Hella
16 °C
28 °C

Gyurcsány Ferenc az EU terhére volt nagyvonalú

2007.02.14. 00:02
Gyurcsány Ferenc a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2007 és 2013 között pályázható pénzeket osztogatta évértékelő beszédében, miközben egy szóval sem utalt rá. Az évértékelő beszédében elhangzott bejelentések között - az elmúlt évektől eltérően - szinte semmi új nem volt.

A miniszterelnök 18 ígéretet tett hétfői évértékelő beszédében, ezeket három nagy csoportban - zászlóshajóprogramok, konkrét ígéretek, általános ígéretek - elemezzük. Mint látni fogják, a bejelentések többségében semmi újdonság nincs.

ZÁSZLÓSHAJÓPROGRAMOK

A gyermekszegénység 20-ról 15 százalékra csökkentése
Gyurcsány Ferenc: "Az a cél, tisztelt Országgyűlés, hogy megtörjük a szegénység átöröklésének láncolatát, hogy a gyermekszegénység ma közel 20 százalékot megközelítő förtelmes és szégyenteljes rátáját 2013-ig nagyjából negyedével, 15 százalékra csökkentsük. Ehhez persze már nagyon korán segíteni kell a legnehezebb helyzetben lévő családoknak. Biztos kezdet klubokat kell alapítani, leginkább azokban a térségekben, ahol nagy a szegénység. Jelentősen növelni kell a bölcsődék számát, mert tudjuk, hogy a gyermekek már az iskolát megelőző időszakban elveszítik esélyeik jelentős részét. Az óvodai ellátás lehetőségét területileg teljes körűvé tesszük, és míg ma ötéves kortól kötelező óvodába adni a gyereket, a korhatárt egy évvel korábbra tesszük, hogy már négyéves kortól kötelező legyen. De a program részeként a szülőknek is támogatást kell adni, hiszen az a szülő, aki nem rendelkezik a készségek és ismeretek sokaságával, nem képes a gyerek útját hatékonyan egyengetni."

Gyurcsány Ferenc egyik vesszőparipája a gyermekszegénység felszámolása. Könyvében egy fejezetet szentel a témának, míg a nyolcvanas években a szegénység elleni küzdelemben látta a politikusi pálya egyik értelmét - legalábbis egy 2003-as Mozgó Világ-interjúban így emlékezett KISZ-es pályafutására. Miniszterelnökké választása utáni beszédeiben szinte mindig ejt szót a gyermekszegénységről, sőt másfél évvel ezelőtt Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Programot indított.

A gyermekszegénység mértékéről a szakirodalomban eltérő számokat olvashatunk, így a definíció megváltoztatása esetén 15 százalékos éppúgy lehet, mint 35 százalékos. Az előbbi szám az átlag fele alatt élőket, az utóbbi a létminimum alatt élőket jelenti. Az óvodai korhatár leszállítása, illetve a bölcsődék számának növelése jó megoldás, hiszen a gyermekszegénység éppen a legkisebbeket sújtja, akikről a szülők nem tudnak megfelelően gondoskodni. A bölcsődében vagy az óvodában ezek a gyerekek legalább jóllakhatnak. Igaz, a szegénységük ettől nem szűnik meg, ahhoz a szülőknek kell kitörniük a szegénységből.

1000 iskola megújítása 100-120 milliárdért; 30 ezer digitális tábla
Gyurcsány Ferenc: "Ehhez kapcsolódik a második zászlóshajó, amely egy modern, korszerű közoktatás szolgálatában áll, s a XXI. század iskolájáról szól. Arról szól, hogy újítsuk meg a magyar pedagógiát, hogy ne egyszerűen csak megtanítani legyen képes a gyermekeinket nagyon fontos tényekre, de tanítsa meg őket megtanulni tanulni, és segítsen abban, hogy életük végéig képesek legyenek megtartani a nyitottságukat. Arról szól, hogy a magyar iskola alkalmas legyen a nagyon sokfajta, egymástól eltérő nevelési igényű gyerekekkel bánni. És megújítunk vagy ezer iskolát, 100-120 milliárd forintot fogunk erre ebben a fejlesztési periódusban költeni. Vagy 30 ezer tantermet fel fogunk szerelni tábla és kréta helyett a kétoldalú virtuális kommunikációt lehetővé tevő, a világot kinyitó, úgynevezett digitális táblákkal. Nagy-Britannia példája - ahonnan jön ez a minta - azt mutatja, hogy a gyermekek tanulási eredménye, a felzárkózás tempója radikálisan növekedett ezen új, modern technológiák pedagógiai alkalmazásával. És mindeközben tovább folytatjuk a szakképzés reformját. 50 milliárd fog rendelkezésre állni csak az európai pénzekből, és legalább ugyanennyi az üzleti szférából."

Néhány hazai iskolában már most is használnak digitális táblákat: a budapesti Radnóti gimnázium például pályázati pénzből szerzett öt darab SMART Board táblát, tartozékokkal együtt egyenként úgy egymillió forintért. Kővári Árpád, az egyik hazai forgalmazó termékmenedzsere elmondta, hogy a digitális táblát általában csomagban árulják a hozzá való projektorral és számítógéppel együtt. A korábbi HEFOP-pályázatokon az iskolák maguk dönthették el, mekkora táblát, milyen projektort és gépet igényelnek: egy átlagos csomag 162 cm átmérőjű táblával, közepes minőségű projektorral és notebook-kal nettó 700 ezer forintba kerül úgy, hogy ebben már benne van az az általában 20 százalékos edukációs kedvezmény, amelyet a gyártó az oktatási intézményeknek nyújt.

Ezeket az árakat alapul véve 30 ezer tanterem felszerelése körülbelül bruttó 30 milliárd forintba kerülne Magyarországon.

Azok a tanárok, akik használják a táblát, általában szeretik is: Eich László, a Radnóti magyartanára hagyományos órák helyett digitális prezentációkat tart a tábla segítségével, és ezt láthatóan a diákok is élvezik. Bár a Gyurcsány által példaként emlegetett Nagy-Britannia iskoláinak több mint 80 százalékában használnak digitális táblákat, a szakértők nem feltétlenül támogatják a technikát. A brit Guardian egyik szakírója szerint az a mód, ahogyan az iskolák használják a modern technikai eszközöket, egyszerűen "siralmas, a négyzeten": a prezentációk gyakran csak a tanárok fásultságát igyekeznek feledtetni.

28 hátrányos kistérségnek összesen 120 milliárd forint
Gyurcsány Ferenc: "A harmadik zászlóshajó arról a 28 leghátrányosabb kistérségről szól, amelyeknek lakói úgy érzik, hogy elfeledkezett róluk Magyarország. Ez a 28 hátrányos helyzetű kistérség a többiektől elkülönítetten, külön borítékban 120 milliárd forintot - kistérségenként tehát 3-4 milliárd forintot - fog kapni arra, hogy integrált programokat indíthassanak el - mert ezek a kistérségek nem egy, vagy két problémával küzdenek. Itt baj van a közlekedéssel, baj van az oktatással, nincsen munkahely, nincsenek közösségi terek. Itt sok mindennel baj van. Óvni kell ezen kistérségeket, és lehetőséget teremteni, hogy a zempléni kisfalvak, a dél-békési települések, az Ormánság önmagát elhagyatottnak érző népe azt érezze, hogy van itt egy olyan kormány, amely nemcsak beszél arról, hogy fel kell zárkóztatni Magyarországon, hanem van rá eszköze, és van is hozzá tehetsége."

Gyurcsány a beszédében nem említette ugyan, de ez a 120 milliárd forint nem a kormány jólelkűsége miatt érkezhet a hátrányos helyzetű kistérségekbe, és a tervet már január elején bejelentették. A pénzt 2007 és 2013 között, a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében az Európai Uniótól kaphatjuk. A 120 milliárd fix összeg, a hátrányos helyzetű kistérségeket a kormány nem akarja versenyre kényszeríteni.

Pólusközpontoknak 60-80 milliárd
Gyurcsány Ferenc: "Közben pedig bátorítani és segíteni kell az elöl haladókat. Azokat kell segíteni és bátorítani, akik a leggyorsabban haladnak. A negyedik zászlóshajó tehát a leggyorsabban haladó fejlődési központokról, a tudáspólusokról szól, mert ők diktálják a tempót Magyarországon. Az, hogy milyen gyorsan halad Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, vagy Székesfehérvár és Veszprém, hogy milyen tempót tud diktálni Győr vagy Budapest, nem csak ezeknek a városoknak, vagy ezeknek a régióknak a belügye. Ők azok, akik Magyarország modernizációjának útmutató csillagai. Ezek a programok a gazdasági versenyképesség, a gazdasági teljesítmény növeléséről szólnak. Arról, hogy egy város, az egyetem, és a vállalkozások sokasága, e három szereplő összefogva hogyan alakítja át egy város és egy régió gazdaságát. Hogy ezek a városok Európából nézve is látható teljesítmény- és gazdasági központok lesznek. Városonként 60-80 milliárd forint fog rendelkezésre állni, de nem osztjuk ki a pénzt. Akinek jobb programja lesz, annak lehet, hogy 100 milliárd jut. Aki lemarad a versenyben, annak lehet, hogy csak 20. Az elől haladóknak versengeni kell, akik hátul vannak, azoknak meg megfogjuk a kezét. Így lehet tisztességesen összeilleszteni egy versenyképes gazdaság szándékát az egymásért viselt szociális-társadalmi felelősséggel. Ez a fajta kettősség tudja együtt tartani a szocialisták és liberálisok kormányát és politikáját."

Gyurcsány Ferenc elmulasztotta említeni, hogy a hét pólusvárosnak (Budapest és az agglomeráció, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Veszprém-Székesfehérvár) szánt pénzt sem a kormány, hanem az Európai Unió adja. A fejlesztési pólusoknál nincs előzetesen rögzítve a rendelkezésre álló források nagysága, így az nincs előre elosztva az egyes pólusok (városok) között sem. Hogy egy-egy pólus milyen nagyságrendű fejlesztési forráshoz juthat hozzá majd, az mindenekelőtt attól függ, hogy mennyire jó és támogatható programokat, projekteket dolgoznak ki. Ebben az értelemben a pólusok egymással is versengenek. Ezek a projektek az európai uniós forrásokból finanszírozott gazdaságfejlesztési program, a társadalmi infrastruktúra fejlesztési program, a társadalmi megújulás programja és a regionális operatív programok keretében lesznek támogathatók. Ezekből együttesen mintegy 6-800 milliárd forinttal lehet számolni a pólus program céljaira. Mellesleg erről már decemberben nyilvános eseményen tájékoztatta a pólusvárosok vezetőit, vagyis ebben a bejelentésben sincs semmi újdonság.

Az előző EU-s költségvetési ciklusban Svédország járt az élen a források megközelítően 80 százalékos felhasználásával. Átlagban elmondható, hogy a régi EU-tagországok többsége 60 százalékos felhasználási arányt produkál.

3000 milliárd a kis- és középvállalkozásoknak
Gyurcsány Ferenc: "Az ötödik zászlóshajó a magyar gazdaság fontos szereplőiről, a kis- és közepes vállalkozásokról szól. Arról, hogy nincsen sikeres magyar gazdaság, nincsen fejlődő Magyarország sikeres hazai vállalkozások nélkül. Ők, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások foglalkoztatják ma a munkában állók 65 százalékát. Ők adják az export 35 százalékát. Az Új Magyarország program részeként a kis- és közepes vállalkozások számára olyan átfogó, komplex fejlesztési program készül, amelynek az első pályázatát - mint korábban említettem - már éppen kiírtuk, s amely több mint 3000 milliárd forint forrást fog megmozgatni. Ebből a forrásból - a már ezekben a napokban kiírt pályázatokkal kezdve - több mint 200 milliárd forint a vissza nem térítendő támogatás. Ennek két-háromszorosát fogják majd a magánpiacról megmozdítani. Több mint 170 milliárd forinttal fogunk tőkekockázati és hitelprogramok mögé állni, amely pedig több mint 2000 milliárd forint egyéb külső forrást fog majd megmozdítani. A magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésében nem volt még olyan program, amely ilyen átfogóan és ilyen volumenben segítette volna őket, hogy ennek a fura, globalizálódó világnak ne csak a vesztesei lehessenek, hanem a megkapaszkodó nyertesei. És ezeket a pályázatokat írtuk ki többek között az elmúlt hetekben."

Akárcsak a tavaszi választási kampányban, Gyurcsány most is könnyű szívvel ígérgeti más pénzét. Akárcsak akkor, most is a brüsszeli kassza terhére nagyvonalúskodik , de a dologba most újabb trükk került. Ugyanis a 3000 milliárdról, ha figyelmesen olvassuk, kiderül, hogy valójában csak 200 milliárd - legalábbis ennyi a vissza nem térítendő támogatás -, az is csak uniós támogatás. Ehhez jöhet még 170 milliárd a kockázati és hitelprogramoknak - feltehetően állami garanciavállalás formájában -, míg a további több mint 2000 milliárd majd jön a külső forrásokból. Tehát úgy ígért 3000-et, hogy az valójában, ha minden hitel megbukik, akkor is csak töredéke annak. És persze az a megfogalmazás is érdekes, hogy "megkapaszkodó győztes" - ha ez azt jelenti, hogy Gyurcsány szerint már az is nyer, aki nem omlik össze, hanem sikeresen elvegetál, akkor úgy tűnik, hogy a kormányfő nem sokat vár a hazai kkv-któl.

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
2999 Ft
2550 Ft