Gigakáosz készül a dunai kikötőkben

2012.08.10. 07:56

Nem hosszabbította meg az I. kerületi önkormányzat hat szállodahajó-kikötő közterület-hasznosítási szerződését a hajók okozta zajra és szemétre hivatkozva. A kikötőket üzemeltető cég vezetője gigakáoszt jósol, mert lesz nap, amikor több lesz a hajó, mint a kikötőhely. A magyar hajóskapitány szégyenkezik.

„2012. július 29-én, azaz az idegenforgalmi főszezon közepén, a menetrendünk szerinti pontos időben megérkeztünk gyönyörű hajónkkal, a Scenic Pearl-lel Budapestre. Útitervünk szerint három napot kívántunk eltölteni a fővárosunk egyik legszebb pontján lévő kikötőhelyen. 151 utasunk kíváncsian várta az Amsterdam-Budapest út egyik csúcspontjának meghirdetett belvárosi kikötést. 3 napos fővárosi programunk azonban egy igazi vízi kalandtúrává vált, jóllehet utasaink nem erre fizettek be. Az évek óta használt, és a teljes 2012-es évre kibérelt kikötőhelyünket a Lánchíd közelében ugyanis nem vehettük igénybe, miután az illetékes hatóság az egész partszakaszon visszavonta a kikötők üzemeltetési engedélyét." – számol be meglepő tapasztalatairól Somlóvári László hajóskapitány a honlapján.

Sok lakossági bejelentés érkezett a rakparti lakóktól, akik zajra és szemétre panaszkodtak a szállodahajókkal kapcsolatban, mondta lapunknak Blázsovics Lívia, az I. kerületi önkormányzat sajtóreferense. Ezért a kerület nem hosszabbította meg a kikötők most lejárt ötéves közterület-használati szerződéseit. (Információink szerint a kerület kikötőnként évi mintegy félmillió forintot kapott.)

01
Fotó: Barakonyi Szabolcs

A sajtóreferens hozzátette, az éjszakai zajt az okozta, hogy a hajók hálózati csatlakozás hiányában saját aggregátorral termelik a szükséges áramot a kikötés ideje alatt, azaz járatják a motorjaikat. További probléma, hogy a közlekedés sincs megfelelően megoldva. A hajóról leszálló utasok kígyózó sora botladozik az alsó rakparton, nehezen tud átkelni az úton, buszaik pedig gyakran feltartják a forgalmat.

Jogszerűtlenség nem történt, de ésszerűtlenség igen, mondta Hajtó Dénes, a kiebrudalt Wikingports üzemeltetési igazgatója. Hajtó szerint az indokok nagyon szubjektívek: néhány éve szakértővel szabványok szerint megmérették a zajt, és kiderült, hogy nem volt határérték-túllépés. Úgy véli, vannak túlérzékeny lakók, de vannak, akiknek tetszik a hajók látványa a vízen.

A hulladékra vonatkozó vádat egyáltalán nem érti Hajtó, ötcsillagos szállodák előtt nem lehet szemétdomb, mondta. Elmondása szerint a kikötők területéről „enni lehet", maguk ügyeltek a takarításra. A közlekedés segítésére a rakparton saját pénzből létesítettek zebrás átkelőt, sőt az áramellátást is megoldották volna saját forrásból, de az önkormányzat nem adott aszfaltbontási engedélyt.

Mint megtudtuk, az aszfaltbontási engedélyt azért nem adta ki az önkormányzat, mert az alsó rakpartnak azt a szakaszát nemrég újították fel, így öt évig nem lehet hozzányúlni. A vastag áramkábelt pedig nem lehet más módon átvezetni az úton. (Levegőben irtó ronda lenne, kerülő úton nagyon hosszú, a metróból felhozni az áramot pedig egyenesen abszurd.)

A kikötési tilalom hat kikötőt érint. Az idei szezonban még legalább negyven hajó kötött volna ki itt – az érintett szakaszon becslés szerint évente százezer jómódú turista érkezett Budapestre. A hajók most vagy szemben, a pesti oldalon próbálnak kikötni, vagy kénytelen-kelletlen leúsznak a Rákóczi hídig. Hajtó szerint lesz olyan nap még idén, amikor több hajó lesz, mint kikötő. Az egymáshoz kötött hajókon bukdácsolnak majd át a turisták, gigakáosz lesz.

Somlóvári kapitány szerint a kényszerkikötés után a több, egymás mellé kötött hajón keresztül partra botladozó utasok, az utakat szervező külföldi idegenforgalmi irodák és a hajók nemzetközi személyzete nagyon rossz szájízzel gondol Budapestre. Az utas esetleg nem jön vissza, a hajóstársaság esetleg majd más programot szervez a budapesti helyett. „Mi magyar hajósok pedig szégyenkezhetünk a szeretett fővárosunkban tapasztaltak miatt" – teszi hozzá.

Somlóvári azzal fejezi be, hogy ilyen abszurd helyzettel nem csak Nyugat-Európában, de tőlünk keletre sem találkozott soha. Amszterdamtól Kölnön, Frankfurton és Bécsen keresztül Belgrádig és Russe-ig mindenhol jól felfogott érdek a minőségi turizmus minél jobb feltételeinek kialakítása, az ezen keresztüli bevételek, valamint az ország- és városimázs növelése. Egyedül Európa közepén, Magyarország fővárosában nincs ez így.

Frissítés:

Egy érintett helyi lakos a következőket fűzte a cikkhez: „Ablakainktól nem messze találhatók a kikötők. Lehet, hogy a kapitány csak a szezon kellős közepén értesült arról, hogy a kikötők engedélyét visszavonták, de ez egy hosszabb ideje húzódó folyamat volt, először a kerület vonta vissza az engedélyt, de azt megfellebbezte a kikötőket üzemeltető cég. Ezt követően a hajózási felügyelet is megtiltotta, persze azt is megfellebbezték, majd nem vették át az elutasításról szóló értesítést, ezért először nem tudott jogerőre emelkedni. Mire végül sikerült érvényt szerezni a határozatoknak, és a vízirendőrség elkezdhette az ellenőrzést, valóban benne jártunk a szezonban.

A hajók immár sokadig éve okoznak problémát az itt élőknek, a zaj, a megoldatlan szárazföldi közlekedés, a szemét miatt folyamatos a lakossági panasz. A hiányzó elektromos csatlakozás miatt a hajók kénytelenek éjjel-nappal járatni a generátorokat, ami szennyezi a levegőt, és különösen éjszaka nagyon zajos. Sokak éjszakai nyugalmát zavarták monoton zúgó hajók, amelyeket zárt ablak mellett is lehetett hallani. A hatóságok és a lakosság sorozatban rendelt zajméréseket, amelyek határértéket meghaladó zajszennyezést mutattak ki. Ép ésszel felfoghatatlan, hogy egy közművesített város kellős közepén miért kell a környezetet súlyosan szennyező módon termelni áramot. A hajóskapitányok pontosan tudják, hogy tőlünk nyugatabbra nem engedik meg lakóházaktól néhány méterre éjjel-nappal zajjal és károsanyag kibocsátással járó generátorral áramot termelni.

Az itt lakók évek óta leveleznek a kikötős céggel, a cég minden évben ígéretet tett arra, hogy majd kiépíti az elektromos csatlakozást, de semmi nem történt. Persze most arra hivatkoznak, hogy burkolatbontási tilalom miatt nem engedik nekik felbontani a rakparti úttestet, de egyrészt már a rakpart legutóbbi leaszfaltozása előtt is meg kellett volna tenni, másrészt ezalól lehet felmentést kérni, lásd a mostani gázcsőépítést ugyanazon a rakparton. Kértük, hogy legalább a leghangosabb hajókat (pl. Scenic család) máshol helyezzék el, erre sem került sor.

A hajók személyzete nem egyszer tartott két turnus között éjjeli bulit a fedélzeten, ami miatt rendőrt kellett hívni. A szemétszállítás olyan dilettáns módon van megoldva (egy leponyvázott utánfutóban tárolják napokig), hogy volt, hogy a Dunába hullottak a szemeteszsákok, erről videó is készült. A hajókat megközelítő buszok rendszeresen megfordultak a rakparton, a forgalommal szemben hajtottak be, ebből baleset is volt. Egy szó mint száz, a lakók folyamatosan panaszkodtak, a kikötős cég nem tett semmit, viszont olyan stílusú válaszokat írt, hogy nem kötelező itt lakni. Egy idő után a lakóknak ebből elege lett, és ők inkább úgy gondolták, hogy nem kötelező itt kikötni, ezért a hatóságokhoz fordultak.”

Egy másik, szakmai forrás szerint a fővárosi Duna-parton található 17 nemzetközi kikötő kapacitása elbírja a jelentkező többletterhelést.

Frissítés 2:

Tamás a következőkkel árnyalta tovább  a cikket: "Évekig dolgoztam egy ilyen hajón, es az idézett hajóskapitány ellenében állítom, hogy mi is sok bosszúsagot okoztunk anno különböző német városokban ezzel az éjszakai zajjal. Mivel néha éjszaka én voltam a recepción, nekem kellett megnyugtatnom a kiérkező rendőrjárőröket, hogy pár órán belül elmegyünk, és emiatt nem akarom felébreszteni a kapitányt aki vezetni fogja a hajót hajnalban, és nincs módunk az aggregátorokat kikapcsolni éjszakára (hűtők/légkondicionálo, stb. miatt)."

Szállodahajóboom Budapesten

Mint arról egy korábbi írásunkban beszámoltunk, a Majna-Duna csatorna 1992-es megnyitása óta évről-évre növekszik a szállodahajó-forgalom Budapesten. Egy sűrűbb napon 30 szállodahajó sorakozik a rakpartokon. A válság közepén is dinamikusan fejlődő szállodahajózásból a magyar cégeknek csak a kiszolgáló szektor jutott, de magyar utast sem nagyon találni a fedélzeten. Az akár Amszterdamtól a Fekete-tengerig tartó utak központja most még Budapest, de Bécs hamarosan elhappolhatja ezt a címet.