Metrótender: az észtek az unióhoz fordultak

A Skinest Rail panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a BKV által a budapesti M3-as metróvonal szerelvényeinek modernizálására és felújítására kiírt közbeszerzési eljárással kapcsolatban, áll a cég lapunknak küldött közleményében. Kérdés, mit tehet az unió?

A panasz a BKV Zrt. által 2015. július 8-án kiadott, az ajánlatok elbírálásról szóló összegzésére vonatkozik, amely érvénytelennek nyilvánította a Skinest ajánlatát, és a Metrovagonmast hirdette ki a tender győztesének. A Skinest rendkívül csalódott a tendereljárás kimenetele miatt, és az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszában azt állítja, hogy ajánlata minden lényeges szempontból kedvezőbb volt a versenytársáénál, és az összes modern műszaki követelménynek megfelelt (pl. aszinkron hajtás, tárcsafék, pneumatikus felfüggesztés, hosszabb élettartam, stb.). 

A Skinest állítása szerint a BKV Zrt. által az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indokaként felhozott nyolc érv mindegyike formális jellegű volt. A Skinest meg van győződve arról, hogy az illetékes magyarországi és uniós fórumok is erre a következtetésre fognak jutni. 

A magyar Országgyűlés éppen a tendergyőztes nyilvánosságra hozatalának napján fogadott el egy törvényt egyes budapesti beruházások gyorsításáról és egyszerűsítéséről. Az M3-as metró korszerűsítési projektjére szabott jogszabály az „M3-as törvény” néven vált ismertté. Az új törvény az ilyen közbeszerzési eljárások pályázóinak rendelkezésére álló jogorvoslat eredményességét is korlátozza. A Skinest emiatt gyakorlatilag egyedül az Európai Bizottság felé élhet hatásos panasztételi lehetőséggel. A Skinest kész minden segítséget megadni az Európai Bizottság vizsgálatához.

Szakértők szerint a magyar törvényi változás miatt a Skinest csak az uniónál remélheti, hogy panasza érdemben meghallgatásra talál. Csakhogy. A metrókocsitender nem uniós projekt (a főváros saját maga által felvett hitelből fogja finanszírozni), ezért kérdéses, hogy az Európai Bizottság mit tehet az ügyben. Közvetlenül valószínűleg már semmit. Legfeljebb nyomást gyakorolhat a magyar félre, ha egyáltalán jogosnak érzi a Skinest panaszait, hogy a 3-as metró infrastruktúrájának (tehát az alagút, a sínek, állomások) felújítását nem fogja támogatni. Arra a beruházásra ugyanis 120 milliárd forintos uniós támogatást remél a kormány és a főváros.

Furcsa orosz győzelem

Mint arról beszámoltunk , az orosz Metrovagonmas nyerte 69 milliárd forintos ajánlatával a BKV metrókocsik felújítására kiírt tenderét. Az oroszok végül egyetlen ajánlattevőként maradtak a porondon, mert a BKV kizárta a versenyből az alacsonyabb árral induló észt Skinest Railt. Ha minden jól megy,    a szerződést várhatóan 2015. július 20-án kötik meg. Az első szerelvények ezt követően 16-18 hónap múlva megérkeznek, majd a prototípus szerelvények sikeres próbái után havonta két felújított szerelvényt állítanak forgalomba.      

A győztes kihirdetését követően megírtuk, hogy az észt ajánlat egyrészt 9 milliárd forinttal olcsóbb volt az oroszok mintegy 69 milliárdos ajánlatánál, másrészt műszakilag még jobb is. Mint megtudtuk, az orosz ajánlatban soros egyenáramú motorokkal szerelnék fel a metrókat, míg az észtek jóval korszerűbb és energiatakarékosabb   aszinkronos   motorral.

Az orosz ajánlat szerint féktuskók lassítanák a szerelvényt, az észt ajánlat pedig korszerűbb tárcsaféket tartalmaz. Ráadásul az észtek 30 évre emelték a garanciát a kocsiszekrényekre a 25 éves orosz garanciával szemben. 

Megszereztük az értékelési szakvéleményt (innen ön is letöltheti, hogy megnézze), amiből kiderül, hogy ha nem az ár, a korszerűbb motor és fékezés, valamint a garancia számított, akkor mi volt a döntő abban, hogy az észt cég kizárásával az orosz Metrovagonmas nyerte a metrókocsik felújításáról szóló tendert.

A fővárosi közgyűlés tavaly nyáron döntött arról, hogy felkéri a BKV-t a 3-as metró szerelvényeinek felújítására vonatkozó tender kiírására, valamint elkezdi az ehhez szükséges hitelfelvétel előkészítését. A tenderen hét cég indult, de a második fordulóba csak öten jutottak be: az Alstom, a spanyol CAF, az észt Skinest Rail, a cseh Škoda Transportation és a későbbi orosz győztes. Az Alstom ezután kiszállt a versenyből, és hamarosan követte őket a CAF és a Škoda is, így a hajrára csak két cég maradt: az észtek és az oroszok.