Gyurcsány Ferenc az EU terhére volt nagyvonalú
Gyurcsány Ferenc a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között pályázható pénzeket osztogatta évértékelő beszédében, miközben egy szóval sem utalt rá. Az évértékelő beszédében elhangzott bejelentések között - az elmúlt évektől eltérően - szinte semmi új nem volt.
A miniszterelnök 18 ígéretet tett hétfői évértékelő beszédében, ezeket három nagy csoportban - zászlóshajóprogramok, konkrét ígéretek, általános ígéretek - elemezzük. Mint látni fogják, a bejelentések többségében semmi újdonság nincs.
ZÁSZLÓSHAJÓPROGRAMOK
Gyurcsány Ferenc egyik vesszőparipája a gyermekszegénység felszámolása. Könyvében egy fejezetet szentel a témának, míg a nyolcvanas években a szegénység elleni küzdelemben látta a politikusi pálya egyik értelmét - legalábbis egy 2003-as Mozgó Világ-interjúban így emlékezett KISZ-es pályafutására. Miniszterelnökké választása utáni beszédeiben szinte mindig ejt szót a gyermekszegénységről, sőt másfél évvel ezelőtt Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot indított.
A gyermekszegénység mértékéről a szakirodalomban eltérő számokat olvashatunk, így a definíció megváltoztatása esetén 15 százalékos éppúgy lehet, mint 35 százalékos. Az előbbi szám az átlag fele alatt élőket, az utóbbi a létminimum alatt élőket jelenti. Az óvodai korhatár leszállítása, illetve a bölcsődék számának növelése jó megoldás, hiszen a gyermekszegénység éppen a legkisebbeket sújtja, akikről a szülők nem tudnak megfelelően gondoskodni. A bölcsődében vagy az óvodában ezek a gyerekek legalább jóllakhatnak. Igaz, a szegénységük ettől nem szűnik meg, ahhoz a szülőknek kell kitörniük a szegénységből.
Néhány hazai iskolában már most is használnak digitális táblákat: a budapesti Radnóti gimnázium például pályázati pénzből szerzett öt darab SMART Board táblát, tartozékokkal együtt egyenként úgy egymillió forintért. Kővári Árpád, az egyik hazai forgalmazó termékmenedzsere elmondta, hogy a digitális táblát általában csomagban árulják a hozzá való projektorral és számítógéppel együtt. A korábbi HEFOP-pályázatokon az iskolák maguk dönthették el, mekkora táblát, milyen projektort és gépet igényelnek: egy átlagos csomag 162 cm átmérőjű táblával, közepes minőségű projektorral és notebook-kal nettó 700 ezer forintba kerül úgy, hogy ebben már benne van az az általában 20 százalékos edukációs kedvezmény, amelyet a gyártó az oktatási intézményeknek nyújt.
Ezeket az árakat alapul véve 30 ezer tanterem felszerelése körülbelül bruttó 30 milliárd forintba kerülne Magyarországon.
Azok a tanárok, akik használják a táblát, általában szeretik is: Eich László, a Radnóti magyartanára hagyományos órák helyett digitális prezentációkat tart a tábla segítségével, és ezt láthatóan a diákok is élvezik. Bár a Gyurcsány által példaként emlegetett Nagy-Britannia iskoláinak több mint 80 százalékában használnak digitális táblákat, a szakértők nem feltétlenül támogatják a technikát. A brit Guardian egyik szakírója szerint az a mód, ahogyan az iskolák használják a modern technikai eszközöket, egyszerűen "siralmas, a négyzeten": a prezentációk gyakran csak a tanárok fásultságát igyekeznek feledtetni.
Gyurcsány a beszédében nem említette ugyan, de ez a 120 milliárd forint nem a kormány jólelkűsége miatt érkezhet a hátrányos helyzetű kistérségekbe, és a tervet már január elején bejelentették. A pénzt 2007 és 2013 között, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az Európai Uniótól kaphatjuk. A 120 milliárd fix összeg, a hátrányos helyzetű kistérségeket a kormány nem akarja versenyre kényszeríteni.
Gyurcsány Ferenc elmulasztotta említeni, hogy a hét pólusvárosnak (Budapest és az agglomeráció, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém-Székesfehérvár) szánt pénzt sem a kormány, hanem az Európai Unió adja. A fejlesztési pólusoknál nincs előzetesen rögzítve a rendelkezésre álló források nagysága, így az nincs előre elosztva az egyes pólusok (városok) között sem. Hogy egy-egy pólus milyen nagyságrendű fejlesztési forráshoz juthat hozzá majd, az mindenekelőtt attól függ, hogy mennyire jó és támogatható programokat, projekteket dolgoznak ki. Ebben az értelemben a pólusok egymással is versengenek. Ezek a projektek az európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési program, a társadalmi infrastruktúra fejlesztési program, a társadalmi megújulás programja és a regionális operatív programok keretében lesznek támogathatók. Ezekből együttesen mintegy 6-800 milliárd forinttal lehet számolni a pólus program céljaira. Mellesleg erről már decemberben nyilvános eseményen tájékoztatta a pólusvárosok vezetőit, vagyis ebben a bejelentésben sincs semmi újdonság.
Az előző EU-s költségvetési ciklusban Svédország járt az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható, hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál.
Akárcsak a tavaszi választási kampányban, Gyurcsány most is könnyű szívvel ígérgeti más pénzét. Akárcsak akkor, most is a brüsszeli kassza terhére nagyvonalúskodik , de a dologba most újabb trükk került. Ugyanis a 3000 milliárdról, ha figyelmesen olvassuk, kiderül, hogy valójában csak 200 milliárd - legalábbis ennyi a vissza nem térítendő támogatás -, az is csak uniós támogatás. Ehhez jöhet még 170 milliárd a kockázati és hitelprogramoknak - feltehetően állami garanciavállalás formájában -, míg a további több mint 2000 milliárd majd jön a külső forrásokból. Tehát úgy ígért 3000-et, hogy az valójában, ha minden hitel megbukik, akkor is csak töredéke annak. És persze az a megfogalmazás is érdekes, hogy "megkapaszkodó győztes" - ha ez azt jelenti, hogy Gyurcsány szerint már az is nyer, aki nem omlik össze, hanem sikeresen elvegetál, akkor úgy tűnik, hogy a kormányfő nem sokat vár a hazai kkv-któl.
KONKRÉT ÍGÉRETEK
Az utóbbi hetekben nagy felháborodást keltett, hogy a gyermekükkel éjszakára kórházban maradó szülőknek ezentúl fizetnie kell az ágyért és ellátásért (az összeget a kórházak határozhatnák meg, ez általában 1500-6000 forintot jelenthet). Az egészségügyi tárca azzal érvelt, hogy egységesíteni akarta a gyakorlatot, eddig is voltak ugyanis kórházak, amelyek fizettettek ezért, a szülő azonban nem mindig kapott megfelelő ellátást, gyakran gyermekével egy ágyon kellett aludnia. Gyurcsány bejelentésére azonban a minisztérium most átdolgozza a javaslatot, hogy a szülőknek ne kelljen fizetniük a gyermekükkel kórházban töltött éjszakáért. Molnár Lajos újabb presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni; az egészségügyi reform miatt nagy terheket vállaló Molnár Lajos decemberben nem kapott annyi jutalmat, mint más minisztertársai, most meg nyilvánosan túlbuzgónak és érzéketlennek nevezte tárcáját a miniszterelnök.
A hír igaz, a megyei Kaposi Mór Oktató Kórházról van szó, és a tervek szerint tényleg lesz tévé és internet a zömmel egy- és kétágyas szobákban. Régen a fertőzések megállítására, az egyes osztályokat külön épületben helyezték el, így Kaposváron ma 44 helyen vannak szétszórva az osztályok. Ha minden jól megy, idén megkezdődhet a beruházás, mondta az Indexnek Osztrovszki Géza gazdasági igazgató. Egy uniós pályázattal 18 milliárd forintért új, egységes tömböt építenek, amely várhatóan 2009-re készül el.
A tizenöt új rendelőintézet csak enyhít a hiányon, de nem oldja meg azt. Ma ugyanis az ország 168 kistérsége közül 29-ben nincs ilyen intézet, további 18-ban pedig nem megfelelő a járóbeteg ellátás. Ezekre azért van szükség, mert a jövőben csak az igazán indokolt esetben fektetnék a beteget kórházba, amit lehet, igyekeznek megoldani járóbeteg ellátásban.
ÁLTALÁNOS ÍGÉRETEK
Hiller István decemberben már kapott jutalmat "a felsőoktatási reform második szakaszának előkészítéséért és elindításáért". (Az első szakasz a bolognai rendszerre való áttérés volt Magyar Bálint minisztersége idején.) Az oktatási miniszter korábbi nyilatkozata szerint 2008-ig, az első tandíjfizetésig - ami maga is a reform része - megvalósulhat az intézményrendszer, a finanszírozás, a hallgatói juttatások reformja, az infrastruktúra átalakítása, a minőségi monitoring rendszer kialakítása.
A felsőoktatási reformhoz hasonlóan ez is egy hosszú évek óta tartó folyamat. Szekeres Imre honvédelmi miniszter például a magyar haderőreform folytatásért, illetve a minisztérium hatékony átszervezéséért kapott decemberben háromheti illetményének megfelelő jutalmat. A Honvédelmi Minisztérium 2006-os Szervezeti és Működési Szabályzata is tartalmazza a magyar honvédség vezetés-irányítási rendszere belső struktúrájának mély átalakítását. A haderőreform haditechnikai fejlesztéseinek megkezdését egy 1999-es kormányhatározat tette lehetővé, a folyamat a 2010-es évek elején érhet véget. Gyurcsány nem beszélt arról, ami miatt a NATO vezetése leggyakrabban bírálja Magyarországot: taggá válásunk óta a védelmi kiadásunkat évről évre csökkentettük, miközben - ahogy egy brit képviselő fogalmazott - "zsebre vágtuk a biztonsági garanciákat".
Gyurcsány előszeretettel beszél a munkaerőpiacról, amikor nagy ívűnek szánt reformokat hirdet. Emlékezhetünk, annak idején a száz lépést is a munkaügyi lépésekkel indította el , bár akkor 15 nagyon konkrét vállalást fogalmazott meg, míg most csak némi maszatolásra futotta, ráadásul abban sincs sok új. A szlogen például alig változott: 2005-ben arról volt szó, hogy mindenkinek, míg most arról, hogy jobban megérje dolgozni. A tartalmi elemek sem újak: a szociális segélyezést már ez év elején átalakították, hogy jobban megérje dolgozni, míg a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási feltételeinek megváltoztatását már a 2005-ös lépések között is megígérte a kormányfő. Az akkor meg is történt abban a szellemben, hogy a valóban rászorultak támogatását szolgálja a rendszer. A változtatás után a rendszer - amelyre évente mintegy 60 milliárd forintot költenek - a szakmai szervezetek szerint rosszabb lett, mint volt. A megváltozott munkaképességűek közül ma mintegy húszezren dolgoznak, miközben számuk országosan meghaladja a félmilliót.
Az önkormányzati reform valójában pénzelvonást jelent, mivel a jelenlegi önkormányzati rendszer 1990-ben - Veres János pénzügyminiszter szavaival - "egy sokkal bővebb anyagi lehetőségekkel rendelkező országra lett szabva". A reform a pedagógusszámot és az igazgatási számot csökkentené lényegesen, a szociális rendszer is teljesen átalakulna.
Az állam a gazdálkodási fegyelmet azzal akarja erősíteni az önkormányzatoknál, hogy például a kistelepülések önhibájukon kívül hátrányos helyzetű önkormányzatait csak akkor támogatja, ha körjegyzőséghez tartozik. A megyei normatív támogatások összege is milliárdokkal csökken, az államot a hulladék közszolgáltatás fejlesztéséért, állatkerti támogatásért vagy sportpályák felújításáért már nem lehet pumpolni.
A miniszterelnök a büntető törvénykönyv megújításának bejelentésével sem vállalt nagy kockázatot, hiszen már régóta lehetett tudni, hogy a parlament erről a tavaszi ülésszakon tárgyal. A kormány reményei szerint, a többi között, az életfogytig tartó szabadságvesztést nem lehet enyhébb, börtönfokozatban végrehajtani, büntetendővé válik a radioaktív anyaggal és a nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés bűncselekményeinek már az előkészülete is, felülvizsgálnak bizonyos gazdasági bűncselekményeket, emelik a bűncselekmények értékhatárait, ezért kevéssé lesznek leterheltek a bíróságok.
A szintén a kormányprogramban meghirdetett új polgári törvénykönyv parlamenti vitája még nem kezdődött el. Annyi kiszivárgott, hogy az új Ptk. engedné családi alapítványok létrehozását.
A következő hónapoké, mi? Nem véletlenül vagyunk szkeptikusok: 2005. augusztusában a gazdasági minisztérium már arról tájékoztatott minket, hogy "17 munkacsoport dolgozik az új energiakoncepció alapjául szolgáló munkaanyagokon". Aztán tavaly januárban Kóka János mondta azt egy kormányszóvivői tájékoztatón: "azt szeretném elérni, hogy hozzuk előre első negyedév végére - tehát március 31-ig - az energiastratégia véglegezését". Aligha 2007. március 31-re gondolt a fészekrakó miniszter, de most úgy tűnik, már az is jó lenne, ha akkorra lenne energetikai koncepció. Amelyről mindig elmondják, hogy abban nagyobb szerepet szánnak a megújuló energiaforrásoknak, de aztán ehhez képest mégis egy kurva nagy gáztárolót építünk, ráadásul az energetikai luxusprofit-bizottság elnöke még egy újabb atomerőmű építésének a lehetőségét is felvetette; ráadásul az övével megegyező véleményen van egy volt miniszteri biztos is.
Ha valamiért, valószínűleg a tömegközlekedési reformért nem kapott jutalmat Kóka János a kormányfőtől. Az és közlekedési miniszter már tavaly nyáron bejelentette a szervezett személyszállítás nagyszabású reformját, amely részeként a GKM-hez kerültek volna a regionálissá szervezni tervezett Volán társaságok, bezártak volna 27 vasútvonalat, egységesítették volna a busz- és vonattarifákat. Aztán az egészből szinte semmi nem lett - de Gyurcsány mostani szavaiból sem lett világosabb, hogy mi lesz. Az a négy mondat, amit ennek a témának szentelt, csak arra volt elég, hogy kiderüljön: a kormányfő sem szeretne vonattal utazni (még jó, hogy ott a hivatali autópark), és nem tudja, hogy valójában több mint 200 milliárdos támogatást ad a költségvetés a MÁV-nak és a GYSEV-nek (ebből 111,6 milliárd MÁV-tőkeemelés, 102,9 milliárd költségtérítés személyszállítási közszolgáltatásokhoz).
Az adminisztrációs terhek csökkentése segíti a vállalkozók uniós felkészülését - volt büszke a gazdasági miniszter január 22-én. Nem a mostani, hanem az elődje, és nem az idei, hanem a 2004-es január 22-én. Az akadálymentesítés, az egykapus ügyintézés, a vállalkozói környezet javítása azóta is folyamatosan a kormányzati kommunikációs kampány része. Oszt jónapot, mert történni szinte semmi nem történt. A végleges cégbejegyzés hetekig, akár hónapokig is eltarthat, az elektronikus ügyintézéshez még mindig sorba kell állni az okmányirodában, majd a postán - és egyelőre nem is látni, mi változik. Gyurcsány ígérete a "pár órán belüli" vállalkozásalapításról jól hangzik, de legfeljebb az időtartamban jelent változást ahhoz képest, amiről már novemberben szó volt .
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tavalyi kormányalakításkor jelentette be, hogy Szetey Gábort bízza meg a kormányzati HR-ügyek intézésével. A Buenos Aires-ből hazatérő személyzetis tavaly novemberben azt mondta, 2007. január elsejétől elindul az egységes teljesítményértékelési rendszer, nagyjából ezer emberrel. Ennek lényege, hogy ha valaki jól teljesít, többletpénzeket kaphat, ha viszont rendszeresen az elvárt szint alatt végzi munkáját, akár ki is rúghatják.
A pártfinanszírozás a pártok - különösen a kisebbek - kedvenc vesszőparipája, mégse történik változás a rendszerben. A törvény szerint egy országgyűlési képviselőjelölt kampányára egymillió forintot lehet költeni, valójában ennek többszörösét költik el a pártok, a pénzek eredetét homály fedi. A választási kampány után az igazságügyi miniszter jelentette be a törvény szigorítását, a szigorítás azonban elmaradt, majd az SZDSZ kezdeményezett ötpárti vitát többek között a kampányfinanszírozásról, ami végül kimaradt a csomagból.
