Romkocsmázással estek a polgármesternek

Telt házzal zajlott az erzsébetvárosi közmeghallgatás január 29-én este. Több kérdés vonatkozott a romkocsmák által okozott zajra és bajokra, de lényegi válaszokat újfent nem adott az önkormányzat.

Múlt héten az Indexvideó riporterei minden létező oldalról próbálták bemutatni az utóbbi években Belső-Erzsébetvárosban kialakult helyzetet, egyedül az önkormányzat részéről nem válaszolt akkor senki. Ezért is mentünk el a közmeghallgatásra a Wesselényi utca 17-be, hátha ott jobban megismerjük a kerület vezetésének véleményét, megoldási javaslatait.

Vattamány Zsolt polgármester elmondta, a romkocsma probléma valós, de csak a vonatkozó jogszabályok alapján járhatnak el. Ismertette a január elsejével bevezetett rendeletet, ami este tíztől hajnal hatig kötelező zárva tartást ír elő bizonyos helyeknek, és társasházi kezdeményezésre feloldható. A lakossági panaszok kezelésére lesz egy olyan testület, ami évente legalább négyszer összeül, márciusban tartják az első ilyen fórumot. További újítás, hogy nem adnak ki teraszra engedélyt olyan helynek, ahol a terasz egy négyzetméternél keskenyebb.

A romkocsmák érdekeit képviselő Szórakozom éjfél után.pont csoport a Facebookon kampányolt, hogy minél többen intézzenek kérdéseket a meghallgatáson a szórakozóhelyekről a vezetőségnek, de Vattamány Zsolt polgármester kitért mind a tőlük, mind a lakosoktól érkező kérdések tényleges megválaszolása elől. “Dolgozunk a problémán” vagy “nem a mi hatáskörünk” jellegű válaszok érkeztek. A polgármester konfliktuskerülő taktikájának egyik része, hogy olyan unalmasan, sótlanul és érthetetlenül beszél, hogy az ember alig várja, hogy befejezze. Az egyik panaszos lakó a “mamlasz”, a másik a “balfék” szót használta polgármesterük stílusának jellemzésére.

A romkocsmákkal kapcsolatosan kérdezték még (valószínűleg nem kerületi lakosok), hogy “Mikor lesz a romkocsma Hungaricum?” - erre azt válaszolta Vattamány Zsolt, hogy nem áll szándékukban egységesítés. A világörökség területén található helyek éjféltől hatig való nyitvatartásához szakhatósági engedély kell, amit a kerületi jegyzőnek nincs joga felülbírálni - tudtuk meg. Vattamány sűrűbb ellenőrzéseket ígért, de hatékony problémamegoldást nem vázolt fel, se a lakók, se a szórakozóhelyek számára. "Nesze semmi, fogd meg jól" - nyugtázta egy érdeklődő.

A kerületben nappal 2-6, éjjel négy járőr próbálja meg fenntartani a közrendet - válaszolta lakói kérdésre Vattamány, aki egyébként 2005-ben lett a kerületi önkormányzat Közrendvédelmi és Környezetvédelmi Bizottság tagja. “Nem lesz az kicsit sok?!” - reagálta erre a mellettem ülő választópolgár.

A “Miért nem sétáló utca a Kazinczy?” -  kérdésre Lantos Péter kerületi főépítész válaszolt. “Ha kitiltjuk valahonnan a forgalmat, meghal a kereskedelem, romlik a közbiztonság, és egy-két vendéglátóhely kivételével nem jó senkinek”.

Itt valami bűzlik

Vattamány bejelentette Freudt Klára lakó kérdésére, hogy a Százház utcába tervezett Erzsébetvárosi Sportközpont nem valósul meg a korábbi vezetés felelőtlensége miatt, az emiatt elbontott házak helyén parkot szeretnének létrehozni. Szőlősi Ilona kérdése nagy tetszést aratott: “mi okozza az átható csatornaszagot a polgármesteri hivatal földszinti irodáinál?”. A válasz erre az volt, hogy a szagot a talajvíz és a csatornahálózat állapota okozza.

Felpezsdítik Erzsébetvárost

“Országosan egyedülálló volt, amit a Madách téren csináltunk: az ötletpályázat kikötése az volt, hogy a tervezőnek ne legyen diplomája” - mondta el a kerületi főépítész büszkén. A meghallgatáson kiderült ugyanis, hogy a Kazinczy utca után a kerület másik neuralgikus pontja a Madách tér lehet a közeljövőben. A lakók már előre rettegnek, mi lesz, ha az új tervek szerint felszámolják a parkolókat, és közpark, esetleg szórakozóhelyek nyílnak rajta. Egy hatvan éve ott lakó orvos szerette volna tudni, készült-e hatástanulmány a speciális kialakítású, lakásokkal körülvett park ilyen mértékű átalakításához. A doktor szerint itt az épület homlokzatától kezdődik a közpark. “Már megint nem gondolnak a lakókra, több száz ember számára lakhatatlanná teszik a lakásukat, utána meg jönnek azzal, hogy nem az önök hatásköre a problémák megoldása” - panaszkodott.

Az egyik kérdésfeltevőt, Szigeti Barnabást megtapsolták, mikor azt kérdezte “Kikéri-e az önkormányzat a lakók véleményét a szórakozóhelyek problémáiról”. Úgy vélte nem kérik, pedig ez nem fair helyzet, mert a vendéglátók nem itt laknak, nem itt szavaznak, sőt, sok esetben az iparűzési adót sem ide fizetik.

Egy idősebb, négy gyermekes nőhöz még biztonsági őrt is hívtak, amikor nem akarta abbahagyni panaszainak sorolását, ebből kisebb felhördülés támadt, majd egy úriember megvédte őt. “Három hónapja vártam a Vattamány úrra, nem jött el a fogadóórára sem, 13 éve kérdezem tőle ugyanazt, mikor szüntetik be az Alcatrazt” - mondta az említett hölgy. A “lesz-e csendrendelet?" kérdésre a “folyamatosan a megnyugtató válaszon dolgozunk” - választ adta az önkormányzat.

Sorstalanság

Nyitott kapukat döngetett Dombiné, aki a tönkretett Rumbach Sebestyén utca helyretétele felől érdeklődött: “Reméljük, hogy még az idén vagy jövőre” - válaszolták. Abban több ott lévő polgár egyet értett, hogy a polgármesteréktől képtelenség időpontot kérni.

A közmeghallgatás vége végképp kabarévá alakult: miután egy nő megemlítette a kisebbségeket, egy kisebbségi nő üvöltözni kezdett a hátsó sorból. “Ha maga tényleg rendesen dolgozik, lemegyek hídba maga előtt” - engesztelte ki végül. Majd egy másik nő Vattamány Zsolt elé állt, és alternatív performansszal akarta felhívni a figyelmet, hogy probléma nemcsak a járdákkal meg kutyákkal van, hanem emberi sorsokkal, neki például ötvenéves előadóművészi múlttal havi 27 000 forintból kell megélnie.