Zoltán
19 °C
32 °C

Mit is rontott el egy óvónő?

2008.11.13. 08:55

Fontosabb részletek
  • Gazdasági szakemberekkel, szakszervezeti vezetőkkel és politikusokkal ülésezett a gazdasági csúcs, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hívott össze másfél hete.
  • A kormányfő alig beszélt, Bajnai Gordon gazdasági miniszter ismertette a kormány 1400 milliárd forintos intézkedéscsomagját.
  • Matolcsy György, a Fidesz szakpolitikusa szerint az irány jó, de politikai fordulat kell a gazdasági fordulathoz.
  • Kóka János azonnali 100 milliárdos alapot javasolt a hitelválságba került vállalkozások megsegítésére.
  • Demján Sándor szerint illúzió azt hinni, hogy nem lehet bármikor csőd.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A gazdasági csúcs összehívását a múlt héten a parlamentben jelentette be Gyurcsány Ferenc, arra politikai és gazdasági szereplőket hívtak meg. A pártelnökök közül várhatóan csak a kormányfő vesz részt a tanácskozáson, az ellenzéki pártok elnökei előzetesen jelezték a távolmaradásukat. Így az MDF-et Herényi Károly, az SZDSZ-t Kóka János frakcióvezetők képviselik, a liberálisok részéről ott lesz a csúcson Lakos Imre, a parlament gazdasági bizottságának tagja is (a csúcsot formálisan a gazdasági bizottság kibővített üléseként rendezik meg). A Fidesz és a KDNP részéről két-két bizottsági tag vesz részt a megbeszélésen. A kormányt Gyurcsány mellett Bajnai Gordon gazdasági és Veres János pénzügyminiszter képviseli. A fórumon várhatóan részt vesznek az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) mindkét oldala, a kamarák képviselő, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék és a Magyar Bankszövetség képviselői. (MTI)
  • A kormány négy témakörre épülő kerettervet ajánl megvitatásra a gazdasági csúcsnak. A gazdaság finanszírozási helyzetének megoldását, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra; az export- és a hazai piacok szűküléséből fakadó keresletcsökkenés ellensúlyozását; a munkahelyek megtartásának eszközeit; valamint a versenyképesség kérdését. Erről a megnyitó után Bajnai Gordon gazdasági miniszter beszél majd egy nagyjából félórás előadásban. Hétpontos gazdaságélénkítő programra tesz majd javaslatot a Fidesz. Ennek elemei: piac-, jövedelem- és beruházás bővítés, bizonyos vállalati szektorok feltőkésítése; uniós források átcsoportosítása közvetlen gazdaságfejlesztésre; célzott adó- és járulékcsökkentés; energiatakarékossági program; mezőgazdasági és élelmiszerprogram; építőipari program; bürokráciacsökkentő program. (MTI)
  • A pártok képviselői összesen 10 percet kapnak, a többiek, a meghívott vendégek 5 percben szólhatnak hozzá.
  • Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdi a felszólalásokat. Szerinte az elmúlt 80 év legsúlyosabb nemzetközi gazdasági válságának elején politikusnak nem politikus, munkáltatónak nem munkavállaló, munkavállalónak nem munkáltató az ellenfél. A fő ellenfél a válság, a megszűnő munkahelyek, leálló beruházások. A kormányfő azzal indokolta a tanácskozás összehívását, hogy olyan új helyzet van, amire nem lehet régi megoldásokat találni. Össze kell fogni, hogy a lehető legkevesebb veszteséggel éljük túl a válságot.
    Fotók: Huszti István
  • Vállalkozók és munkavállalók tízmillióinak megélhetése kerül veszélybe ezekben a napokban, hetekben. Magyarország, mint Európa második, harmadik legnyitottabb gazdasága nem vonhatja ki magát a válság hatásai alól, kezdte hozzászólását Bajnai Gordon gazdasági miniszter. 18 év után fordulóponton vagyunk: az eddigi felzárkózás után vagy felfelé vezető, újabb felzárkózási szakasz kezdődik az elmúlt évek evickélése után, vagy tartós leszakadás jön, mondta Bajnai Gordon 30 perces előadásának kezdetén.
  • A válság folyamatai három részre bonthatók. Az első szakasz rövid és intenzív, ez a pénzügyi válság, ez három-négy hónap alatt lemehet. Ebben a világ még benne van, lehetnek még kellemetlen meglepetések, Magyarország és a világban is. Gyorsan reagáltunk, elhárítottuk a mindent elsöprő erőt.
    Fotó: Huszti István
  • A pénzügyi válságot követi a reálgazdasági válság, másfél-két év eltelik, mire ez a válság véget ér. Ennek legsúlyosabb problémája a pénzhiány lesz. És van egy sokkal hosszabb periódus, ami nem most kezdődött, és nem tudni, meddig tart: Magyarország 2000 óta fokozatosan marad el a lehetséges növekedéstől. Rajtunk múlik, ezen mikor tudunk változtatni, mikor tudunk fenntartható fejlődési pályára állni.
  • Rettenetes bizalmatlanság alakult ki a világban, emiatt egészségesen működő vállalkozások is veszélybe kerülnek, mondta a gazdasági miniszter. Szerinte pénzt kell pumpálni a gazdaságba, ha ez sikerül, akkor jön a második lépés, meg kell menteni a munkahelyeket. Ha ez is sikerült, akkor a piacokat is be kell indítani, hiszen készletre senki nem fog termelni. Ha mindez megvan, vonzóvá kell tenni az üzleti környezetet. Ezt követően több munkavállaló kell, több embernek kell dolgozni, vagyis bővíteni kell foglalkoztatást. Ezután alapvető szerkezeti reformok kellenek, hogy elhárítsuk a tartós növekedés korlátait.
  • A kormány 1400 milliárd forint direkt forrást szeretne a gazdaság forrására fordítani, mondta a gazdasági miniszter. Az MFB-forrásokat szeretnék bővíteni, a kis- és középvállalkozások mikrohitelezését kibővítették. A bankrendszernek forrásokat akarnak adni, ehhez nemzetközi intézményekkel is próbálnak megállapodást elérni. Ha kapnak pénzt a bankok, akkor sem biztos, hogy ki merik helyezni, ezért állami garanciát fognak nyújtani. Továbbá kamattámogatás is kell a magas alapkamat miatt. Ennek a forrásait az uniós pénzek átcsoportosításával érik el.
    Fotó: Huszti István
  • A vállalkozásoknak tőkére és támogatásra is szükségük van. Eddig a növekedésre koncentráltunk, most már a talpon maradásra kell, mondta Bajnai Gordon. Közölte, hogy az EU-forrásokat átcsoportosítják, a következő két évben sokkal több pénzt kapnak a vállalkozások. A pénz 33 százalékát direkt vállalkozástámogatásra lehet költeni, az eddiginél nagyobb, 50-70 százalékos arányban. Az előleget 40 százalékosra növelik, és megkönnyítik a pályázati részvételt is. A fejlesztési tervből 500 milliárd forint, egyéb forrásokból 400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Igaz, ennek ára lesz, az átcsoportosítások komoly érdekeket fognak sérteni.
  • A következő évtől olyan pályázat, ahol 3-4 hét alatt akár 50 millió forintot kaphat, akár 50-70 százalékos támogatási aránnyal, zsűrizés nélkül, automatikus elbírálással egy vállalkozás.
  • A munkahelyek megtartására térségi válságkezelő alapokat hoznak létre. Ha foglalkoztatási katasztrófaövezet alakul ki egy-egy térségben, a kormány egyedi döntésével gyors beavatkozásra lesz lehetőség. Emellett járulékkedvezményeket adnak, hogy fent tudják tartani a foglalkoztatást. Munkahely megtartásáért is adnak uniós pénzt, ígért Bajnai Gordon.
  • Ha egy 5-50 főt foglalkoztató magyar kisvállalkozás hajlandó 1 új embert felvenni, akkor nemcsak arra kapja meg a teljes járulékkedvezményt, hanem 5 dolgozóra kap egy évig 10, még egy évig 6 százalékos járulékkedvezményt, mondta a miniszter.
  • Kína, a Balkán, Oroszország és a Közel-Kelet felé gazdaságpolitikai offenzíva kell. Célzott, egyedi, személyre szabott támogatás több száz exportáló cégnek. Itthon hatalmas belföldi keresletélénkítést ígért Bajnai, példaként említve az építőiparnak jutó 1800 milliárd forintos, uniós beruházásokhoz kapcsolódó beruházásokat.
  • A kormány nyitott arra, hogy már rövid távon is megvizsgálja: hogyan tudja a foglalkoztatás terheit csökkenteni. De ehhez meg kell egyezni, amihez őszintén kell beszélni: adócsökkentés kiadáscsökkentést jelent, vagy azt, hogy rövid távon csak az adónemek átrendezésével lehet adót csökkenteni. Nem tartható fenn, hogy 2 millió adófizető tartson el 10 millió embert. Emellett már rövid távon egyszerűsíteni kell az adózást, és le kell faragni a 750 milliárd forintot felemésztő bürokráciát.
  • Több mint 200 milliárd forint jutna az infokommunikációnak, több mint 100 milliárd forint gépbeszerzésre a következő egy évben. Ez a piac élénkítését, anticiklikus gazdaságpolitika megvalósítását jelenti, mondta Bajnai.
  • A kormány benyújtotta az Út a munkához intézkedéscsomagot, amivel 60 ezer inaktív embert próbálnak a munka világába visszahozni. Ezzel egyidejűleg elkezdték a szakképzés és a felsőoktatás átalakítását, előbbibe bevonták a vállalkozásokat is. Támogatást adnak a mezőgazdaságnak, mert az nagy tömegben képes bővíteni a foglalkoztatást és sok alacsony képzettségű embernek tud munkát adni. Ilyen terület az építőipar is, ahol sok szabályegyszerűsítés volt. A turizmusban 120 milliárdos beruházási program indul.
  • Széles körű egyezség kell arról, hogy Magyarországnak minél előbb kell euró, és azt versenyképes állapotban tudjuk bevezetni. Ehhez átfogó megállapodáson nyugvó euróbevezetési terv kell, mondta Bajnai Gordon.
  • Olyan programot hirdetnek, amely 1400 milliárd forint közvetlen támogatással feloldja a pénzszűkét, 20 ezer új munkahelyet és 2000 milliárd forintnyi beruházást, 2300 kisvállalkozásnak exportlehetőséget teremt. A foglalkoztatásbővítés a legnagyobb ágazatok támogatásával, oktatással, képzéssel ösztönzi a munkavállalást. Alapvető szerkezeti reformokkal javítják a versenyképes környezetet - foglalta össze a program főbb elemeit Bajnai. A miniszter szerint abba kell hagyni a csodavárást, de a reményvesztettség sem segít a kilábalásban. Egyetértést és összefogást kell keresni.
  • "A gazdaság potenciális növekedése lelassult, a válság újfajta alkalmazkodásra kényszerít minket" - mondta Karvalits Ferenc, az MNB egyik alelnöke. A korábbi, szinte korlátlan likviditás megszűnt. nem azért van baj, mert a mi helyzetünk romlott, sőt, az elmúlt két évben komoly egyensúlyjavítás történt. A fejlett országok piacain van baj, ezért alapvetően ott kell megoldást találni a problémákra. Erre történtek intézkedések, de ezek nyomán a kelet-közép-európai térség számára kedvezőtlen folyamatok indultak el. Olyan gazdaságpolitikai pálya kell, amelyben csökken a GDP-arányos eladósodásunk.
  • Magyarországnak a bizalom visszaszerzéséhez a kitűzött konvergenciapályán kell haladnia, nem járható út, hogy a költségvetésből gazdaságélénkítést valósítsunk meg, mondta a jegybank alelnöke. Fontos lépések történtek ennek érdekében, példaként említette, hogy az elsődleges államháztartási egyenleg 2 százalékos pluszban lesz. Ez jó, de nem elég a befektetők visszacsábításához, meg kell mutatni, hogy fel fog pörögni a gazdaság, de ehhez nem lehet fiskális beavatkozás és monetáris lazítás.
  • Bizalomvesztéssel és recesszióval terhelt a környezet, így a legjobb csomagoktól sem várható gyors javulás, mondta Karvalits. Hatékonyabb struktúrákat kell létrehozni a versenyképesség javítása érdekében. Adócsökkentés csak akkor lehet, ha előtte lefaragjuk a kiadásokat. Az élőmunka és a vállalkozások terheit csak az adóterhek átrendezésével lehet elérni.
  • Baráth Etele köszönetet mondott Gyurcsánynank, hogy létrehozta az Új Demokrácia tervet, magyarán, hogy hajlandó volt a miniszterelnök szélesebb plénum előtt kibeszélni az ország bajait. A költségvetési bizottság szocialista tagja nem vitatta, hogy itt a válság, de szerinte olyan kiskapukat is nyitva kell tartani, amin keresztül majd felpezsdíthető a gazdaság. Baráth úgy gondolta, hogy ebben a nagy volumenű környezetgazdaság játszhat szerepet. Aztán a szocialista politikus kicsit az uniós pénzeket felhasználó fejlesztési terveket fényezte, hogy durván jól (100 százalék) sikerült korábban lehívni az uniós pénzeket. Baráth valahogy átformálná a banki hitelezési rendszert is a versenyképesség javítása érdekében, például nem értette, hogy miért kérnek az építőiparban nagyobb fedezetet a pénzintézetek.
  • Balogh István, az agrár munkavállalók érdekvédelmi szervezetének elnöke elégedett volt a kormányzati összefoglalókkal, de azért mást is mondott. Például kihasználná a térségi vízienergiákat, illetve felpezsdítené a gyümölcs- és zöldségtermesztést. A portéka értékesítése és termelés felpörgetése érdekében Balogh egy szociális diszkontrendszert léptetne életbe. A szisztéma lényege: a termények "központi elosztása" úgynevezett bónrendszerben, ami állítólag javítja a fogyasztási kedvet.
    Résztvevők
  • A rendszerváltás óta szinten minden pluszteher, ami a gazdaságot sanyargatja, a munkavállalók vállára kerül, mondta Gaskó István, a Liga szakszervezetek vezetője. Példaként említette a rendszerváltást, Bokros-csomagot, valamint a 2006-ban egy évre ígért, 2007-re bejelentett reálbércsökkenést, amit most már a harmadik évben kell lenyelniük a munkavállalóknak. Jövőre ez lesz Európában is, de ott nem voltak az elmúlt években is válságkezelés, míg Magyarország válságból válságba bukdácsol. A kormánynak a feketegazdaságot kellene felszámolni, az ezermilliárdokat jelentene, amiből lenne pénz az egyensúly megteremtésére.
  • Elfogadhatatlan Gaskó szerint, mert elviselhetetlen következményeket jelent, hogy a közszférában 12-13 százalékkal csökkenjenek nominálisan is a bérek, hogy a versenyszférában ne legyen béremelés, és a munkaadók megpróbálják a minimálbért eltörölni. A munkaadók is vállaljanak a terhekből.
  • A fideszes Matolcsy György szerint a helyzet az, hogy harmadik éve gazdasági válság dúl. Ez egyensúlyi válsággal indult (a deficit 10 százalékra rúgott), növekedési és szociális válságként folytatódott, majd majdnem bekopogtatott 2008 őszén az államcsőd. És ezt csak külső baráti segítséggel kerülte el a kormány, ami azt kockáztatta, hogy nálunk is megjelenik az argentin minta. A Dél-Amerikai ország ugye csődbe ment, a peso 25 százalékot vesztett értékéből, és a munkanélküliség 20 százalékra kúszott fel.
  • A fideszes Matolcsy szerint egyértelműen a gazdaságpolitika bénázása hozta ilyen helyzetbe az országot: többek között nyakló nélkül tolta a közszférát a kormány, közben nem volt válasza az energetikai piac árrobbanására, nem tudott mit kezdeni a bajokkal. És, hangsúlyozta az ellenzéki politikus, a Fidesz-kormányt csak ne bírálják, mert igenis jó volt a politikája, a belső fogyasztás felpörgetése például szinten tartotta a gazdaságot, amit így a magyar családok óvtak meg.
  • Matolcsy szerint egy adó- és járulékreform kell most, utóbbi terheket le lehetne faragni átlagban 20 százalékra, egyes csoportok esetében 0 százalékra. Újra kellene strukturálni az uniós forrásokat, például létre kellene hozni egy energialapot, többek között a megújuló energiák felhasználásának felpörgetésére. Ki kell húzni az építőipart a bajból, hitelbarát banki környezetet teremtve a szektornak. A Fidesz ezenkívül bedobna egy agráriumot élénkítő programot, legalább negyedével csökkentené az állami adminisztráció kiadásait, megpróbálná visszaszorítani a korrupciót. Szerinte a kormány programja jó irányba mutat, csak egy gond van: a hitelesség. Matolcsy szerint politikai fordulat nélkül nem lesz gazdasági fordulat sem.
  • A gazdaság élénkítéséhez kamatcsökkentés kell, ez a munkaadók európai szövetségének állásfoglalása, de ez igaz Magyarországon is, mondta Futó Péter, a kilenc munkaadói szervezet véleményét képviselő MGYOSZ elnöke. Egyetért Bajnaival, hogy a válságnak 3 fázisa van, az első talán már véget ért, és a kormány a nemzeti bankkal összefogva jól kezelte a válságnak ezt a szakaszát. Az MGYOSZ-elnök szerint ugyanazokkal kell foglalkozni, mint Bajnai szerint: likviditás, forgóeszköz-hitelek fenntartása, majd munkahely- és piacteremtés.