések többsége Balogh Zsolt és Antal Attila nevéhez kapcsolódik. A végkielégítések visszakövetelésére 2,5 millió forintot költött a BKV.

A lezárult perek alapján látható, hogy polgári (munkaügyi) úton a végkielégítések nem követelhetőek vissza. Ugyanakkor a BKV még bízik abban, hogy a végkielégítésekkel kapcsolatban büntetőeljárás is folyik, amelyben a BKV bejelentette polgári jogi igényét. Azaz, ha bűncselekményt megállapítják, a BKV igényei megtérülhetnek, értékelte a jogi helyzetet a közlekedési cég.

A végkielégítési pénzeket visszakövetelő perek indulásakor Sziebert György, a társaság akkori jogi igazgatója azt mondta: a belső vizsgálat által feltárt esetekben jogászaik szerint a jó erkölcsbe ütköző kifizetések történtek, mert a megállapodások jelentős többletjuttatást tettek lehetővé a BKV kárára és a munkavállalók javára. A több tucat eset közös jellemzője, hogy az elmúlt években az érintettek munkaviszonya közös megegyezéssel szűnt meg, és ezek a megállapodások minden esetben a meglévő vagy korábbi munkaszerződésekhez képest jelentős többletkifizetést tettek lehetővé a BKV kárára, de a munkavállalók javára.

Kocsis István, BKV akkori vezérigazgatója arról beszélt korában, hogy az elmúlt évek végkielégítéseinek fele volt súlyosan előnytelen. A végkielégítéses trükkök kára 822 millió forint – vont mérleget, hozzátéve: 48 eset volt előnytelen a BKV-nak, mert vagy olyan pénzeket fizettek ki a távozóknak, ami nem járt volna, vagy éppen vitatható módokon feltornászták a kiutalt összeget.

A sors fintora, hogy 2009 óta mind Kocsis Istvánt, mind Sziebert Györgyöt több ügyben is meggyanúsították hűtlen kezelésért vagy korrupciós magatartásért.