Pokol lesz a láthatatlan ház lakóinak élete

Budai hegyekre néző, kertes ikerház az Aranyhegyi-patak közelében, jó közlekedéssel – így is kezdődhetne a Bécsi úton álló 170 éves ház hirdetése, bár hamar kiderülne, hogy nem bontottuk ki az igazság minden részletét. A III. kerületi ház lakóit nincs miért irigyelni: hosszú szakaszon ez az épület van a legközelebb az úttesthez, a reggeli és esti csúcsforgalomban beleremegnek a falak az elhúzó autókba, buszokba, kamionokba. Különösen azóta, hogy a Szentendrei út kétszer háromsávos útjáról (az ott lakók érdekében) leterelték a teherforgalmat a jóval szűkebb Bécsi útra. De ezen, úgy tűnik, lehet tovább rontani. A Nemzeti Infrastruktúra fejlesztési Zrt. (NIF) szerint viszont a megvalósulással éppen, hogy könnyebb lesz az ott lakók élete.

Pokolba vezető út, rossz szándékkal kikövezve

Az eddig is reménytelennek tűnő helyzet azonban fokozható. Erre az egyik lakó, Moravcsik Norbert akkor jött rá, amikor a postaládájában értesítést talált, hogy november 18-án a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megbízásából az Út- Vasútépítő Zrt. (UVATERV) munkatársai geodéziai felmérést végeznek, és kijelölik a kisajátítási határvonalat, megfelelően Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata rendezési tervének. Hogy ez mit jelent, az alábbi videóból kiderül.

Az átépítési tervek korábban is ismertek voltak, igaz, ehhez Moravcsiknak kellett kutakodnia. „Kizárólag onnan tudunk az újabb tervekről és érintett szakaszokról, hogy egy teljes napot az internet bogarászásával töltöttem, ahol is megtaláltam a vasútfejlesztéssel kapcsolatos PDF-prezentációt” – mesélte, de a hétfői felmérésen mégis sikerült őt megdöbbenteni. Itt derült ki, hogy a tervek szerint az eddigi másfél méter helyett csupán harminc centiméter marad a ház és a Bécsi út között.

„Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy közvetlenül az ablakaink alá terelik a teljes Bécsi út forgalmát, hogy az ezt megelőző építési munkálatok zaját, porát és más kellemetlenségeit ne is említsem” – mondta Moravcsik, aki a nagyszülői házba 18 évesen költözött édesanyjával, 1998-ban.

Elmondása szerint a felmérést végzők is tanácstalanul álltak a dolog előtt, a megoldást ők is teljesen értelmetlennek találták.

Számunkra sajnos azonnal egyértelmű volt: nem akarnak pénzt költeni az ingatlan kisajátítására, ezért úgy kanyarították a kisajátítási vonalat, hogy pont az ingatlan előtt menjen, kínosan ügyelve arra, hogy még véletlenül se érintse a lakóépületet, csak a telket.

Útkaparó ház

A beépített padlástér révén kétszintes ház az egyetlen, amely ennyire közel épült a Bécsi úthoz. A többi telken álló házak messze az úttesttől állnak, sok esetben jóval magasabban is. Nem véletlenül: a szomorú sorsú épület úgynevezett útkaparó háznak épült 1840 és 1850 között. Ez nem csak valamiféle raktárat jelent, ugyanis a kezdetektől laktak is benne, az elnevezés alapján vélhetően az út építésében résztvevők közül.

Pirossal látható az út tervezett kiszélesítése, ami alig 30 centivel kerülné el a 409-es számú lakóházat

Fotó: Index

A ház ezután végigállta a Bach-korszakot, a kiegyezést, a nagy filoxérajárványt – a ház szomszédságában a 19. századi nagy szőlőpusztulás emlékére egy kis templomot is felhúztak –, az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását, a két világháborút, 1956-ot – a közelben egy szovjet laktanya is létesült – és a rendszerváltást. Úgy tűnik, ezután is állhat, ám ebben nem sok örömük lehet az ott lakóknak.

„Az anyagi helyzetünk eddig sem tette lehetővé a költözést, és ezek után pedig főleg nem fogja. Lesz ugyan fedél a fejünk fölött, de az ingatlan állapota folyamatosan romlik, értéke a nullával egyenlő, a zaj és a levegőszennyezés pedig egyre rosszabb. Azt, hogy az eddigi fejlesztések és a meglévő forgalom ellenére egyáltalán áll még az épület, annak köszönhetjük, hogy a háznak 50 cm-es sziklafala van” – mondta Moravcsik, aki édesanyjával az elmúlt tíz évben hitelből komoly felújítást végzett az épületen, kialakítottak egy emeleti lakrészt is. Ám attól tartanak, hogy a vasút- és közútépítés munkálatainak terheit, majd a későbbi forgalom következményeit a ház már nem fogja elviselni. Így is egyre több repedés jelenik meg a falakon.

Szívás a levegőből

Az egyébként zenészként dobosnak készülő, jelenleg egy épületgépészeti vállalkozásánál dolgozó fiatalember a Levegő Munkacsoporthoz is fordult a forgalom miatt érezhetően rossz levegő felmérését kérve. Ez egyelőre nem készült el, ám aggasztó jel, hogy az ikerház másik oldalán lakó családnak mindkét kutyájánál is daganatos betegséget állapítottak meg. Az egyik, alig kétéves puli azóta el is pusztult, a másikkal folyamatosan orvoshoz járnak. „Az ő állatorvosuk szólt, hogy a kivett daganatot látva úgy véli, nem ártana elgondolkoznunk azon, hogy hol lakunk: magyarul a környezet és a légszennyezettség tehető felelőssé a megbetegedésekben.” Az orvos később írásban is megerősítette, hogy a daganatok kialakulásáért a levegő szennyezettsége is okolható.

Moravcsik tisztában van azzal, hogy a fejlesztés fontos közérdek, nem is akarná azt megakadályozni. De ha már így van, szerinte méltányosabb lenne ésszerű ajánlatot téve kisajátítani a házat, hogy a két érintett családnak ne kelljen elviselhetetlen körülmények között élnie. „Jelen pillanatban azonban úgy látjuk, hogy az európai és civilizált gondolkodást félretéve és kizárólag annak anyagi részét figyelve zajlanak a minket is érintő fejlesztések, nem törődve két, adófizető és törvénytisztelő család egészségével és életkörülményével.” A lakás egyik felén két kisgyermekével él egy házaspár, a másik oldalon Moravcsik él menyasszonyával és édesanyjával.

Láthatatlan ház

Így nevezi Moravcsik az otthonát. Rengeteg munkálat folyt a környéken, lakóparkok épültek, csatornaépítés folyt, felújították a 10-es út burkolatát – a forgalmi dugók elkerülése érdekében a munkálatok este tíz és hajnali öt között folytak a ház tövében – nagyfeszültségű földalatti vezetéket helyeztek el a föld alatt a háztól két méterre, ám ezekről soha egyetlen előzetes értesítést sem kaptak. Láthatatlan a ház azért is, mert hiába fut el előtte a csatorna, arra nem csatlakozhattak rá, és hiába fut a közelben gázvezeték, technikai okokból ez sem juthatott el hozzájuk. „Az egy magasnyomású vezeték, így azt mondták tíz éve, hogy saját költségen messzebbről kellene behozni a csöveket, kétmillió forintért. Így erről letettünk.”

„Néha az az érzésem, hogy láthatatlanok vagyunk! Talán nem is létezünk vagy, talán a mátrix részei vagyunk egy kitalált világban. Pedig itt is emberek élnek.”

Cikkünket az Index Facebook-oldalán kommentelheti.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!