Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Hova? A Boráros térre? Hajóval?

2006.06.05. 09:02
Budapesten idén is közlekedik a BKV menetrend szerinti hajójárata, de az Index által végzett teszt azt mutatta, hogy ez igencsak szertelenül működik. Pedig a próbautak alapján hajóval néha gyorsabban el lehet érni a célt, mint HÉV-vel, busszal vagy villamossal. A gond csak az, hogy a hajójárat kihagy egy-egy megállót, sőt néha nincs is megálló, az indulási időpontok esetlegesek, a személyzet pedig megijed, ha utassal találkozik.

Budapesten 2004 óta jár menetrend szerinti hajójárat a Csillaghegy és a Boráros tér között (a teljes menetidő 1 óra 35 perc). A hajók minden nap, általában óránként járnak reggel nyolctól este hétig. Hagyományos, városon belüli közlekedésre azonban alig-alig használják őket, inkább csoportokat szállítanak.

A romantikán kívül látszólag nem sok minden szól a vízi közlekedés mellett a fővárosban. A rakpartokat néha csak életveszély árán lehet megközelíteni, a jegyek felnőtteknek 200-600 forintba kerülnek, gyerekeknek 150-300 forintba (négyéves kor alatt ingyenes). Lehet viszont biciklit szállítani a hajón - további 500 forintért. A hajó néha gyorsabb, mint a hagyományos tömegközlekedés, néha drágább és lassabb. Az Index kipróbálta, milyen lenne hajóval cikázni Budapesten.

1. út Jászai Mari tér-Boráros tér

Azt játszom, hogy a Jászai Mari téren lakom, és a Boráros térre járok dolgozni. Egy nap megbolondulok és úgy döntök: hajóval fogok bemenni a munkahelyemre, ha már a hajókikötő épp a ház előtt áll.


Nézze meg képeinket!

A menetrend szerint minden nap reggel nyolckor indul hajó a Boráros térre. A táblázat azt ígéri, hogy 25 perc alatt ott vagyok, még öt perc séta, és már az irodámban ülök.

Reggel tíz perccel nyolc előtt ott állok a kikötőben. A hajóhoz vezető hidat egy rácsos ajtó zárja el. Szépen süt a nap. Sehol egy lélek.

Közeleg a nyolc óra, úgyhogy elindulok a hídon. A rácsos ajtó nyitva, bekukkantok a hajóba. Egy fej néz vissza kérdőn. „Nyolckor indulnak, nem?” – kérdezem, mire a válasz, persze, de ahhoz másszak át a másik hajóba.

Átlépek a Várhegy nevű bárkára, ahol két emberbe akadok: a fiatalabb arca görcsbe rándul, amikor meglát, a testes kapitány pedig éppen reggelizik, neki rögtön torkán akad a falat.

Kérdezik, mit szeretnék. Nekik is mondom, láttam kiírva, hogy nyolckor indulnak, és hol kell jegyet venni. És hova akar menni? – kérdezik egyszerre. Hát a Boráros térre – felelem.

Valószínűleg bolondnak vagy adóellenőrnek néznek. A fiatalabb kissé idegesen azt mondja, hogy most nem tud számlát adni, mert éppen elromlott a gép, de azonnal hoz egy másikat, addig nyugodtan menjek csak fel a fedélzetre.

Jászai Mari tér-Boráros tér

Jegyár: 500 Ft.

Az út hajóval: menetrend szerint 25 perc, a teszt idején a köztes megállók kihagyásával 15 perc

Az út a 2-es villamossal: 21 perc

Az út a 4-6-os villamossal és villamospótló busszal: 25 perc

Onnan nézelődöm a dunai panorámában. Az órámra pillantok, nyolc óra öt perc, a hajó motorja már jár, de mi még mindig állunk. A felső fedélzetről látom, hogy a fiatal fickó éppen szalad a rakparton egy másik hajó felé - hóna alatt a pénztárgéppel. Amikor visszajön, azt lihegi, hogy a másik hajó be van zárva, úgyhogy várni kell. Megint elrohan a rakparton, aztán megkapom a számlát 500 forintról.

Nyolc óra tíz perckor a hajó végre elindul a munkahelyem felé. Balra a Parlament, jobbra a vár, előttem a Duna, én vagyok az egyetlen utas. Megkérdezem a kormánykeréknél álló kapitányt, miért lepődtek meg ennyire, amikor jöttem.

- Senki nem szokott ilyenkor utazni?

- Á, senki – csóválja a fejét a tagbaszakadt folyami medve, s hangjából mélyről jövő elkeseredettség tör fel.

És a hajó megy. Egész jó így májusban munkába indulni, nézni a dunai panorámát, elhúzni hidak alatt, és leelőzni a budai rakparton lassan araszoló autókat. Bár tíz perccel később indultunk, a járat teljesíti, amit vállal: nyolc óra 25 perckor ki is kötünk a Boráros térnél a Petőfi híd lábánál.

A hajó egy hatalmas doboz alakú uszály mellett parkol le, amelyben egyébként látványfodrászat működik. Amikor szárazföldet érek, akkor jövök rá, hogyan is hozta be a 10 perces késést a hajó: egész egyszerűen kihagyta a köztes megállókat, a Margitszigetet, a Batthyány teret és a Petőfi teret. Biztos nem várt ott senki.

2. út Margitsziget-Petőfi tér

Azt játszom, hogy turista vagyok és a Nyulak szigetén (más néven Margit) sétálgatok. Miután nem vagyok ismerős errefelé, azt gondolom, egy szigetről a legegyszerűbb hajóval eljutni a Váci utcába.

A Margit szigeti szökőkúttól nem messze látok is egy kis hajókikötőt. Egy korrekt táblán ott virít a "boat service" felirat és a menetrend: 14.25-kor megy a hajó a Petőfi tér felé.

Sehol egy lélek. 14.10-kor felcsillan a szemem, közeledik egy hajó a stég felé. Közeledik, közeledik, aztán szépen el is húz Óbuda irányába. Ez a hajó elment.

Már éppen feladnám, amikor 14.23-kor a semmiből feltűnik a Várhegy nevű bárka. Amikor a stéghez ütődik majdnem elesek, de sikeresen beszállok. A bárpultnál kifizetem a jegyet, és felmegyek a felső fedélzetre, hogy a jó levegőn ücsörögjek.

Ez azonban nem olyan egyszerű:a fedélzeten egymásra rakott kerti székek és egy lánccal elzárt területen lapjára borított asztalok sorakoznak. Nincs más, leülök a lépcsőre, de a hajó egy fős legénysége figyelmeztet, hogy itt ne ücsörögjek, mert akadályozom a forgalmat (?).

A fiatalember a maga módján udvariasan azt ajánlja, vegyek csak magamnak egy széket a halomból, és üljek arra. Mint kiderül, a hűs dunai szél mindig felborítja a műanyag kerti alkalmatosságokat a fedélzeten, ezért kell egymásra pakolni őket.

Közeledünk a Batthyány tér felé. A hajó be is fordul folyásiránnyal szemben, hogy kikössön, de mivel nincs utas, szépen tovább indul.

Tizenöt perc múlva meg is érkezünk a Petőfi térre. A hajó egy főnyi utasát a hajó egy fős legénysége vezeti ki a partra. Gyanús a dolog, mert a rakpartra kivezető ajtó le van lakatolva (nehogy valakinek eszébe jusson felszállni?).

A matróz búcsúzóul ad még egy tanácsot, és magyarázatot is ad a lakat mibenlététére: „ha legközelebb hajózik, olvassa el a táblát, amire az van írva, hogy a hajó kikötése előtt ne lépjen a hídra”. Köszönöm.

Margitsziget-Petőfi tér

Jegyár: 500 Ft.

Az út hajóval: 15 perc

Az út a 4-6-os és a 2-es villamossal: 21 perc

A rakparton nem működnek a lámpák, négy sávon összevissza zúgnak az autók, váratlan irányokból érkeznek, úgyhogy ez a riport sem készülhetett volna el, ha az a piros Opel Astra nem fékez időben, miközben megpróbálok átvergődni a zebrán.

3. út Rómaifürdő-Jászai Mari tér

Azt játszom, hogy a római parti lakótelepen lakom, és már hallottam, hogy hozzám közel van a BKV menetrend szerinti hajójáratának kikötője. Unom már a buszozást meg az átszállást, gondolom, most nyílegyenes hajójárattal megyek be a városba bevásárolni.

Szedem a lépteim, hogy elérjem a 10.45-ös járatot a Rómaifürdő megállónál, amivel a menetrend szerint 50 perc alatt elérhetek a Jászai Mari térig (az út a 106-os majd a 6-os busszal 42 perc lenne). Öt perc séta után rá is kanyarodom a Rozgonyi Piroska utcára, amely a Dunához vezet.

Sietek, sietek, nehogy lekéssem a hajót, de a parton aztán kiderül, hogy kár volt. A kikötő itt ugyanis így néz ki...


Klikk a képre!

Kié a kikötő?

Visszavedlek újságíróvá, és felhívom a járatot üzemeltető Sailor Kft.-t, hogy megkérdezzem, hogy is van ez az egész. Varga Zsolt értékesítési igazgató tőlem tudja meg, hogy a Rómaifürdőnél a víz alatt van a kikötőhöz vezető híd.

„Ez örök harc, a járatot mi üzemeltetjük, de a kikötők karbantartása a BKV dolga lenne. Mi már felajánlottuk, hogy magunk javítjuk és újítjuk fel a kikötőket, de nem jutottunk dűlőre” – mondja a telefonban Varga Zsolt értékesítési igazgató.

Megkérdezem azt is, szokás-e, hogy az elvileg menetrend szerint járó hajó néhány megállót egyszerűen kihagy. Mi van, ha ott éppen valaki föl akar szállni? „Ez a személyzet dolga, lehet, hogy ők látják, nem akar senki utazni, ezért mennek tovább” – kapom a választ.

A BKV egyébként a hajóknak napidíjat fizet, amely az üzemanyag költségének 70-80 százalékát fedezi. A jegybevétel a Sailor Kft.-t illeti. A járat önmagában nem rentábilis, de a cég más profillal is foglalkozik - mondja az értékesítési igazgató.

Régi hagyomány

Budapesten régi hagyománya van a dunai menetrend szerinti hajójáratnak - közli a BKV sajtóreferense. Kezdetben a Fővárosi Kishajózási Vállalat üzemeltette a hajókat, a hatvanas évektől azonban már a BKV vette át őket.

A vonaljáratnak van egy jól meghatározható célközönsége: iskolás- vagy óvodáscsoportok, a Duna mellett lakók vagy a biciklivel túrázni indulók használják, sőt 5 százalékban külföldiek is. Évente 30-40 ezer utast is szállítanak, bár a statisztika a csoportos jegyek miatt nem teljesen pontos – - válaszolja a BKV sajtósa.

A járatra úgy tűnik, szükség van. Ez akkor derült ki, amikor meg akarták szüntetni, de a III. kerületben élők heves tiltakozása miatt végül megtartották járatot.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.