Emil, Csanád
11 °C
26 °C

Még egy turult akarnak Budára

2005.04.22. 14:11
Négy és fél méter szárnytávolságú turulmadár emlékművet állítanának Budán a II. világháborúban elesett polgári áldozatoknak. A szobrot művész szempontból elismeri a szakmai zsűri, a helyszínt azonban vitatják. A főváros jövő heti ülésén dönt az ügyben.

Emlékművet állítana a XII. kerületi önkormányzat a II. világháborúban elesett kerületi polgárok tiszteletére. Az InfoRádió értesülése szerint a Böszörményi út - Istenhegyi út - Németvölgyi út által határolt közterületre tervezett emlékmű központi eleme egy kőoszlopra helyezett bronz turulmadár, amelynek szárny-fesztávolsága 4 és fél méter. Az emlékhelyről hétfőn tárgyal a fővárosi kabinet, majd csütörtökön dönt a közgyűlés.

A kerületi javaslatot Schiffer János kulturális főpolgármester-helyettes terjeszti elő, aki az InfoRádiónak elmondta, hogy a művészeti alkotást a Budapest Galéria szakmai bizottsága megfelelőnek találta. Hozzátette ugyanakkor, hogy a bizottság a kardot markoló turult, mint polgári áldozatokra emlékeztető szimbólumot, kissé problematikusnak ítélte. A politikus közölte azt is, hogy a szakzsűri a helyszínt nem tartja alkalmasnak, mert a nagy zaj, forgalom miatt nem elég emelkedett a különböző megemlékezések megtartásához, és nem lehet rendesen körüljárni.

Nincs politikai vita

Az emlékmű felállítását támogatja a XII. kerület tervtanácsa és a kerületi önkormányzat is, amely az építési költségeket magára vállalta. A végső döntés azonban a fővárosi közgyűlésé, jogszabály szerint ugyanis ez a testület határoz a közterületen elhelyezendő szobrokról, emlékművekről.

Schiffer János hangsúlyozta, hogy politikai vita nincs a javaslattal kapcsolatba, amelyet két változatban terjeszt a közgyűlés elé, egy támogató és egy elutasító határozatban.

Budapesten nem ez az első ilyen jellegű szobor, a Budai Vár díszkapuját már 1905 óta őrzi egy turulmadár, amelyet Donáth Gyula készített.

Turul

A Nemzetbiztonsági Hivatal turulja

A turulmadár a honfoglaló magyarok totemállata (az Árpád nemzetség állatőse) volt. Az eredetmonda szerint a nemzetség ősanyját, Emesét turul termékenyítette meg, e frigyből született Álmos vezér, aki 850-től uralkodott. A szárnyas lények a világon mindenütt elsősorban az éghez - az isteni szférához - tartoznak, ezért az égi lélek szimbólumai. Így van ez a magyar nép műveltségében is: a kereszténység előtti időkben a táltosok, sámánok lelke is madár képében szállt a túlvilágra megtudni a jövendőt, vagy megküzdeni a rosszindulatú szellemekkel.

A sasra emlékeztető madár sok nép emlékeiben fellelhető. A magyarság számára a turul azonban nemcsak népmeséinkben, népművészetünkben, régészeti leleteinken előforduló motívum, hanem eredetmondánk legfőbb alakja, amely a totemhit világába vezet. Ez az ősapa motívum a nemzet létét jelképezi. A turulmadaras leletekből - az úgynevezett sólyomfogak megléte alapján - egyértelműen megállapítható, hogy nem sasról, hanem sólyomról (egyes vélekedések szerint kerecsensólyomról) van szó, ami elsősorban vadász és csak másodsorban ragadozó. A kardot csőrében, vagy karmai közt tartó turul Szent István hagyományainak őrzőjeként az ország védelmére való készséget fejezi ki, a fegyver ugyanis több forrás szerint Szent István kardja.