Alkotmányellenes a felsőoktatási törvény, de tandíj valószínűleg lesz
További Belföld cikkek
- El akarta kerülni a matematika dolgozatot egy diák, így robbantással fenyegette meg iskoláját
- Kiss Ambrus: A fővárosnak nem az a baja, hogy külföldi országé lehet Rákosrendező, hanem hogy azok dönthetnek a sorsáról
- Két kézzel szórják az ösztöndíjakat az egyetemeken, csak be kell állni a pénzeső alá
- Vitézy Dávid: A mini-Dubaj-terv átírná Budapest városképét és jogrendjét
- Eső, szél, felhő és napsütés: szeszélyesen indul a februári időjárás
Az Alkotmánybíróság (Ab) helyt adott a köztársasági elnök indítványának és alkotmánysértőnak találta a felsőoktatási törvény módosításának egyik passzusát.
Az Országgyűlés július 24-i ülésén elfogadott módosítás szerint a rektor csak a gazdasági tanács egyetértésével nyújthatna be a szenátusnak olyan döntéseket (például a költségvetésről, a fejlesztésekről), amelyek az intézmény autonómiáját érintik.
Sérti az egyetemi autonómiát
A gazdasági tanácsok az egyetemek stratégiai irányításáért felelnek. A 7-9 tagú testületekben egyetemi delegáltak mellett az oktatási tárca által kijelölt vállalatvezetők és pénzügyi szakemberek is helyet kapnak.
Sólyom László szerint a gazdasági tanács nem tekinthető az egyetem önkormányzati szervének, ezért a testület vétójoga alkotmányellenesen korlátozza az egyetemek autonómiáját.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez a passzus sérti az egyetemi autonómiát. "A felsőoktatási autonómiába tartozó önkormányzati jogok szabad gyakorlásának megakadályozása a felsőoktatási intézmény önállóságának és függetlenségének korlátozását, megszűnését jelentheti, s a felsőoktatási autonómia sérelmét vonja maga után" - tartalmazza az Ab az MTI-hez eljuttatott közleménye.
Versenyfutás az idővel
Az Országgyűlés 2006. július 24-i ülésén módosította a felsőoktatási törvényt. A köztársasági elnök nem hirdette ki az új törvényt, hanem augusztus 2-án az Alkotmánybírósághoz fordult. Az államfő indítványát a testület soron kívüli eljárásban bírálta el.
Az alkotmánysértő passzust tehát ki kell javítani, s ezt meg kell szavaznia az Országgyűlésnek. Így egyelőre nem léphetnek hatályba a tandíj bevezetéséről szóló új rendelkezések sem.
Erre valószínűleg nem kell sokat várni. Hiller István oktatási miniszter korábban úgy nyilatkozott: a minisztérium már elkészítette a hibás rész javítását.
Versenyfutás kezdődik tehát az idővel. Ahhoz, hogy a tandíjat be lehessen vezetni, a törvényt novemberig el kell fogadni és kihirdetni, hogy a tandíjra vonatkozó jogszabályok megjelenhessenek a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatóban.
A hallgatók a tandíj eltörlését szeretnék
Az Oktatási és
Kulturális Minisztérium tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését - közölte a tárca sajtóirodája. A minisztérium a parlament
őszi menetrendjéhez igazodva a lehető legrövidebb időn belül beterjeszti erre
vonatkozó új javaslatát a kormánynak.
Ekler Gergely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
(HÖOK) elnöke az MTI-nek nyilatkozva annak a reményének adott
hangot, hogy ez a döntés is ráébreszti az oktatási és kulturális
tárca vezetőjét és munkatársait, hogy átgondoltan és az érintetteket
megkérdezve lehet csak jogszabályt módosítani.
A HÖOK vezetője ismét felhívta az oktatási tárca figyelmét, hogy a HÖOK-ban megvan a
hajlandóság a tandíj kérdésével kapcsolatban a párbeszédre és a
szakmai vitára. Ennek feltétele azonban, hogy október 5-ig a tárca
készítse el azt a módosító javaslatot, amely "tandíjmentessé teszi"
a felsőoktatási törvényt - közölte.