Árpád
-1 °C
9 °C

Hogyan láncoljuk magunkat fához?

2006.05.06. 10:20
Hat százalékkal nőtt vagy három városligetnyivel csökkent Budapesten a zöldterületek nagysága? - a rendszerváltás óta zajló fapusztításról/parképítésről megoszlik a szakértők véleménye. Most végre készül egy műholdas elemzés, amely lezárhatja a vitát.

Egy román lap, az Adevarul szerint Bukarestben a rendszerváltás óta 60 százalékkal csökkent a zöldfelületek aránya. A magyar fővárosról egyelőre nincsenek megbízható adatok, bár a hivatalos statisztika szerint 6 százalékkal nőtt a zöldterületek aránya. A Védegylet szerint azonban három városligetnyi "zöld" tűnt el az elmúlt időszakban Budapesten, mert nemcsak a közterületeket kell számításba venni, hanem a magántulajdonban lévő telkeken zajló folyamatokat is. A Levegő Munkacsoport hasonló véleményen van, és most műholdképek alapján készíttet vizsgálatot arról, csökkent-e a biológiailag aktív zöldfelületek aránya Budapesten a rendszerváltás óta.

1984-től kezdve elemzik a műholdképeket

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) januárban kötött szerződést arról a Levegő Munkacsoporttal, hogy megvizsgálják, miként változtak 1984 óta a budapesti zöldfelületek - erről a munkacsoport egyik elnökhelyettese, Schnier Mária tájékoztatta az Indexet.

A környezetvédők feltevése szerint csökkent a "zöld" aránya Budapesten, ezt kéne igazolnia vagy cáfolnia a felmérésnek, amely 1984-es, 1990-es, 2000-es és 2005-ös LANDSAT-műholdfelvételeket hasonlít össze.

Minthogy olyan hónapok felvételeit mérik össze, amelyekben lombosak a fák, jól lehet majd a képeken összehasonlítani a zöldfelületek változását - magyarázta Schnier, aki a közeljövőben várja a FŐMI értékelő jelentését.

Mezőgazdasági terület helyén bevásárlóközpont

Schnier Mária szerint Budapesten számos külső kerületben a rendszerváltás óta a mezőgazdasági területeket átminősítették építési övezetté. Ez az egyik tényező a növénytakaró visszaszorulásában. Ennek nyomán bevásárlóközpontok jöttek létre, amelyek csökkentik a zöldfelületek arányát a városban.

Schnier szerint szintén súlyos a helyzet a már korábban építési övezetbe sorolt telkeken: a városba vezető utak, a forgalmasabb csomópontok környékén a korábbi, intézményi övezetbe sorolt ingatlanokon maximális mértékben kihasználják a beruházók a beépítési lehetőségeket. Ilyen területeken általában nem történik törvénysértés, nem hágják át a jogszabályokat, de gondozott parkok, ősfák tűnnek el az irodaházak vagy magánépületek felhúzása miatt.

Budai hegyek: itt az előírásokat is megsértik

A budai hegyvidéken megint más a helyzet: ott gyakran az építési előírásokat is megszegve emelkednek a falak: az ötven-száz éve ott lévő villák és az ezeket körülvevő ősparkok korábban a 10-15 százalékos felső beépítési határt nem lépték át, most viszont sok helyen ennél is intenzívebbek a beruházások. A szigorú korlátozások általában továbbra is érvényben vannak, ám ettől még a kivitelezők nyugodt szívvel irtják a fákat.

A fővárosban nem csökkent a köztéri zöldfelületek aránya, mondta ezzel szemben az Indexnek a Főkert vezérigazgatója, Kocsis László, aki a hivatalos adatokat citálta. Persze a vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy ez az adat csak a közparkokat, illetve a lakótelepi zöldterületeket és a hasonló közterületeket érzékelteti.

Csökken a biológiailag aktív zöldfelület

Ugyanakkor a biológiailag aktív zöldfelület valóban csökken Budapesten, de erről hivatalos adatok nincsenek, mert a magántelkeken zajló folyamatokról nem készültek felmérések.

Kevesebb a játszótér is
Budapesten 2002 és 2003 között 102 játszótér szűnt meg. Ez részben az EU-csatlakozással is összefügghet (megváltoztak a szabályok, amelyek e területekre érvényesek), de azért ez a folyamat is a zöldterületek arányának változásához járulhat hozzá.

A közterületeken azért sem csökkenhet a zöldfelületek aránya - magyarázta Kocsis -, mert ezek az önkormányzati törzsvagyonhoz tartoznak, és ezért nem lehet eladni őket. Kocsis Schnier Máriához hasonlóan kiemelte, hogy a külső kerületekben hatalmas mezőgazdasági területeket minősítettek át a rendszerváltás óta.

Így a Sasad, a Rozmaring és az Óbuda téeszek területein ma már sokszor bevásárlóközpontok és egyéb létesítmények "díszelegnek", amelyeknél ugyan telepítenek néhány fát, de ez a Főkert vezérigazgatója szerint nem pótolja az eredeti növényzetet.

Egy frissen megjelent kiadvány: mielőtt odaláncolnánk magunkat

"Halló, Zöld Péter vagyok a XXXIV. kerületből. Itt a Láncfűrész téri parkba reggel munkások jöttek, és elkezdték kivágni a fákat. Én lementem, kérdeztem, hogy miért csinálják, de csak annyit mondtak, hogy egy bizonyos Fagyöngy Kft. munkásai. Kérem csináljanak valamit!" - ezzel a képzeletbeli telefonhívással kezdődik a Védegylet által kiadott könyvecske, amely a "Mielőtt odaláncolod magad" címet viseli. Az alcím a tartalomra is utal: Útmutató a városi zöldfelületek és fák védelméhez.

A Védegylet szerzői, Jávor Benedek, Várady Tibor és Toma Gábor azért írták le tanácsaikat, mert szinte hetente keresik meg őket panaszosok hasonló ügyekkel. A Védegylet képtelen lenne minden egyes fa kivágását kivizsgálni, ezért publikált most, az elmúlt héten egy tanácsadó jellegű kiadványt, amelyben a helyi lakosoknak adnak útmutatást, hogyan kell a hivatalos szerveknél eljárni, hogyan kell a zöldterületek védelméért hatékonyan fellépni.

Polgári engedetlenség/fához láncolás

A kötet tartalmaz általános ismertetőt a zöldterületek funkciójáról, a védelmük jogi szabályozásáról és arról, hogy konkrétan mit kell tenni, ha már vágják a fákat. (A 79. oldal szövegközti címe például: "Polgári engedetlenség/fához láncolás".)

A Védegylet összeszedte a hivatalosan elérhető adatokat is a budapesti zöldterületekről, azok változásairól, de ők is hangsúlyozzák: a hivatalos adatok még némi javulást is kihoznak, miközben a környezetvédők szerint akár három városligetnyi területtel is csökkenhetett Budapesten a zöldterületek aránya a rendszerváltás óta.

Radó Dezső adatai

Schnier Mária, a Levegő Munkacsoport elnök-helyettese szerint ez az adat Radó Dezsőtől származik, de van, aki vitatja ezt, hiszen teljesen megbízható vizsgálat nem készült a témáról. (Radó Dezső 22 évig volt a Főkert igazgatója, nyugdíjazása után lett ismert környezetvédő. 1988-tól tagja volt a Levegő Munkacsoportnak - 2001-es haláláig. Schnier Mária szerint Radó korábban a fővárosi környezetvédelmi bizottság tagja volt, lehet, hogy innen szerzett adatokat a zöldfelületek csökkenéséről.)

Hivatalosan hat százalékkal több a zöld

A Védegylet összesített néhány nyilvánosan elérhető, hivatalos vagy félhivatalos adatot is. Eszerint Budapesten a hivatalos nyilvántartás szerint 1990 és 2001 között a zöldterületek aránya hat százalékkal bővült, 71,6 négyzetkilométerről 76,2 négyzetkilométerre. Ennek ellenére Budapesten még mindig csak 14,4 négyzetméter zöldterület jut jelenleg egy lakosra, ami nemzetközi összehasonlításban csekélynek minősíthető. Helsinkiben ez arány 122 négyzetméter, Bécsben 124, Grazban pedig 567!

EGY LAKOSRA JUTÓ GONDOZOTT PARKTERÜLET KERÜLETENKÉNT (2002/2003)
Az adatok négyzetméterre vonatkoznak.
Kerület 2002 2003 Változás: 2003/2002
I. 34,9 35,3 0,4
II. 4,2 4,2 0
III. 25,2 25,2 0
IV. 10,0 10,7 0,7
V. 5,1 5,2 0,1
VI. 1,0 1,0 0
VII. 0,4 0,4 0
VIII. 3,7 3,7 0
IX. 19,9 20,1 0,2
X. 31,1 31,2 0,1
XI. 13,3 13,4 0,1
XII. 8,6 9,5 0,9
XIII. 14,0 14,4 0,4
XIV. 39,8 38,0 -1,8
XV. 14,2 14,4 0,2
XVI. 8,1 8,2 0,1
XVII. 10,5 8,3 -2,2
XVIII. 10,3 10,4 0,1
XIX. 10,0 10,1 0,1
XX. 9,7 9,8 0,1
XXI. 18,2 18,5 0,3
XXII. 11,0 7,2 -3,8
XXIII. 2,3 2,3 0

Forrás: Védegylet, Budapest Portál, www.budapest.hu. (A Védegylet szerint Budapest mutatója: 14,4 nm/fő.)

Még Brüsszelben is harminc négyzetméter jut egy városlakóra, Berlin, Milánó és München hasonló adatai pedig 20-30 négyzetméter között mozognak, ami a Német Városok Szövetségének véleménye szerint ideális mértéknek tekinthető.

Drezdánál jobbak vagyunk

Igaz, Budapest sokkal jobban áll Drezdánál (4 négyzetméter/lakos), Marseille-nél (4,3 négyzetméter/lakos), illetve Sevillánál (2,4 négyzetméter/lakos).

A magyar megyeszékhelyek sorában Budapest az utolsó előtti lenne, csak Veszprémnél lenne több az egy főre jutó zöldterület a fővárosban. A statisztika szerint messze "legzöldebb" Magyarországon Szolnok, ezután jóval lemaradva Pécs és Zalaegerszeg következik. A lista végén Kecskemét, Budapest és Veszprém áll.

MAGYAR VÁROSOK EGY FŐRE JUTÓ ZÖLDTERÜLETE
Sorrend Város Zöldterület/fő (nm)
1. Szolnok 118
2. Pécs 78
3. Zalaegerszeg 73
4. Győr 63
5. Nyíregyháza 51
6. Székesfehérvár 44
7. Tatabánya 43
8. Miskolc 41
9. Eger 35
10. Békéscsaba 33
11. Szeged 25
12. Kaposvár 24
13. Salgótarján 22
14. Szekszárd 21
15. Szombathely 19
16. Debrecen 18
17. Kecskemét 15
18. Veszprém 14

Forrás: Védegylet, KSH. (A Védegylet szerint Budapest mutatója: 14,4 nm/fő.)