Jácint
15 °C
31 °C

Az utcabútor lesz az új óriásplakát

tx1
2017.05.17. 07:17
Egy új kormányrendelet alaposan megkavarja a fővárosi közterületi reklámpiacot, cégeket megtorpedózva vagy éppen előnybe hozva. Három éven belül várhatóan tizedére csökken az óriásplakátok száma, nagyot nyerhetnek viszont az utcabútoros cégek. Már amelyik.

Egy jól működő városban nincsenek telerakva az utak óriásplakáttal, a hirdetések a nagyjából egységes utcabútorzaton (buszvárók, közvécék, padok, szemetesek, telefonfülkék) virítanak. Az önkormányzatnak nem kerül pénzébe az utca bebútorozása, a költségeket az a reklámcég állja, amelyik ezért megkapja a hirdetési felületeket értékesítésre.

Nagyjából ebbe az irányba indul el az a kormányrendelet, ami a napokban jelent meg, ugyanakkor jelentős felhördülést kiváltva. A jogszabály amellett, hogy rendet vág a közterületi reklámpiacon, a már megszokott módon úgy hoz hátrányba és előnybe cégeket, ahogy a kormány politikai érdeke kívánja.

Egyes tételeinek köszönhetően a következő három évben például szinte teljesen eltöröl a közterületről a legnagyobb reklámcégek közül kettőt (a Simicska Lajoshoz köthető Publimont-t és a Mahir Citypostert), előnybe hozva a nagy vetélytársat, a francia JCDecaux-t.

A hatályba lépő jogszabály alapján 2020-ban a jelenlegi 16 ezerről várhatóan 1000-re csökken Budapesten az óriásplakátok száma, megugrik viszont az utcabútorokon elhelyezett hirdetések jelentősége. Az óriásplakátok száma többek között amiatt fog nagyon meggyérülni, mert a jogszabály 9 négyzetméterre csökkenti maximális hirdetőfelületet, és a megtiltja a magánterületen elhelyezést, valamint a plakátok ragasztását. 

A nem ragasztott, forgó rendszerű (roll up) hirdetőberendezés, amiből pár darab már most is található Budapesten, ugyanis hússzorosába kerül a mai egyszerű fém-bádog óriásplakát-tábláknak. Ekkora beruházásra kevés cégnek lesz tőkéje, és ilyen sok pénzt csak jóval kevesebb, jó helyen elhelyezett hirdetőberendezés hoz vissza. Ezt az intézkedést az összes óriásplakátcég megsínyli, a Simicskához köthető Publimont és a francia JCDecaux is. Menekülőútként marad tehát az utcabútor.

A fővárosban három cég helyezhet el hirdetéseket utcabútorokon: a buszmegállókban és közvécéken a JCDecaux, hirdetőoszlopokon a Mahir Cityposter, telefonfülkéken a Mediacontact. A JCDecaux a buszmegállókra koncentrál, mivel különböző akadályok miatt eddig nem tudtak egy nyilvános vécét sem felépíteni. A kormánybarátnak nem nevezhető Simicska-cég, a Mahir Cityposter hirdetőoszlopait a jogszabály ellehetetleníti a következő években. A Mediacontact pedig egy jogszabályi rést kihasználva jutott a telefonfülkék oldalán méretes reklámhelyekhez. Különböző okokból, de egyik sem fizet közterület-használati díjat a fővárosnak.

Vándorló buszvárók

A JCDecaux elődje, a Wall-JCDecaux a 2004-es, botrányos utóhangú fővárosi utcabútor-tenderen nyerte el a nyilvános vécék (30 db), padok, szemetesek húsz évre szóló üzemeltetését, cserébe hirdetéseket jelentethetett meg rajtuk. Közvécé azóta sem épült. Piaci információk szerint 2006 és 2010 között a városépítési szabályozás bonyolultsága, utána pedig politikai-gazdasági okok miatt. Ez utóbbi konkrétan azt jelentette, hogy a fővárosnak nem akaródzott az akkoriban szinte a teljes piacot taroló Publimontnak és Mahir Cityposternek még nagyobb konkurenciát állítani.

A legjobban működő utcabútorokat, az buszmegállók váróit az Intermedia nyerte 2004-ben, a céget 2006-ben felvásárolta az osztrák Epamedia, majd később az Epamediát a francia JCDecaux. Így tehát a wc-k, padok, szemetesek után a buszvárók is a francia céghez vándoroltak.

Információink szerint a cég 713 fővárosi területen álló, és mintegy ezer kerületi ingatlanon álló buszmegállót épített az elmúlt években saját szabvány szerint, ami darabonként állítólag milliós nagyságrendben. A várók üzemeltetése (karbantartás, rongálások javítása, világítás) havi több százezer forintba kerül megállónként. Ezt az összeget a JCDecaux a buszvárók oldalán működtetett citylight-hirdetések bevételeiből fedezi. Azt, hogy egy buszmegállón milyen nyereség keletkezik, a JCDecaux nem kívánta elárulni.

Információink szerint a francia cég nem vett részt a kormányrendelet szakmai előkészítésében, az pedig, hogy a JCDecaux plakáthelyein az elmúlt időszakban sok kormányzati hirdetés jelent meg, azzal magyarázható, hogy ha a két nagy hirdetőcég egyikével a kormány haragban van, akkor nyilvánvaló, hogy a másik cég berendezésein hirdet. A cég valóban jobb helyzetbe kerül az új rendelettel, de nem ingyen kapják: a cég sok pénzt fektetett be, hogy színvonalasak legyenek például a buszmegállók.

Oszlopháború

A 761 fővárosi hirdetőoszlop 25 éves üzemeltetési jogát a Mahir Cityposter nyerte el 2004-ben, a szerződést 2006-ban kötötték meg 25 évre. A szerződés szépen ketyegett 9 évig, amikor is – nem sokkal Orbán Viktor és Simicska Lajos összeveszése után – a főváros vezetése hirtelen rájött, hogy az üzlet előnytelen a számára. A fővárosi közgyűlés által elfogadott előterjesztés szerint a Mahir Citypostertől kapott évi 45 milliónál többet, akár 73-125 millió forintot is kasszírozhatott volna. 

Ezután a fővárosi önkormányzat egyoldalúan szerződést bontott Simicska Lajos reklámcégével, karácsony előtt pedig rendeletet alkotott, hogy elbontatja a budapesti közterületekről mind a 761 hirdetőoszlopát. Már-már komédiába illő jelenetek zajlottak Budapest utcáin a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopainál. Amikor megjelentek a fővárosi cég emberei egy oszlopnál, hogy lebontsák, a Simicska által megbízott őrző-védők körbeállták. Később a bíróság jogerősen eltiltotta a fővárost a bontástól. Azt nem tudni, hogy a 761 hirdetőoszlopon évente mennyi nyereség keletkezik, az viszont valószínűsíthető, hogy a fővárosnak fizetett 45 millió forintnál jóval több.

A kormányrendelet azzal golyózná ki a céget a fővárosi utcabútorosok közül, hogy előírja: a hirdetőoszlopokon csak közművelődési közművelődési témákban lehet reklámozni, mást nem (az pedig bevétel szempontjával szinte egyenlő a nullával). Lapunk kereste a Mahir Citypostert azzal kapcsolatban, hogy mennyi a cég bevétele a reklámhengerekből, a bevételből mennyit fordít vissza üzemeltetésre, és mi az álláspontja a kormányrendeletről, de nem kaptunk választ.

Fülkeháború

Az új keletű oszlopháborúnál jóval régebb óta próbálkozik a főváros a telefonfülkékre szerelt reklámok megadóztatásával. Eddig sikertelenül, de mint lapunknak Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes írta, egy újabb esetleges per indítását mérlegelik, aminek az előkészítése folyamatban van.

A Mediacontactnak először még Demszky Gábor rohant neki, mondván, a cég jelentős érdeksérelmet okoz a fővárosnak, mert nem fizet közterület-használati díjat a 200-300 telefonfülkén elhelyezett reklámhely után fővárosnak. Először aztán kikalkuláltak egy évi kétmilliós, majd egy évi 6 milliós díjat, de ez kevésnek bizonyult. Végül született egy rendelet, miszerint ingyen hirdethet a fülkéken a Mediacontact, ezt viszont visszavonták 2005-ben, és a keletkezett botrány elsöpört két fideszes bizottsági elnököt is.

Telefonfülke-reklám az Árpád fejedelem útján
Telefonfülke-reklám az Árpád fejedelem útján
Fotó: Tenczer Gábor

A fülkehirdetésért indított pert 2006-ban elbukta a főváros, a Mediacontact pedig úgy kommentálta az ítéletet, hogy bebizonyosodott: nem kell fizetniük, sőt, az egész ügy a hírközlési hatóság hatáskörébe tartozik. (Megkerestük a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, hogyan szabályozták azóta a fülkehirdetéseket, a válaszuk: az, hogy milyen módon használják fel a fülkéket hirdetési tevékenységre, nem tartozik az NMHH hatáskörébe. A Mediacontact szerint odatartozik, csak a hatóság nem értette meg a kérdést.)

2014-ben a fővárosi közterület-hasznosítási bizottság ismét nekiszaladt az ügynek: úgy döntött, hogy a telefonfülkékre szerelt reklámberendezések közterület-használatát szeptemberig meg kell szüntetni, azok fennmaradása nem támogatott és a jogellenesen felszerelt reklámberendezések után a mindenkor hatályos közterület-használati díjat a bontás napjáig meg kell fizetni. A főváros szerint a Mediacontact azóta nem válaszolt, így megrekedt az ügy.

A Mediacontact szerint ugyanakkor épphogy a főváros nem válaszolt a legutóbbi döntést megfellebbező levelükre. A cég úgy véli, nem kell fizetniük, mert utcabútort, hírközlési építményt üzemeltetnek, azaz közfunkciót töltenek be. A fülke tulajdonosának, a Telekomnak fizetnek egy bizonyos összeget, abból fedezik a karbantartást. Az összeg nagyságát nem árulták el, állításuk szerint éppen nullán mozognak a bevételek-kiadások terén, sőt inkább még veszteségesek is.

Segélyhívó telefonfülkék

A közfunkció aképpen teljesül egyébként a cég szerint, hogy a fülkék alkalmasak segélyhívásra, ami egyébként törvényi előírás is. Elvileg segélyhívásra alkalmasnak kellene  lenni a Mediacontact által üzemeltetett 85 taxiállomás-jelző berendezésnek (taxidroszt-oszlopnak), ám a cég elmondása szerint mind a rendőrség, mind a taxisok azt kérték tőlük, kössék ki a hívót, mert az emberek szórakoznak vele. A cég szerint „ez régen volt, lehet, hogy azóta már változott a világ, a berendezések bármikor visszakapcsolhatók”.

Állomásjelző van (tényleg, ott az esővető is), taxiállomás nincs (Árpád fejedelem útja)
Állomásjelző van (tényleg, ott az esővető is), taxiállomás nincs (Árpád fejedelem útja)
Fotó: Tenczer Gábor

A taxiállomás-jelzők hívói tehát nem jeleznek, leülni nem lehet bennük, esőtől nem védenek, sőt előfordul, hogy már taxiállomás sincs a közelükben. A Mediacontact szerint ugyanakkor ízlésesek, van olyan típus, ahol le lehet ülni, van esővető mindegyiken, sőt térkép is lehetne, ha a főváros kitenné őket.

Egy részük azonban remekül funkcionál: a jól megvilágított hirdetési berendezésük. Korábban szó volt róla, hogy a hirdetési bevétel majd csökkenti a taxisok által befizetendő drosztdíjat, ám ez a taxisok nagy sajnálatára nem valósult meg. Ennek pedig az az oka a Mediacontact szerint, hogy a taxiállomás-jelzőknek csak a 30 százaléka épült ki, a drosztdíjmentesség pedig csak a teljes hálózat kiépülésével működne.