Jusztina
6 °C
20 °C

Ki nyerhet az ellenőr-utas bunyóban? Senki

2016.03.09. 09:01

Számos levél érkezett cikkünkre, ami arról szólt, hogy egy bliccelő dulakodásba keveredett két ellenőrrel Gazdagrétnél a buszon, vélelmezhetően eltörte a bakancsával a lábujját, ezután a rendőrök kiérkezéséiig a buszvezető rázárta az ajtókat az utasokra. A cikkből kiderült, hogy a BKV alkalmazottai jogtalanul korlátozták a dulakodásban nem résztvevő utasok személyi szabadságát, de mi van a bliccelővel? Egyáltalán meddig mehet el egy ellenőr a jogaival élve, és mit tehet egy utas, ha úgy érzi, jogaiban korlátozzák?

Normális esetben a két alapfeltétel teljesül, és nem alakul ki konfliktus az utas és az ellenőr között:

  1. Minden utasnak meg kell venni a jegyét, vagy bérletét, mert a BKV szolgáltatásáért fizetni kell. Ha nincs jegy, vagy bérlet, akkor meg kell adni az adatokat az ellenőrnek a pótdíjazás miatt.
  2. A BKK ellenőre nem közterület-felügyelő vagy rendőr, tehát nem akadályozhat mozgásában senkit, tulajdonképpen hozzá sem érhet, csak kérheti a jegyet, adatokat, maradást.

A gond akkor van, ha az utas sem tartja be szabályokat, és az ellenőr is túllép a hatáskörén, és testi kényszert próbál alkalmazni, hogy betartassa vele. Ebben a cikkben nem kívánunk senkit arra biztatni, hogy vegye semmibe az ellenőröket, mert nincs joguk feltartóztatni az utasokat, de több levelet is kaptunk ellenőri túlkapások miatt, ezért fontos tisztázni, mit lehet tenni egy ilyen helyzetben.

Több jogásszal is beszélve az a konszenzus alakult ki, hogy helyben nem lehet az ilyen problémát megoldani: a jogtalan visszatartásra nem tanácsos még arányaiban hasonló mértékben sem reagálni, mert egyrészt eldurvulhat a vita, másrészt mind az ellenőr, mind az utas sokkal rosszabbul jöhet ki belőle.

Ha tehát az ellenőr megfogja az utas karját, hogy megakadályozza a távozásban, elvben egy arányos fellépéssel (az utas leveszi az ellenőr kezét a karjáról) ellen lehet szegülni a jogtalan intézkedésnek. Csakhogy az esetek többségében a konfliktus már nem áll meg itt, és a dulakodás hevében komolyabb sérülés is lehet, reccsenhet a csont, és akkor már megáll a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, és akár igaza van az utasnak, akár nem, bűncselekményt követ el.

Másfelől a közfeladatot végző személyt, amilyen az ellenőr is, ugyan fokozottan védi a törvény, de cserében fokozott a felelőssége is. Ha bizonyíthatóan bántalmazza az utast, akár még sérülést sem okozva neki, 5 évig terjedően büntethető lesz "bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában" (Btk. 302. paragrafus), sőt közfeladati helyzettel visszaélés miatt (306-os paragrafus). A közfeladati helyzettel visszaéléshez bántalmazás nem is szükséges, jogtalan hátrány okozása elég hozzá vagy kötelességszegés.

Az utas tehát, aki olyan helyzetbe került, hogy úgy érzi, az ellenőrök jogtalanul tartják vissza testi kényszerrel, azt teszi a legjobban, ha erre bizonyítékot szerez, és később panasz, per vagy a nyilvánosság útján próbál elégtételt nyerni a sérelemért. Ilyen bizonyíték lehet a saját maga által vagy utastársak felkérésre készített videó- vagy fényképfelvétele, független tanúk felkérése. Ha nincs se tanú, se felvételre alkalmas mobiltelefon, akkor még mindig lehet bízni abban, hogy a buszon vagy villamoson levő biztonsági kamera rögzíti az esetet.

Ha az sincs, érdemes feljegyezni az ellenőr számát, a járatszámot és az időt, és panaszt tenni a BKK-nál. Az ilyen panaszok többségéből ugyan valószínűleg nem lesz semmi, de azt az ellenőrt, akire sok a panasz, előbb-utóbb kirúgják.