Nem nyitják meg a Dayka Gábor utcát

A Dayka Gábor utca forgalmi rendje régóta heves csaták kiindulópontja a XI. kerületben. A környéken ugyanis az elővárosi közlekedés folyamatos erősödése miatt évről-évre nő a forgalom, amit a zöldövezet kisutcái nem tudnak kiszolgálni. A Dayka Gábor utca azonban átjárhatatlan, mivel két leaszfaltozott szakasza között van egy 150 méteres zöld sáv, ami természetvédelmi területnek minősül.

Dr. Buzna Margit, a jelenleg száz tagú Sas-hegy Védő Egyesület elnöke kérdésünkre elmondta, hogy az utca két szakaszának összenyitása már többször felmerült. Az első ilyen terv az 1994-1998 közötti önkormányzati ciklusban látott napvilágot, ekkor azonban egy szakértői vélemény ezt környezetvédelmi szempontból nem tartotta ajánlatosnak, ezért elbukott. Ugyanez történt most is, de ebben az esetben a kudarcot több hónapos viaskodás előzte meg az önkormányzat és a civilek között.

Az egyesület elnöke szerint az utca megnyitása 2008 óta minden évben újra napirenden van, azonban eddig konkrét lépések nem történtek az ügyben. Tavaly szeptemberben azonban egyik tagjuknak feltűnt, hogy az utcában a tervezett építkezés körülményeit felmérő szakemberek dolgoznak. A 2013-as költségvetés sorait böngészve pedig találtak egy „útfelújítás” nevű tételt erre az utcára vonatkozóan, amiről kiderült, hogy az aszfaltozás költségeit fedte volna. Ekkor intenzív egyeztetésbe kezdtek az önkormányzattal, több lakossági fórumot rendeztek a témában, és aláírásokat gyűjtöttek az utca megnyitása ellen.

A civilek tiltakozó akciójához végül 979-en csatlakoztak, az általuk aláírt petíciót az egyesület egyik tagja az ügyet lezáró keddi lakossági fórumon adta át az önkormányzat megjelent képviselőinek. A fórum légköre viszont annak ellenére nagyon feszült volt, hogy az önkormányzati testület végül a civileknek engedve letett az utcaszakasz megnyitásáról.

Az önkormányzat ezt igyekezett közös sikerként aposztrofálni, amit a lakosok egy része üdvözölt, sokan közülük azonban kifogásolták, hogy a testület túl későn kezdett egyeztetni a civilekkel, valamint hogy az elfogadott megoldás a forgalmi problémák egy részét érintetlenül hagyja. Az utca megnyitását a megjelentek közül mindössze hárman támogatták, pedig az önkormányzat állítólag korábban számos ilyen irányú megkeresést kapott (ezek elsősorban a párhuzamos Rákó utca lakosaitól érkezhettek, akik saját lakóhelyük forgalmának enyhítése miatt érdekeltek lettek volna a Dayka utca megnyitásában).

Egy gyík és egy sikló döntött

A XI. kerület vezetése Sass Szilárd önkormányzati képviselő kezdeményezésére szakértői véleményeket készíttetett az utca megnyitásának következményeiről. A szakértői anyag végkövetkeztetése szerint a változtatás forgalmi szempontból indokolható lett volna, illetve a növényvilág és a fészkelő madarak életében sem okozott volna kárt, azonban veszélyeztette volna két védett hüllőfaj, a pannon gyík és a haragos sikló túlélését, mivel ezek áthaladhattak volna az úttesten. Büki László városüzemeltetési igazgató elmondása szerint a testület ennek az ellenvéleménynek a nyomására vetette el az utca megnyitásának ötletét.

Ugyanakkor más fejlesztések még történhetnek a kérdéses útszakaszon: mivel a gyerekek itt sétálnak át a közeli Farkasréti Általános Iskolába, – a nagy forgalmi terhelés egy része is az iskolának köszönhető – ezért járda és közvilágítás még készülhet, ha az önkormányzatnak lesz rá pénze, valamint a vízelvezetés problémáját is megoldhatják. Szintén az anyagiak függvénye az agglomerációs forgalom kérdésének rendezése, ebben azonban az érintett kerületek (a XI. és a XII.) tehetetlenek, ezért közösen a fővároshoz fognak fordulni támogatásért – mondta Büki.

Későn kérdeztek

A megnyugtatónak szánt önkormányzati bejelentést heves vita követte az általános iskola tornatermében tartott keddi lakossági fórumon. „Nem a siklók győztek, hanem mi, emberek!” – adta meg az alaphangot első hozzászólóként egy idős építőmérnök, de a többi felszólaló is többnyire kritikával illette az önkormányzatot, még ha egyet is értettek annak döntésével.

A legtöbb bírálat azért érte a városvezetést, mert későn kezdett el egyeztetni a lakosokkal, átláthatatlan volt a döntéshozás. Vida Viktor, a Védegylet képviselője úgy vélte, a lakók ellenállását az első pillanattól észre kellett volna venni, mivel abszolút többségben ellenezték a lépést: „nem kell mindenhez milliós tanulmány, elég néha meghallgatni a lakókat” – fejtette ki. A tanulmány költségei a fórumon nem kerültek nyilvánosságra, de az önkormányzat azt ígérte, hogy kérésre közzéteszi a dokumentumot, illetve lehetőség szerint a honlapjára is kikerül majd. A testület szerint a tanulmány a döntés-előkészítés elengedhetetlen része volt, a megjelentek közül azonban sokan úgy vélték, hogy ezt a kört meg lehetett volna spórolni.

Ennek fényében csak részben teljesült Junghausz Rajmund önkormányzati képviselő kívánalma, aki azt szerette volna elérni, hogy „úgy menjünk haza, hogy valami sikerült”. Ugyan a testület döntésével a jelenlevők többsége egyetértett, viszonylagos konszenzus alakult ki Dr. Buzna Margit azon kijelentésével kapcsolatban is, miszerint „nem volt megfelelő a lakossággal való kommunikáció”. Ez a keddi fórumon is megmutatkozott: a forgalom csökkentésére egy iskolabusz elindítását javasló úr kezdeményezésére az volt a válasz, hogy „a szülők részéről nincs ilyen igény”.