Miklós
-7 °C
2 °C

Tíz év - négy kormány - egy államfő

2000.08.02. 11:08
Mindent elmondtak már róla: tíz éve a magyar közélet legnépszerűbb szereplője, életfogytiglanra ítélt ötvenhatos, aki a börtönben éhségsztrájkolt, hogy Antall József barátja, majd politikai ellenfele volt, hogy stílusa, közvetlensége, embersége nem csupán hagyományt, hanem követendő példát is teremtett. A legfontosabbat azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: Göncz Árpád köztársasági elnökként mindig a köz érdekét tartotta szem előtt. Ha beavatkozott az események menetébe, azt csak rendkívüli helyzetekben tette, s ezzel segített kialakítani, meghatározni azt a szerepkört, amelyet a Magyar Köztársaság legfőbb közjogi méltóságának be kell töltenie a jövőben is. Göncz Árpád a legkritikusabb időkben - utólag elmondhatjuk - jól döntött, de szerencsére az ilyen pillanatok 1990 óta ritkán következtek be.
Göncz Árpád 1922-ben született Budapesten. 1939-től tanult a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogtudományi Karán, és ettől az évtől kezdve dolgozik az Országos Földhitelintézetben. 1944-ig jár az egyetemre - ahol ledoktorál -, s ekkor csatlakozik a fegyveres ellenálláshoz, a Táncsics-zászlóaljhoz.

Göncz Árpád
Nagyon ritkán avatkozott bele a közéleti folyamatokba
1945-től a Független Kisgazdapárt tagja. 1946 és 1948 között a párt főtitkárának, Kovács Bélának a személyi titkára, egyúttal a Független Ifjúság nevű politikai szervezet budapesti elnöke, s a Nemzedék című lap felelős szerkesztője.

A kisgazdapárt szétverése, a ,,szalámitaktika" alkalmazása után, 1948-1949 között segédmunkásként dolgozik, majd 1949-1951 között autogén-hegesztő és csőlakatos. 1951-től talajvédelmi technikus a Talajjavító Vállalatnál. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tanul 1952 és 1956 között.

Forradalom és utóvédharc

Az 1956-os forradalom idején a Parasztszövetségben tevékenykedik. A szovjet csapatok támadása, november negyedike után részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által benyújtott memorandumok elkészítésében. 1957-ben a Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet irányító-tervező agronómusa. Ám ekkor letartóztatják, és 1958-ben a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglani börtönre ítélik.

1963-ban amnesztiával szabadul. 1963 és 1964 között szakfordítóként dolgozik, majd visszatér a Talajjavító Vállalathoz, ahol 1965-ig marad. Megkísérelte befejezni az utolsó évet az egyetemen, de kizárták. Ettől az időtől kezdve (1965 után) szabadfoglalkozású íróként, műfordítóként tevékenykedik.

1989-90 között az Írók Szakszervetének és az Írószövetségnek is az elnöke (ezután tiszteletbeli elnök marad). 1989-ben az Emberi Jogok Magyarországi Ligája budapesti tagozatának ügyvezető alelnöke lesz. 1994-től a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke.

Az SZDSZ alapító tagja

1988-ban lép be a Szabad Kezdeményezések Hálózatába, majd az SZDSZ alapító tagja, 1988-89 között ügyvivője. 1989-1990 között az Országos Tanács tagja. 1988-ban társaival együtt megalapítja a Történelmi Igazságtétel Bizottságát, és annak alelnöke lesz.

1990 májusa és szeptembere között országgyűlési képviselő, májustól augusztusig az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök. Augusztustól köztársasági elnök.

Konfliktusok az Antall-kormánnyal

Az Antall-kormány idején rendkívül sokan támadták a köztársaság legfőbb közjogi méltóságát, aki ennek ellenére mindvégig megőrizte népszerűségét. A konfliktusok között említhetjük az 1990-es taxisblokádot. Azóta sem tisztázódott, hogy kinek mi volt akkoriban az álláspontja, az azonban valószínűsíthető, hogy Göncz Árpád megakadályoz(hat)ta a fegyveres erők bevetését az utakat lezáró és a közlekedést megbénító taxisokkal szemben. Később ő terjesztett be amnesztia-törvényjavaslatot is az ügyben a Parlament elé.

Göncz Árpád Antall Józsefről
"Bejelentem a tisztelt Országgyűlésnek, hogy figyelemmel a parlamenti hagyományokra, kormányalakítással megbízom a Magyar Demokrata Fórum elnökét, parlamenti képviselőcsoportjának vezetőjét: dr. Antall József urat."

"Antall József urat - mikor még nem volt Antall József úr - egészen fiatal korában ismertem. Többé-kevésbé egy helyről indultunk el politikai pályafutásunkban. Mindkettőnkre és mindkettőnk fejlődésére azt hiszem, döntő hatással volt Kovács Béla személye. Igazán komoly politikai tevékenységet Antall József 1956-ban fejtett ki először. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, és mindannyiunk számára iránymutatóan képviseli ma is."

Egy másik, 1991-ben kezdődő botránysorozat a médiaháború volt. Göncz Árpád többször konfliktusba keveredett ekkor az Antall-kormánnyal, csakúgy, mint az utóbb alkotmányellenesnek bizonyult Zétényi-Takács-féle ügynöktörvény kapcsán.

A médiaügy gyakorlatilag ma is lezáratlan fejezete az újkori magyar történelemnek, ám például a katonai parancsnokok kinevezésekor kialakult vitában az Alkotmánybíróság a kormánynak adott valódi hatáskört, így a gyakorlatban szűkült az elnök hatásköre ebben az időszakban.

Botrány októberben

Az akkori, rendkívül feszült politikai légkört híven jellemzi, hogy máig tisztázatlan: milyen szerepet játszottak egyes ötvenhatos veteránszervezetek, illetve a bőrfejűek csoportosulásai, s - talán - a Boross Péter belügyminiszter által irányított rendőrség abban, hogy Göncz Árpádot 1992 októberében a Parlament előtt kifütyülték.

Göncz Árpád 70. születésnapján
"Kedves Barátaim! Tisztelt Ház! Meg vagyok hatva, és nagyon szépen köszönöm házelnök úr meleg szavait, és köszönöm az ajándékot is. Én csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy 70 évesnek lenni nem érdem, legfeljebb egy kicsit kellemetlen. Megítélésem szerint nem jelent többet, hogyha az ember megéri a 70. életévét, mint azt, hogy jó átlagnak megfelelően szívós, mert Magyarországon többé-kevésbé ugyanazokat a dolgokat éltük át valamennyien. Úgyhogy ez nem érdem."

Az államfő utóbb így emlékezett vissza kapcsolatára Antall Józseffel : ,,Általában volt elégedetlen velem. Az ő normái szerint az államfőnek sokkal méltóságteljesebbnek kell lennie annál, mint amit én tudtam teljesíteni."

Göncz Árpádot később is bírálták, igaz, nem olyan vehemensen, mint 1990 és 1994 között. Különösen az bosszantotta politikai ellenfeleit, amikor úgy nyilatkozott, hogy a Horn-kormánynak ,,nincs alternatívája".

Nyugalmi időszak: Göncz, Mádl és a demokrácia

A Horn-kormány regnálása (1994-98) volt a köztársasági elnök "nyugdíjas" korszaka - írta róla egy politikai elemző. Sokan felróják neki, hogy egyrészt a szocialistákkal elnézőbb volt, s például a Bokros-csomagot sem utasította el. 1995-ben az MSZP és az SZDSZ parlamenti képviselői kétharmados többséggel újabb öt évre elnökké választották Göncz Árpádot. Ezután csak egyszer került komolyabb csatározások középpontjába, amikor 1997-ben nem írta alá a privatizációs és az összeférhetetlenségi törvényeket.

Másodszori megválasztása után parlamenti beszédében így fogalmazott a köztársasági elnök: "Ez alkalommal újólag szeretném megköszönni baráti ellenfelemnek, Mádl Ferenc professzor úrnak, hogy vállalta három ellenzéki párt közös jelölését, közös megmérettetésünket. A magyar demokráciának tett vele értékes szolgálatot. Köszönöm, hogy nagy nyilvánosság előtt több ízben is tárgyilagosan és pontosan fejtette ki, hogy mit nem helyesel eddigi köztársasági elnöki működésemben, és azt is, hogyan kívánja ő e tisztet betölteni. Ezzel lehetőséget nyújtott a kettőnk közti érdemi választásra."

Interjú Göncz Árpádnéval
- Még mindig szereti a ribizlis táskát?
- Nem értem a kérdést.
- Talán öt évvel ezelőtt, aranyvasárnap reggelén meglepve tapasztaltam, hogy ön és az elnök úr egy kulturált megjelenésű kísérő - vélhetően testőr - társaságában a Régiposta utcai McDonalds-ban ribizlis táskát evett. De nem azt találtam furcsának, hogy a Magyar Köztársaság elnöke és felesége egy McDonaldsban reggelizik, hanem azt, hogy vállalja az emberek állandó szeretetrohamát, olykor pedig nyilván a hangosan kimondott ellenérzéseket.
- Egy séta vagy egy vásárlás sokszor tényleg nem egyszerű. Vannak, akik a köztársaság elnökét felismerve azonnal panaszkodni kezdenek, de még ennél is kellemetlenebb, amikor egy-egy boltban ajándékot akarnak adni. Az ön által említett aranyvasárnap volt egyébként az utolsó, amikor Árpáddal időt tudtunk szakítani rá, hogy közösen vegyük meg a karácsonyi ajándékokat.

A Találkozások című lap interjújának teljes szövege

Az Orbán-kormány idején, 1998 óta sem lett sokkal aktívabb a köztársasági elnök: nagyon ritkán avatkozott bele a közéleti folyamatokba, s talán a legnagyobb visszhangot a Kunos-ügyben kialakult konfliktusa váltotta ki. Dávid Ibolya igazságügyi miniszter ugyanis - addig példátlan módon - nem ellenjegyezte Göncz Árpád kegyelmi határozatát, s így az Agrobank egykori vezérének le kellett töltenie börtönbüntetését.

Második ciklusa végéhez közeledve az államfő módosított korábbi álláspontján, s 1999-ben így nyilatkozott a Népszabadságnak: ,,Az adott hatáskörnek jobban megfelelne, ha a nép választaná az elnököt. Akkor a hatalmi jogosítványok hiányát valamelyest ellensúlyozná az erős felhatalmazás."

Nem véletlen hát, ha ugyanennek a lapnak a hasábjain Tamás Gáspár Miklós így vélekedett a köztársasági elnök tízéves tevékenységét összegző cikkében: ,,Göncz Árpád elszigeteltnek, elhagyatottnak tetszik; a magyar nép magamagát is magára hagyottnak, elhanyagoltnak, védtelennek érzi. Az is." Ezzel az elemzéssel nem teljesen érthetünk egyet, hiszen "a magyar népnek" ezentúl mindig lehet annyi reménye, hogy legalább olyan jó köztársasági elnöke lesz, mint a most leköszönő 78 éves államférfi.

Vélemények a leköszönő államfőről

,,Göncz Árpád legendája, ahogyan a magyar népi képzeletben alakot öltött, egyszerre mutatja az új demokrácia minden erejét és minden gyöngeségét. Miért szereti a magyar nép Göncz Árpádot? Azért, mert kiáll az igazáért - és azért, mert hallgatagon félreáll, némán türi a bántást. Azért, mert szót emel a demokrácia hanyatlása, a szólásszabadság korlátozása, a szegények sanyargatása ellen - és azért, mert kerüli a harcot, fáradt sóhajjal engedi útjára azt, amit nem lett volna szabad útjára engedni." - Tamás Gáspár Miklós, filozófus (Népszabadság, 2000. június 7.)

,,Több, mint másfél esztendeje, hogy a magyar Országgyűlés köztársasági elnökké választotta Göncz Árpádot. Megválasztotta, ismerve tisztelt személyét, ismerve és tisztelve helytállását a diktatúra évtizedeiben, különösképpen 1956 után, amikor nehéz börtönéveket töltve maradt hű a nemzeti demokrácia eszméihez, 1956 forradalmi eszméihez. Tisztelt Országgyűlés! A köztársasági elnökké megválasztott Göncz Árpád egyik megtestesítője lett minden magyar demokratikus erő azon közös akaratának, hogy Magyarország szabad, független, semmilyen külső erőnek alá nem vetett országgá váljék." - Szabad György, az Országgyűlés akkori elnöke (1992. február 10.)

"Az ideális államfő Göncz Árpád - fiatalabb kiadásban." - Horn Gyula, volt miniszterelnök (Észak-Magyarország, 1999. október 21.)

"Göncz elnökkel rendkívül jó mind az emberi, mind a hivatali kapcsolatom. Ő Közép-Európa szenvedéseinek és feltámadásának a szimbóluma. Egyben legmeggyőzőbb harcosa annak, hogy Európa jövője jobb legyen." - Milan Kucan, Szlovénia elnöke (Népszava, 2000. április 29.)

,,Göncz Árpád felismerte, hogy a szovjet rendszer összeomlása után az országnak szüksége van egy olyan személyre, aki a megbízhatóságot, az állandóságot jelenti. Aki országban, nemzetben és nem politikai pártokban gondolkodik." - Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a leköszönő államfő tiszteletére rendezett konferencián (2000. június 24.)

Az író, műfordító
Göncz Árpád műfordítóként olyan szerzők munkáit ismertette meg a magyar közönséggel, mint Tolkien (A Gyűrűk Ura), Updike (Az eastwicki boszorkányok), Clarke (2001: Űrodisszeia), William Golding (A torony), Doctorow (Ragtime), Faulkner (A hang és téboly), D. H. Lawrence (Szerelem a kazlak között), Hemingway (Szigetek az áramlatban), de ő fordította le például a népszerű televíziós sorozat alapjául szolgáló regényt, a Tövismadarakat is.

Drámái, regényei, elbeszélései, esszéi: Sarusok, Magyar Médeia, Rácsok, Mérleg, Pesszimista komédia, Perszephoné, Találkozások, Hazaérkezés, Gyaluforgács.

,,Göncz Árpád tragédiaként jelölt monológdrámája, a Magyar Médeia az utóbbi évtizedek legtöbbet felújított színdarabja Ránki-Vas-Hubay: Egy szerelem három éjszakája és Görgey: Komámasszony, hol a stukker? című művei mellett. Láttam már a Rákóczi úton, a volt Fehér Ló fogadó helyén nyílt (még) csehszlovák kultúra házában csehül. Játszották az Egyesült Államokban. Játszották mindenfelé. Legutóbb a Pécsi Horvát Színház tűzte műsorára bilingvis előadásban. Horvátul szól Vlasta Ramljak előadásában, magyar nyelven pedig Uhrik Dóra, a Pécsi Balett hajdani prímabalerinája eleveníti meg." (Molnár Gál Péter)

"A Magyar Médeia a mát szembesíti a múlttal, a pillanatot az örökkel, a jelenlevőt azzal, aki csak szavakban jelenik meg." (Göncz Árpád)

Göncz Árpád hazai és nemzetközi elismerései:

A Művészeti Alap irodalmi díja (1980)
József Attila-díj (1983)
Wheatland-díj (1989)
Albert Schweitzer-díj (1991)
Paul Harris-díj (1991)
Premio Mediterraneo (1991)
Ferenczi György-emlékplakett (1996)
Joseph Bech-díj (1998)
Giorgio La Pira-díj (1998).

A leköszönő köztársasági elnök díszdoktorátusai:

Butler Egyetem (Indianapolis), Brüsszeli Egyetem, Új-Delhi Egyetem, Connecticuti Egyetem, Oxfordi Egyetem, Bolognai Egyetem.