Furcsa övezeteket jelölne ki a főváros a luxusadóhoz

Nem kerületenként, hanem 15 értékövezetbe való besorolással, az adózó bevallása alapján vetik majd ki Budapesten a luxusadót, nyilatkozta a főpolgármesteri hivatal kommunikációs igazgatója. Nyáry Krisztián az MTI-nek elmondta, hogy a Főpolgármesteri Kabinet kedden egyetértett a főjegyző előterjesztésével, amelyről márciusban dönt a Fővárosi Közgyűlés.

A luxusadó a törvény szerint olyan értékalapon működő ingatlanadó, amely a 100 millió forintot meghaladó számított értékű ingatlanokra vonatkozik. A tavaly novemberben elfogadott törvénynek megfelelően az adó mértéke az ingatlan számított értékének 100 millió forint feletti része után 0,5 százalék. A törvény tól-ig határral rögzíti az egyes kerültekben az egylakásos, illetve a többlakásos épületek, valamint az üdülők forgalmi értékhatárait.

Konkrét adatok hiányában a törvény készítésekor országosan tízezer lakást és ezer üdülőt vélelmeztek, amelyeknek értéke meghaladja a 100 millió forintot. Az összességében 120 milliárd forintra becsült ingatlanérték alapján éves szinten egymilliárd forint adót remélnek a törvény alkotói.

Az egymilliárd harmadára számít Budapest

Nyáry Krisztán elmondta, hogy Budapesten nincs egységes adathalmaz a luxusadó kivetéséhez. Mintegy 960 ezer lakás, lakóépület van a fővárosban, az üdülők száma nem ismert. A várható adózók számát és az adóbevételt jelenleg felelősséggel még megbecsülni sem lehet, tette hozzá az MTI-nek. Az Indexnek viszont elmondta, hogy az országosan várt egymilliárdos adóbevételből a főváros egyharmados részarányra számít hozzávetőlegesen.

A bevallások feldolgozása után júniusra derül ki, hogy hányan nyújtottak be adóbevallást. Nem becsülhető jelenleg az adó bevezetésének költsége sem, jegyezte meg.

Az adóbevallást első ízben április 30-ig kell benyújtani. A törvény előírja azt is, hogy a főváros rendeletét március 31-ig kell kihirdetni.

A városvezetés elé került előterjesztéshez csatolt szakértői anyag egyebek közt megállapítja, hogy a lakástulajdonosok az egyes közterületek értékövezeti besorolásából tájékozódhatnak tulajdonuk valódi értékéről. Ez szerintük hozzájárulhat az állampolgárok életminőségének javulásához. A szakértők úgy vélik, hogy az értékövezeti rendszer hasznos az ingatlanpiaci szereplők és a közigazgatás számára is. Utóbbi területen például segítheti a településgazdálkodási döntések megalapozását.

Furcsa övezetek

Nyáry Krisztián az Indexnek elmondta: az értékövezetek utcánként lesznek megállapítva. Ennek alapján a legdrágább övezetben egy négyzetméter árát 800 ezer forintra taksálják a szakértők. Ez az úgynevezett 15-ös kategória. E kategóriában már egy 126 négyzetméteres egyedüli tulajdonban lévő lakás is eléri a luxusadó-kötelezettséget. A 14-es kategóriába már olcsóbb ingatlanok tartoznak (ilyen például a II. kerületi Fenyves utca).

A Fenyves utcától nem messze esik az Endrődi Sándor utca, ez azonban már csak a kilences kategóriába esik, vagyis itt a 450 ezer forintos négyzetméterárakat állapította meg az értékbecslés. Ez azért furcsa,, mert így az Endrődi Sándor utcai híres villák tulajdonosai - egykor számos miniszter, színész, élsportoló és parlamenti képviselő élt itt, de ma is akadnak számosan közülük az utcában - nem kell túl magas adókat fizetniük.

Az viszont kedvezőnek tűnik, hogy Csepel jelentős része a legalacsonyabb kategóriákba számít, itt nem kell sarctól félniük a lakóknak. Az itteni Magyar utcában például a négyzetméterárak 130 ezer forint körül alakulnak majd. Vagyis legalább 670 négyzetméteres házzal kell rendelkeznie valakinek ebben az utcában ahhoz, hogy adóköteles legyen.

A furcsa értékhatárok kapcsán Nyáry Krisztián elmondta az Indexnek, hogy az adatbázist az illetékhivatal kimutatásai alapján, 35 ezer ingatlanügylet figyelembevételével alakították ki a rendelettervezet előkészítői.