Kelemen, Klementina
3 °C
7 °C

Vasfüggöny a Tétényi-fennsíkon

2007.06.20. 11:56
Illegálisan épült kerítés osztja ketté az európai védettségre jelölt, természeti értékekben gazdag Tétényi-fennsíkot. Az egykori lőszerraktárat és környékét ingatlanbefektetők parcellázták ki, természetvédők szerint környezetpusztító óriásberuházás körvonalazódik. Törökbálint polgármestere, Keller László szerint a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, 125 millió forintért szerezték meg a befektetők a Honvédelmi Minisztériumtól a több mint száz hektáros területet.

A Tétényi-fennsík korábban a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló, természetvédelmi szempontból rendkívül értékes, Törökbálint és Diósd által határolt, egyelőre beépítetlen területét hosszú drótkerítés osztja ketté.

A kerítés egyik oldalán egy 153 hektáros, természetvédelmi területnek jelölt, szabadon megközelíthető, szeméthalmok által csúfított gyepes-cserjés fennsík terül el, a másik oldalán a Honvédelmi Minisztérium kezeléséből egy ingatlanfejlesztő befektetőcsoport tulajdonába került, biztonsági őrséggel védett, több mint 100 hektáros terület, amely magában foglalja az egykori lőszerraktár területét is, de jelentősen túlterjeszkedik azon a védett növény-, és állatfajok által benépesített fennsíkra.

A törökbálinti polgármesteri hivatal 2004-ben még panaszos levélben fordult a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságához, amikor az akkor még egy, ma már öt különböző helyrajzi számon nyilvántartott volt honvédségi területet az azt a HM-tól megvásárló ingatlanfejlesztő befektetőcsoport engedély nélkül lekerítette.

Balra természetvédelmi terület létesül, jobbra logisztikai központ épülhet

A kerítés mögötti terület ugyanis az eredeti szándékok szerint része lett volna a Tétényi-fennsíkra tervezett természetvédelmi területnek, ám ettől a Honvédelmi Minisztérium határozottan elzárkózott, és 2001-ben megegyezett a Nemzeti Parkkal: hozzájárul ahhoz, hogy a 153 hektáros rész természetvédelmi területté váljon, ha a Nemzeti Park nem kezdeményezi a biológiai szempontból egyébként homogén terület másik felének védetté nyilvánítását.

A Nemzeti Park belement ebbe a kompromisszumba, a lőszerraktárat és ma már drótkerítéssel védett környékét a Honvédelmi Minisztérium ezután tisztázatlan körülmények között és nyilvánosságra nem hozott összegért egy ingatlanfejlesztő befektetőcsoport részére értékesítette.

Bekavart a Natura 2000

Közbejött azonban az ország EU-csatlakozása, és a Tétényi-fennsík természetvédelmi területnek jelölt, és magánbefektetők által megvásárolt területe is bekerült az uniós Natura 2000 hálózatba. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló 275/2004. kormányrendelet kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölte a természetvédelmi területnek szánt jelenlegi senkiföldjét, és a Törökbálint 0152/38, 39, 41, 42 és 0155/40 helyrajzi számon nyilvántartott, magánbefektetők által megvásárolt óriástelkek nagy részét egyaránt.

A Natura 2000 kijelölést figyelmen kívül hagyva Törökbálint Nagyközség önkormányzata 2006. augusztusában önkormányzati rendelettel tette lehetővé a Tétényi-fennsík kerítéssel elzárt részének még beépítetlen, védett növény-, és állatfajok által benépesített, a volt lőszerraktár területén jóval túlnyúló részének gazdasági-kereskedelmi hasznosítását.

Az önkormányzat a telkek besorolását megváltoztató döntése a WWF Magyarország természetvédő civil szervezet szerint ellentétben áll az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi területekről szóló kormányrendelettel, ezért a WWF beadványban kérte a Pest Megyei Közigazgatási Hivataltól a rendelet törvényességi felülvizsgálatát. A WWF érvelése szerint a Tétényi-fennsíkon - így az önkormányzati rendelet által érintett telkeken is - a nemzeti és az európai uniós természeti vagyon részét képező természeti értékek, sziklagyepek és védett fajok találhatóak, melyek megőrzése közösségi érdek.

Kavrán Viktória, a WWF Magyarország Natura 2000 projektvezetője szerint a szóban forgó önkormányzati rendelet egyértelműen törvénysértő, a Natura 2000 hálózatba sorolt természetmegőrzési területeken ugyanis építkezés csak fontos közérdekből folytatható.

Kavrán szerint a törökbálinti önkormányzat törvényt sért

A WWF álláspontja szerint az építési munkák a közvetlen területfoglalás és az időszakos munkaterületek miatt az értékes gyepterület és a védett fajok teljes és végleges megsemmisülését okoznák a Tétényi-fennsíkon. A 2004. óta lekerített és biztonsági őrséggel védett telkeket szubpannon sztyeppek, pannon sziklagyepek és szubkontinentális peripannon cserjések borítják, mindhárom vegetációtípus az Érd-Tétényi Plató természetvédelmi szempontból értékes típusa, a telkeken ezen kívül nagyszámú védett növény-, és állatfaj is honos.

A Nemzeti Park a telektulajdonosokért lobbizott

A WWF által az Index rendelkezésére bocsátott dokumentumokból kiderül, hogy a Tétényi-fennsík országos védetté nyilvánítása a természetvédők és az ingatlanbefektetők érdekellentéte miatt hosszú évek óta húzódik.

A Valenting Kft. 2005-ben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának (DINPI) címzett, a tulajdonos nevében tett észrevételében szakmailag indokolatlannak tartja a Natura 2000 kijelölést, annak törlését kéri. A cég beadványa szerint szarmata mészkő az országban másutt is előfordul, a Tétényi-fennsík geológiai értékei nem egyedülállóak, ahogyan az ott kialakult növénytársulás sem unikális, "az árvalányhajas, csenkeszes és lappangósásos gyepek jellemzőek, de nem különlegesek".

Az Arendt 2001 Kft., a Toptelek Kft., és Lukács Ferenc is a DINPI-hez fordult, állásfoglalást kérve a telkek kereskedelmi-gazdasági, vagy ipari-gazdasági területté való átminősítéséhez, megosztásához való hozzájárulásáról.


Pannon sziklagyep és peripannon cserjés

A Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi szakhatóság létére a kezdetektől fogva enyhén szólva furcsán járt el az ügyben. Dr. Szabó Sándor akkori igazgató - jelenleg az ügyben szintén érintett Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség igazgatója - 2004. szeptemberében hivatalos levélben fordult Haraszthy Lászlóhoz, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium helyettes államtitkárához, melyben a Honvédelmi Minisztériummal kötött 2001-es megállapodásra és a telektulajdonosok megkeresésére hivatkozva a szóban forgó telkek kivételét indítványozta a Natura 2000 területjavaslatok közül.

Haraszthy László 2004. október 14-én kelt válaszlevelében leszögezte: az EU élőhelyvédelmi irányelve szerint a Natura 2000 területek kijelölésénél kizárólag szakmai szempontokat kell figyelembe venni, gazdasági megfontolások nem játszhatnak szerepet.

"A kérdéses terület természetvédelmi, botanikai, zoológiai értékei nemzetközi szinten ismertek, így amennyiben a tárgyi helyrajzi számok nem kerülnek be a Natura 2000 hálózatba, az Európai Unió az Európai Bíróság révén felelősségre vonhatja Magyarországot az irányelvek hiányos teljesítése miatt. A terület állapotának esetleges romlása esetén az Unió az eredeti állapot visszaállítására kötelezi Magyarországot. [...] Mindezek következtében indokoltnak tartom a tárgyi helyrajzi számok Natura 2000 hálózatban tartását" - válaszolta a helyettes államtitkár a Nemzeti Park akkori igazgatójának a telektulajdonosok érdekeit artikuláló megkeresésére.

A beruházó nevében a telkek a Natura 2000 hálózatból való kivételét kérő levélre 2005. decemberében részletes szakmai indoklással válaszolt nemet a Nemzeti Park is - immáron Füri András, a jelenlegi vezető aláírásával. Törökbálint önkormányzata a telkek besorolásának megváltoztatásával mindezt figyelmen kívül hagyva járult hozzá tavaly augusztusban a terület gazdasági-kereskedelmi hasznosításához.

Keller szerint 125 milliót fizettek a telkekért

Keller László (MSZP), Törökbálint polgármestere érdeklődésünkre azt mondta, hogy a WWF Magyarország által kifogásolt önkormányzati rendelet nem a jelenlegi képviselőtestülethez kötődik, az előző ciklusban született, a testületben ugyanakkor ma is többségben van a jobboldali frakció, amely a rendeletet annak idején megszavazta.

A rendezési tervvel viszont a volt lőszerraktárat és környékét Keller szerint a 2002-es országgyűlési választások két fordulója között, 125 millió forintért (pontosabban 125 millió forint értékű lakásokért) a Honvédelmi Minisztériumtól megszerző befektetőcsoport sem elégedett. Az ugyanis tartalmazza a terület egy részének Natura 2000 kijelölését. "A rendezési tervet nem tartják végrehajthatónak a szerencsés nyertesek, szeretnék a Natura 2000 kijelölést a telekhatáron kívülre tolni. A rendezési terv nem teszi lehetővé a jelenlegi állapot megváltoztatását." - nyilatkozta az Indexnek Törökbálint polgármestere.