Bevásárlóutcából bevásárlóutca lesz a Váci
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Újratervezi a belváros legforgalmasabb bevásárlóutcájának arculatát az V. kerület, mivel értékelésük szerint „a belváros megszűnt kereskedelmi központ lenni”, a Váci utca pedig az elmúlt tíz évben lemaradt a plázákkal folytatott versenyben. A ráncfelvarrás koncepcióját bemutató szerda délelőtti sajtótájékoztatón Puskás András, a kerület alpolgármestere elmondta: a cél az, hogy a Belváros Új Főutcája projekthez kapcsolódva kereskedelmi központtá váljon a Váci utca mellett a Bazilika előtti Szent István tér, a Zrínyi utca, a Vörösmarty tér és a Dorottya utca is. A projektből kimarad ugyanakkor a Váci utca déli szakasza, ezzel bevárják a Március 15. tér átépítését.
Gyökeresen új koncepciók és zölddel tarkított, majd az idő során egyre szürkébbé váló látványtervek helyett azonban a megjelentek csak egy új koordinációs módszerrel, az ún. klaszter-menedzsmenttel ismerkedhettek meg. Ennek lényege, hogy egy adott utca/negyed/városrész üzletei egy szervezett csoportba tömörülve fogalmazzák meg közös fejlesztési javaslataikat, terveket készítenek és erőforrásokat különítenek el ezek megvalósítására. Ezek a klaszterek sok esetben alulról jövő (bottom-up) kezdeményezésként jönnek létre, ahogy ez a Király utca üzleteit tömörítő Királyutca-Designutca Klaszter, vagy a VII. kerület romkocsmáit egyesítő Az Élő Erzsébetvárosért Egyesület esetében történt. Puskás András elmondása szerint azonban a fenti példákkal ellentétben a Váci utca üzlettulajdonosai „nem egy összetartó társaság”, ezért felülről (top-down), az önkormányzatnak kellett szorgalmaznia az összefogást.
A tervek megvalósítására az önkormányzat a múlt héten egy céget is létrehozott Váci utca Bevásárlónegyed Nonprofit Kft. néven, a hivatalos közlemény szerint „azzal a céllal, hogy a terület újramárkázásához szükséges egyezetési és marketingkommunikációs feladatokat a magán és közszféra bevonásával, egyetértésével, és folyamatos tájékoztatásával valósítsa meg”. A kerület a projekthez kapcsolódó kommunikációs feladatokra 2013-ban 200 millió forintot különített el, de „ha sikeres lesz, akkor lehet növelni a keretet” – szögezte le Puskás András. Azt szeretnék elérni, hogy egy kétéves átmeneti periódust követően az üzletek felismerjék az összefogás előnyeit, s ők maguk is beszálljanak a projekt finanszírozásába.
Virtuális bevásárlóközpont
Az új arculat kialakításában egy magyarországi plázák marketingfeladatain edződött angol szakember, Michael Caroll lesz az önkormányzat segítségére, aki többek között már a Duna Pláza, a MOM Park és a Campona születésénél is bábáskodott. Caroll az új cég ügyvezetőjeként az utca régi arculatát akarja visszahozni, egyben olyan bevásárlóutcává fejlesztve azt, mint a bécsi Mariahilferstrasse, vagy a londoni Oxford Street. A szakember az Index érdeklődésére, hogy mitől lesz különleges a Váci utca, ha nyugat-európai mintákat másol nem csekély fáziskéséssel, egy kérdéssel válaszolt: „Miért, mi a baj ezekkel az utcákkal?”.
Az elképzelések szerint az új Váci utca „virtuális bevásárlóközpontként” működne, új logóval, ingyen WiFi-vel, a parkolási lehetőségeket is integráló informatikai rendszerrel. Egységesítenék az üzletek kiárusítási időszakait (habár ez többnyire önszerveződő módon magától is működik), és valószínűleg több nyugat-európai ország gyakorlatához hasonlóan lenne hivatalos bevásárlónap is (csütörtök vagy péntek), hosszabb nyitvatartási idővel.
Az új Váci utca természetesen a közösségi médiában is megjelenne, valamint heti, havi rendszerességgel jelentkező eseményekkel is igyekeznének erősíteni a helyi és külföldi vásárlók kötődését. A közbiztonságra külön közterület-felügyelői különítmény ügyelne.
Egyik utca, másik street
Michael Caroll elmondása szerint az új arculat kialakítása nem járna névváltással, mint ahogy az a Fashion Street esetében történt, mivel az „utca” szó viszonylag könnyen megtanulható külföldiek számára is, nem úgy, mint például a „kulturális központ”. Így a Váci utca mint brand büszkén léphet be a fordítás kényszerét kiálló Mariahilferstrassék és Oxford Streetek társaságába.
Az új logónak két formája lesz: az egyik a most első ízben kiadott, várhatóan negyedévenként jelentkező 'Váci utca bevásárlónegyed magazin' címlapján látható árnyékolt óaranyszínű kapitálisokból álló tipográfia, a másik pedig egy kis nyilakkal szegélyezett „v” betű. Utóbbi szimbólum idővel az utca térburkolatán is meg fog jelenni minden üzlet előtt: a kerület tervei szerint októbertől újraburkolják az egész Váci utcát, amivel „mediterrán arculatot” szeretnének kialakítani, bármennyire idegennek is tűnik ez az elképzelés Budapest jelenlegi belvárosától.
Semmi sem kötelező
Az üzeletek arculatára nem vonatkoznak majd egységes szabályok, a tervek szerint blokkonként szabályoznák az üzletek megjelenését, önkormányzati tulajdon híján inkább rábeszéléssel, mint szankcionálással (bár az üresen álló üzletek esetében az új fővárosi szabályok értelmében bírságolásról is szó lehet). Ez is erősíti azt a képet, hogy a Váci utcából nem lesz újabb Fashion Street, egységes fekete-arany portálokkal, arculathoz igazított céglogókkal, a cél inkább a színvonal közös egyeztetések révén történő fokozatos emelése.
Ez egyben azt is jelenti, hogy nem tűnnek el a belváros szívéből az ízléstelen szuvenírboltok, már csak azért sem, mert komoly vásárlóerő van mögöttük. Az alpolgármester szerint ezeknek a boltoknak az arculatát akár lehetne törvényileg is szabályozni, de ők inkább a „kereslet finomítására” törekszenek, hátha magától eltűnik a giccs az egyre exkluzívabb üzletek tőszomszédságából.
A klaszter várhatóan 15-20 taggal startol, a belépés nem kötelező, de az önkormányzat bízik benne, hogy a közös stratégia előnyeit felismerve egyre többen csatlakoznak majd a kezdeményezéshez.