Hanyagság miatt főhetett le a buszozó fiú lába
További Budapest cikkek
- A kormány szerint autósüldözés folyik Budapesten
- Elkezdték a Széll Kálmán téri átjáró építését
- BKK: Leszállíthatják a budapesti járatokról a maszk nélküli utasokat
- Szombattól pótlóbusz jár az 1-es villamos helyett a Hungária és a Könyves Kálmán körúton
- A koronavírussal magyarázza a BKV, miért nem lesz idén nyáron sem klíma a 3-as metrón
Mint arról beszámoltunk, nemrég forró, olajos víz tört fel a 134-es busz utasterébe, ami súlyos sérülést okozott az egyik utasnak. A BKV szerint az egyik, hűtővíz továbbítására szolgáló flexibilis cső mondta fel a szolgálatot. A hűtőrendszerben uralkodó nyomás miatt a sérült csőből nagy energiával kezdett kiáramolni a víz, egyenesen a motor- és utasteret egymástól elválasztó szerelőnyílásra. A szerelőnyílás ajtaja valószínűleg nem volt rögzítve, így azt a nagy energiájú kiáramló hűtőközeg elmozdította, és az utastérbe betörve egy fiatal utasnak súlyos, míg egy másiknak könnyebb sérüléseket okozott.
A buszos szakblog szerint a meghibásodás vagy túlmelegedés egyik következménye a hűtőrendszer egészén vagy egy részén jelentkező túlnyomás, amit a kiegyenlítő tartály, illetve az azon lévő, magas nyomásra nyitó kupak segítségével lehet elvezetni a rendszerből. Ez a kupak szintén el tud koszolódni, és ilyenkor előfordul, hogy nem nyit a megfelelő nyomáson. A rendszerben ekkor egészen addig nő a nyomás, amíg a víz valahol – a rendszer leggyengébb pontján át – utat nem talál magának. Esetünkben is ez történhetett.
Azonban az ilyen meghibásodás legalább minimális odafigyeléssel legfeljebb járatkimaradást okozott volna, sérülést semmiképpen, állítja az Omnibusz blog. A hanyagság a leginkább esélyes magyarázat, hogy az egyébként legalább 5 kg tömegű szerelőajtó nem volt rögzítve – azt ugyanis pontosan az ilyen esetek elkerülése érdekében kötelezően rögzíteni kellene. A Citarókon egyébként az ajtó négy sarkán van egy-egy faék egyszerűségű zárszerkezet, ahol a rögzítő csavar sokszor az utastérből látható módon hiányzik, írják. A baleset oka tehát valószínűleg nem a busz konstrukciójában, hanem a karbantartás módjában keresendő.
A szakblog szerint nagy kérdés egyelőre, hogy mit állapít meg a BKV vizsgálata. Vajon a BKV-nál előírás-e a szerelőnyílás fedelek zárt állapotának ellenőrzése, szerelés-karbantartás utáni bezárása? Ki nem zárta be a fedelet, és kinek kellett volna ezt észrevenni? És vajon a többi buszon be van-e zárva?
A BKV sajtóosztálya kérdésünkre azt írta, a július 24-én történt eset után a motorterek zárófedeleit munkatársaik soron kívül átvizsgálták, ahol pedig szükséges volt, a rögzítést megerősítették. Ehhez képest egyik kollégánk a napokban is látott olyan Citarót, ahol a fedél és a padló között jól látható rés volt.
A szakblog egyébként megemlíti, hogy bár a hűtőrendszereket elméletileg csak ioncserélt víz és fagyálló keverékével lehetne működtetni, ennek ellenére a BKV nyáron még a 9-10 éves, nagyon érzékeny Volvo 7700-as autóbuszokba is sima csapvizet tölt. A poszthoz maga Vitézy Dávid, a BKK volt vezetője is hozzászólt, ami szerint "minden végállomáson nyomják be a slaggal a vizet, már nem is csak a régi Ikarusokba. Kevésbé mint 7 vagy 15 éve, de létezik a jelenség. Tettünk sok kísérletet, hogy ezt kiirtsuk, de se a konkurencia megjelenése, se az új BKV buszos menedzsment, se a BKK (2012-14 között erős, ma haldokló) megrendelői ereje, ellenőrzése se volt elég erre teljesen."