Ötmilliárd forintnyi gyógyszer kelt el egy szegedi patikában

TOP 10 - A tb által támogatott gyógyszerek forgalma egyes patikákban (2006. január-augusztus) * Város Forgalom 1. Szeged 5,117 milliárd Ft 2. Budapest 4,742 milliárd Ft 3. Budapest 4,316 milliárd Ft 4. Eger 2,559 milliárd Ft 5. Budapest 2,307 milliárd Ft 6. Budapest 2,306 milliárd Ft 7. Miskolc 2,205 milliárd Ft 8. Debrecen 2,198 milliárd Ft 9. Pécs 2,104 milliárd Ft 10.Budapest 2,079 milliárd Ft *A patikák nevét adatvédelmi okokból nem közöljük

Jó üzlet vagy nem patikusnak lenni? Jó üzlet-e egy patika tulajdonosának lenni? Egy lapunk birtokába került lista valamelyest magyarázatot ad arra, miért védik olyan elszántan eddigi monopóliumukat a gyógyszerészek, és arra is, miért akar a kormány patikaliberalizációs elképzeléseivel más tőkeerős vállalkozásokat is a gyógyszerbiznisz közelébe engedni. Azt is remélik persze a liberalizáció hívei, hogy – legalább a nagyobb településeken – javul az ellátás.

A patikák idei, kétszázas toplistája azt mutatja, hogy a hazai gyógyszertárak mekkora értékben forgalmaztak a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereket 2006 januárja és augusztusa között. Ezeket az adatokat nem szabad összekeverni a készpénzbevétellel, főként nem a nyereséggel, csak a forgalmazott vényköteles gyógyszerek összértékét mutatják.

Kis árrések

A lista élén egy szegedi patika áll, amely csak az év első nyolc hónapjában 5,1 milliárd forint értékű gyógyszert forgalmazott. Két fővárosi gyógyszertár van még, amelynél négymilliárd forintnál nagyobb a nyolc hónapos forgalom. További kilencben kétmilliárd forintnál több gyógyszer fogyott el, ezek Egerben, Budapesten (4 patika), Miskolcon, Debrcenben és Pécsen találhatók.

Ezek a sokmilliárdos összegek minden bizonnyal a nagyon drága, rákellenes és immungyógyszerek forgalmazásából adódnak, véli egy lapunk által megkérdezett gyógyszerész, aki maga is patikát vezet Budapesten. Ezek több százezer forintba kerülnek, az egészségbiztosító száz százalékban támogatja őket, azaz a betegnek nem kerülnek semmibe. Ezeket a készítményeket gyakran egyébként nem is a betegek, hanem közvetlenül a kórházak vásárolják meg.

Az valóban jó üzlet lenne a patikusoknak, ha a 700 ezer forintos gyógyszerek árának mondjuk 10 vagy 15 százaléka maradna náluk, erről azonban nincs szó. Azt valószínűleg kevesen tudják, hogy egy-egy ilyen nagyon drága gyógyszeren a patikáknak maximum 830 forint haszna lehet. A 3500 forintnál drágább gyógyszereknél ugyanis maximum ennyi lehet az árrés, függetlenül attól, hogy az 7 ezer vagy 700 ezer forintba kerül.

Az árrés más készítményeknél sávosan alakul. A 600 forintnál olcsóbb gyógyszerekre 26 százalékot, a 600-1100 forintosokra 20 százalékot, az 1100-3500 forintosokra 12-14 százalékot számíthatnak fel a patikusok.

Kozmetikáznak

A patikák persze árulnak nem támogatott gyógyszereket, szabad áras kenőcsöket, vitaminokat, kozmetikumokat is, ezeken az árrés körülbelül 20 százalékos. A vényköteles gyógyszerek mellett ezek adják a forgalom egyharmadát, jobb - például influenzás - időszakokban esetleg a felét.

Egy kis patikában a havi bevétel tízmillió forint lehet, ebben az árrés átlagosan 1,2-1,5 millió forint. Ebből kell a tulajdonosnak kifizetnie a rezsit, a helyiségbérletet, ebből kell új gyógyszereket rendelnie a raktárra, és ebből fizeti az alkalmazottak (többnyire legfeljebb egy alkalmazott) bérét és járulékait. Ma Budapesten gyógyszerészt 200 ezer forint nettó alatt nem lehet találni, a szakasszisztenseknek nettó 120-130 ezer forintot kapnak.

Egy 2004-es adat szerint a havi forgalom a 2050 patika közül 650-ben nem érte el a 10 millió forintot. A fentiek miatt ezek fenntartása nem túl jövedelmező. Hogy mégis működjön az ellátás a kisebb településeken is, az állam ezeket támogatásban részesíti. Nem minden patika jó üzlet tehát.

A legjobban menő patikákban azonban a vásárlók által az üzletben hagyott összeg a havi százmillió forintot is meghaladhatja, ilyen az országban legfeljebb egy tucat lehet. Ehhez nagy üzlethelyiség, legalább három-négy pénztár, sok gyógyszerész és szakasszisztens alkalmazott kell. Az ilyen kiemelkedő forgalmat a nagy kórházak közvetlen közelében, a nagyobb vidéki városok főterén fekvő patikák, vagy az éjjel-nappal működő, fővárosi központi ügyeletes gyógyszertárak érhetik el.

Nyereségek

A Magyar Gyógyszerész Kamarát többször érte az a vád, hogy monopóliumvédő harcát elsősorban a nagyobb gyógyszertárak tulajdonosainak védelmében vívja, az elnökségében jórészt ugyanis igencsak jól menő patikák tulajdonosai ülnek.

Korábban a Figyelő című hetilap cégbírósági adatok alapján közölte néhány kamarai elnökségi tag patikájának 2004-es üzleti mutatóját. A listán öt kamarai tag szerepelt, akik 2004-ben 74-534 millió forintos árbevételt értek el. A kamara elnöke, Hávelné Szatmári Katalin cége például akkor hatmillió forintos nyereséget könyvelt el.

Az Index birtokába került lista a 2050 hazai gyógyszertár közül a legnagyobb forgalmat bonyolító kétszáz patikát tünteti fel. Ebben a felső 10 százalékban hat olyan patikát tudtunk azonosítani, amelyik a kamara 14 tagú elnökségéből valamelyik tag tulajdonában áll, vagy vele kapcsolatba hozható. Hávelné Szatmári Katalin patikája nincs köztük.

A kamara ugyanakkor nem csak a jól menő patikák pozícióit védelmezi. A kisebb településeken lévő gyógyszertárak megmaradását ugyanis jelenleg az új patikák nyitásának korlátozása és a területi elosztás szabályozása biztosítja (ötezer lakosonként működhet patika). A kormány liberalizációs elképzelései az ő érdekeiket, esetenként a létüket is veszélyeztethetik.

Koncentrálódik a piac

A kis vidéki patikáknak súlyos érvágás lehet, ha a vásárlók már az aszprirint és a görcsoldót sem ott fogják megvásárolni, hanem a benzinkútnál vagy a közeli város hipermarketjében, véli Rékassy Balázs, a GKI-EKI Egészségügy-kutató Intézet Kft. munkatársa. A szakértő szerint a liberalizációval előállhat az a helyzet, hogy a kis patikák a kis árrések miatt már nem tudják fenntartani magukat, és tönkremennek, megélhetésüket ugyanis eddig jórészt a jelenlegi piacszabályozás biztosította.

Ha megindul a verseny, a minisztérium reményei szerint könnyebben juthatnak a gyógyszerekhez a vásárlók például este, éjjel vagy hétvégén. Az egyéb készítményeknél árcsökkenés is bekövetkezhet.

Rékassy Balázs szerint azonban a nagyobb verseny a várt árcsökkentő hatás helyett akár ellentétes eredményre is vezethet. Ahogy a kis patikák tönkremennek, a tőkeerős láncok egyre erősebb pozíciókat élveznek majd a piacon. A szakértő szerint így néhány év múlva az ártárgyalásokon erős hátterükkel és piaci pozícióikkal elérhetik a gyógyszerárrés növelését, ami azt jelenheti, hogy a betegnek is többet kell fizetnie a gyógyszerért.