Új uszoda Újpesten, de még a régi is a helyén van

Felmerülhet hát a kérdés, hogy mi értelme új uszodát felhúzni, ha a régi még mindig a helyén áll viszonylagos épségben.

A régi uszoda megnyitása

Az Árpád út 112-120. szám alatt álló épületet 1974-ben építették a körülötte lévő lakótelep házaival egyidőben, eleinte a forgalma is számottevő volt köszönhetően a Széchenyi fürdőből idevezetett termálvíznek, illetve neves és szárazgőzös szaunájának. Az uszoda a rendszerváltás után a fővárosi önkormányzat kezébe került, üzemeltetését a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. látta el, vagyis ez az uszoda csak földrajzilag volt újpesti, tulajdonviszonyait tekintve nem. Az épület egyébként már 5 éve üresen áll. Veszteséges volt, és műszaki állapota sem tette lehetővé, hogy uszodaként működjön.

Műszaki gondok már az elején is voltak. A Fővárosi Tanácsnak annak idején fontos volt, hogy a lakótelep-építési hullám egyik bástyájának számító Újpesten épüljön meg az uszoda, és ne Zuglóban, ahol a végül csak 1989-ben átadott Paskál alapozását még az IV. kerületi uszodáé előtt megkezdték. Tehát egyrészt rohamtempóban épült, másrészt bezárása óta még annyira sem volt lehetőségük a karbantartásra, mint előtte. Szakértők szerint olyan rossz állapotban van az épület, hogy a medencék megtöltésével keletkező súlytöbbletet statikailag el sem bírná.

A népszerű, a Városligetből 6 és fél kilométeres vezetéken idejutó termálvíz már eleinte is annyira költséges volt, hogy azt a belépőjegyekből befolyt összeg nem tudta fedezni. Senkit nem lephet meg, hogy erre nem gondoltak az akkori vezetők, akik a távfűtéses panelek engedélyezéséért is feleltek.

És bezárása

A helyzet odáig fajult, hogy 2003-ban 106 millió, 2004-ben 136 millió, míg a 2007-es bezárást megelőző évben már 170 millió veszteséget termelt az uszoda éves szinten. Először az üzemidő lecsökkentésével próbálkoztak, majd a bezárás és az értékesítés mellett döntöttek, mivel
időközben a Városligetből ide vezető csövek is tönkrementek.

De értékesíteni azóta sem sikerült az épületet. Az eladáshoz a Fővárosi Közgyűlés is hozzájárult. Első körben 638 millió forintban határozták meg a vételárat. Tavaly már 330 millióért is eladták volna az ingatlant a Népszabadság cikke szerint, de még mindig nem sikerült vevőt találni.

Az adás-vételt az is nehezíti, hogy Barcsay Jenő Kossuth-díjas művész egyik üvegmozaikja díszíti az uszoda folyosóját. Az adás-vételi szerződésben pedig az is benne van, hogy a műemléknek számító alkotásról gondoskodnia kell a vevőnek. A kerület polgármestere, Wintermantel Zsolt azt mondta, a mű elhelyezésére ők, és állítólag a szentendrei önkormányzat is bejelentkezett, de egyik önkormányzat sem tudná állni a szállítási költségeket. Vagyis hiába állna el a cég az ingatlan eladásától, akkor sem tudnák lebontani, amíg a mozaikot nem viszik el. Különben sem világos, hogy egy egykor uszodaként használt épületet ki venne meg, és milyen funkcióval ruházná fel utána, ha uszoda már semmiképp sem lehetne belőle.

Új uszoda kellett

Mint az eddigiekből kiderült, a kerületnek nem volt saját uszodája, és mivel a főváros tulajdonában álló régi uszoda évek óta zárva tart, a vezetők fontosnak tartották egy saját intézmény létesítését. Sőt, a polgármester szerint a Nemzeti Konzultációk mintájára kiküldött Újpesti Párbeszéd kérdőívekben is elsöprő többség jelezte igényét egy új uszoda iránt. Nem csoda, hogy prioritásként szerepel a Hajrá Újpest! névre keresztelt városfejlesztési programban is. Az új uszoda kivitelezéséről végül májusban döntöttek. A közbeszerzési eljárás pedig augusztus elején ért véget.

A vízilabdásként olimpiai, úszóként pedig Európa-bajnoki címet szerző féllábú újpesti sportoló tiszteletére Halassy Olivér Sportközpont – Városi Uszoda névre keresztelt létesítmény a Babits Mihály Gimnázium udvarán fog helyet kapni. Így tulajdoni viszonyai kicsit bonyolultak, pláne, hogy januártól állami kézbe kerül az iskola. Az iskola területének fele jelenleg a  főváros, másik fele pedig a kerület kezében van, de az uszoda a kerület birtokán fog helyet kapni. Tehát ez a létesítmény már ténylegesen a kerületé lesz. Wintermantel Zsolt polgármester szerint ez azért fontos, mert Újpest neve egybeforrt a sportéval. Az idei olimpiai és paralimpiai játékok eredményeit összefésülve a kerület sportegyesülete, az UTE volt a legeredményesebb hazai csapat.

Az egészségtudatosságot és az edzettséget szeretné hosszú távon előtérben helyezni a kerület vezetője. Ennek szellemében az UTE focipályáján lecserélt műfűvel hat óvodai focipályát létesítettek az utóbbi időben, valamint a múlt héten az új uszoda melletti általános iskola udvarán a polgármester és Mészöly Géza egykori futballista átadtak egy kivilágítható, szintén műfüves pályát.

Az uszodát eredetileg 800 millió forintból tervezték megépíteni, de a gyorsított meghívásos közbeszerzés egyetlen ajánlattevője, a Monting Mérnökiroda Kft. és az Épszerk-Pannonia Invest Építőipari Kft. konzorciuma 932 millió forintért vállalta el a kivitelezést az eddig jobbára csak irodaépületeket tervező Sas Marcell és Fuchs Zoltán tervei alapján. Arra a felvetésemre, hogy nem lett volna-e gazdaságosabb a régi uszodát megvenni és felújítani, a polgármester egyértelműen nemmel válaszolt. Az alapkőletételnek nevezett ünnepélyes betonozás után – ahol a polgármester a soha viszont nem látás reményében helyezte el üzenetét a földben, és szíve szerint még egy újpesti bort is mellé rakott volna – a jelenlevő szakértőkhöz irányított. Mogyorósi Ferenc, a kerület gazdasági szakértője például azt mondta, a régi uszoda medencéi – melyek az épület emeletén találhatóak – meg is vannak repedve, és különben is azbesztes a csövek egy része. A régi, elavult víztisztító berendezések cseréje is roppant költséges lenne. Fűtési rendszere az utolsó években 40 százalékos hatékonysággal működött. Óriási belmagassága miatt pedig drágább is lenne befűteni. Valószínűleg az üzemben tartási költségek is sokkal magasabbak lennének, mint az új uszodánál.

Először máshol lett volna nagyobb méretben

A régi uszoda bezárása után közvetlenül felmerült egy másik uszodaépítési terv. A Tímár utca és a Duna sor találkozásánál megálmodott épület – melyben egy 50 és egy 33 méteres versenymedence is lett volna – azonban nem a kerület, hanem az UTE tulajdonában lett volna. Ebből nem lett semmi. Ezzel szemben a most megvalósuló, 2139 négyzetméter alapterületű beruházásban egy 25 méteres, FINA szabványoknak elvileg megfelelő (bár az már most biztos, hogy nem lesz 8 sávja), valamint egy kisebb tanmedence és egy pezsgőfürdő kap helyet egy elektorterápiás kezelőhely mellett. Az uszodát oktatási célokra, és kisebb versenyekre is fogják használni, de a betonozás alatt csak körbe-körbe toporgó polgármester szerint ez nem lesz akadálya az egésznapos használatnak, elvégre egy osztály egyszerre csak egy vagy két sávot használ, így a többi megmarad azoknak, akik önszántukból mennek el úszni. Amit a tervek szerint a hét minden napján meg is tehetnek.

Az uszodában nem lesz termálvíz, de az épületet a legmodernebb, környezetbarát talajvíz-kiemeléses módszerrel fogják fűteni.