Támogatja a hazai többség az uniós csatlakozást

A kedden nemzetközi sajtótájékoztatón ismertetett kutatás eredményei szerint a megkérdezettek közel háromnegyede érdeklődik az EU csatlakozás folyamata iránt, de inkább az alkalmi, mint az állandó érdeklődés dominál. Magyarország esetében a megkérdezettek 37,3 százalékát nagyon, 41,1 százalékát nem nagyon, 21,6 százalékát pedig egyáltalán nem érdekli a folyamat. Hazánkat a listán csak Románia előzi meg, ahol a lakosság 42,4 százalékát érdekli nagyon a csatlakozási folyamat. A legkisebb érdeklődés Litvániában mérhető.

A lakosság fele támogatja a csatlakozást

Egy esetleges EU csatlakozásról szóló népszavazás esetében Magyarországon a lakosság 53,3 százaléka támogatná azt, 14,4 százaléka ellene van, 32,3 százalék pedig nem tudja hogyan szavazna. Ezek az értékek alacsonyabbak, mint a pályázók átlaga: 62,9 százalék támogatná, míg 13,9 ellenezné. Jóval az átlag felett van Románia és Törökország ott tíz lakosból hét biztosan a csatlakozásra szavazna. Hazánk után a balti államok következnek, ahol a támogatottság nem éri el az 50 százalékot, a csatlakozást ellenzők százaléka azonban lényegesen kisebb.

Az EU csatlakozás időpontját a legtöbb magyar (33,4 százalék) 2004 vagy 2005-re teszi, 20,4 százalékuk nem tudja megjósolni, 12,9 százalékuk azt véli, hogy 2006 és 2010 között csatlakozik hazánk. Nemzetközi összehasonlításban a várakozások lényegesen különböznek. A felnőtt lakosság 13,4 százaléka teszi országának EU tagságát 2003-ra vagy ennél korábbra, egynegyede (24,4 százalék) véli úgy, hogy 2004 vagy 2005, illetőleg minden harmadik lakos (30,5 százalék) úgy, hogy 2006 vagy ennél később lesz ez a dátum. 7,8 százalékuk szerint országuk soha nem lesz az EU tagja, 23,9 százalék nem tudott állást foglalni ebben a kérdésben. A vélemények Magyarországon, Szlovéniában, Csehországban és Lengyelországban optimistábbak. Törökországban a vélemények pesszimistábbak, hiszen itt a legmagasabb a ,,soha" válaszok aránya (15,8 százalék).

A mezőgazdaság áll a legrosszabbul

A 11 tagország lakosságának véleménye szerint országaik legjobban a ,,nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása" terén vannak felkészülve, mivel tíz válaszadóból csak négy érzi úgy, hogy még nem elég jók (41,9 százalék) ezen a területen. A legrosszabban helyezett terület a mezőgazdaság: 15,8 százalék szerint a felkészülés megtörtént, míg 67,1 százalék úgy véli van mit tenni még ezen a területen. Magyarország készenléti indexével 0,44, a második helyet foglalja el a felmérésben.

Az EU csatlakozástól a többség előnyöket vár. A leginkább az utazási lehetőségek (majdnem háromnegyedük - 73,9 százalék) és a tanulási lehetőségek (kétharmaduk - 66,1 százalék) területén remélnek előrelépést. A legkevesebben a fogyasztási javak árszintjében várnak előnyöket, de itt is a pozitív vélemények vannak többségben. Magyarország egyéni lehetőségek indexe 0,57.

A kutatás módszerei

A TN Sorfes Modus Európai Unióval kapcsolatos közvélemény kutatása a tagjelölt tizenegy országban (Bulgária, Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország) 1000 fős mintán készült (kivételt jelent Törökország, ahol a minta 2000 fős volt), a felmérés a 18 éves és idősebb népességet reprezentáló mintán azonos kérdéseket tartalmazó kérdőív segítségével történt. Az adatok összesen 11 ezer 883 ember véleményét tükrözik.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!