Védetté nyilvánítanák a Római-partot
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítaná a Római-partot a Vidékfejlesztési minisztérium javaslatára a Duna-Ipoly Nemzeti Park (Dinpi), tudta meg az Index. A hivatal a Védegylet megkeresésére reagált, mivel a szervezet szerint a tervezett mobilgáthoz szükséges partátalakítások jelentős természeti értékeket semmisítenének meg.
Vörösbegy, fakusz, bagoly
Ez az erdősáv egyike Budapest utolsó természetközeli állapotban megmaradt ártéri erdeinek. Számos hal-, kétéltű-, hüllő- és madárfajnak ad otthont, utóbbiak közül említésre méltóak a harkályfajok (köztük a fekete harkály, küllőfajok), a fülemüle, erdei szalonka, gyakorlatilag mindegyik pintyféle (főként vonuláskor), füzikék, vörösbegy, fakusz-fajok, csuszka, bagolyfajok, rigófajok (nagy számban szintén vonuláskor), valamint vízimadarak.
A zöldstervezet levelében úgy érvel: "A tervezett beruházás során „az első ütemben feltöltenék a Pünkösdfürdő utcától a Mátyás király utcáig (vagy a Duna teraszáig) tartó, 1 kilométer hosszú Duna-partot - 30 méter szélességben. Összességében 20-70 méterrel tolnák beljebb a partot a Duna medrébe. A feltöltés peremén húzódna a gát, rajta pavilonok és vendéglátóipari egységek kapnának helyet. A tervváltozat mellett felhozott érvek egyike szerint „megszűnik az ún. limányhatás, valamint ezzel együtt a feliszapolódás”.
A limány azonban kedvező a halaknak. A Római-part kavicszátonyai ideális ívóhelyei a Duna több ritka halfajának, többek közt a vizáknak, amelyek visszatelepítését mostanában éppen egy állami szerv finanszírozza. – írja a Védegylet - Így a „D” tervváltozat mellett felhozott fenti érv nem tekinthető helytállónak, sőt természetvédelmi szempontból ez a tervváltozat kifejezetten káros. A beavatkozás révén ugyanis eltűnne a Római-part utolsó, 1,2 hektár kiterjedésű természetközeli ártéri erdeje.”
A fővárostól függ a döntés
A partért lelkesedőket lehűtheti ugyanakkor, hogy a Dinpi levele megemlíti, hogy a helyi jelentőségű területté nyilvánítás szakmai előkészítéséért a Fővárosi önkormányzat főjegyzője a felelős. Miközben a mobilgátépítés ötlete és előkészítése éppen a fővárostól származik, így kicsi az esélye, hogy a minisztérium javaslatára váratlanul elállnának tervüktől.
A nemzeti park mindenesetre arra kéri a Védegyletet, hogy javaslatukkal keressék meg a fővárosi városüzemeltetési főosztályt.
Mint ahogy arról cikkeinkben beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat olyan döntést meghozatalára készül, amelynek értelmében Római-parti árteret megvédenék az áradásoktól, mégpedig egy mobilgát segítségével.
A gáthoz át kellene alakítani a partszakaszt, amely a beruházás ellenzői szerint visszafordíthatatlan természeti károkat okozna. Ellenérv, hogy állami pénzen építenének olyan gátat, amely a parton az építési szabályok lazán értelmezésével épült ingatlanokat védené, miközben lehetőség lenne a beljebb húzódó, a lakóterületeket védő nyúlgát megemelésére is.
A mobilgátnak vannak támogatói is: ezt a civilszerveződést az egyik parti hotel tulajdonosa vezeti.
Nézze meg rövid videónkat, amiből kiderülnek a részletek.