Helyesírás: nem tanultuk meg vagy megtanulhatatlan?

Vajon hogyan írjuk helyesen: harmincéves vagyok vagy inkább harminc éves vagyok. Melyik a jó a három példa közül: himnusszerű, himnusz szerű vagy himnusz-szerű. A titkárnő mit írjon a hivatalos irat aljára: (P. H.), Pecsét helye vagy ph.? Hogyan írjuk helyesen a számokat: 222.415, vagy szóközzel (222 415), vagy inkább egybe (222415). Örök kérdés az is, hogy KFT., Kft. vagy kft., és az is, hogy a nyitva tartás vagy a nyitvatartás felel-e meg a helyesírás szabályainak.

Szitkozódó levelek

Aki próbára szeretné tenni helyesírását, ingyen kitölthet egy száz kérdésből álló kemény tesztet az interneten. Az Index soraiból többen végigkattintották a száz kérdést, és – ellenőrizetlen önbevallásuk szerint – csak néhányunknak sikerült a nyolcvan százalék felett teljesíteniük. E cikk szerzője bevallja, hogy csak 74-et hozott össze, ezért ezt a szöveget alaposan átolvastatta egy szakavatott korrektorral (szerkesztővel – az olvszerk.).

A teszt valójában egy szolgáltatás kreatív reklámja: „Ha Önnek 80 pontnál kevesebbet sikerül szereznie, szüksége van ránk.” A szerkeszt.hu azt vállalja, hogy az elküldött szövegekben kijavítja a helyesírási és stilisztikai hibákat. A tarifa 10 fillér karakterenként, így egy egyoldalas szöveg korrektúrázása (kb. 2500 karakter) 250 forintba kerül.

"Sokféle szöveget szerkesztettünk, javítottunk már. Voltak köztük prospektusok, céges beszámolók, internetes honlapok, hirdetések, CD-borítók. Állandó ügyfeleink elsősorban könyv- és lapkiadók, fordítóirodák és reklámügynökségek” - mondta az Indexnek a vállalkozás vezetője, Sinkó Judit. A cég a szövegeket távmunkában javítja, azaz nem csak Budapesten dolgozó korrektoroknak küldi el, akik a javításokat rövid határidőre vállalják.

Az oldal látogatottsági adatai azt mutatják, hogy több ezer ember csak a „játék” kedvéért, vagyis a teszt kitöltése miatt időzik az oldalon. Viszont gyakran felháborodott és szitkozódó levelek érkeznek a szerkesztőkhöz.

Pedig megtanultuk

„Egy magyartanár, aki évtizedek óta tanít, a tesztünkön 33 pontot ért el, amit természetesen kikért magának” - mondta Sinkó Judit. – Sokan nem akarják elhinni, hogy a szabályok szerint bizonyos szavakat vagy összetételeket így kell írni, pedig mi minden példát az akadémiai helyesírás alapján idézünk.”

"A tesztet kitöltők átlageredménye egyébként 60 pont körül mozog, amit mi kifejezetten jónak tartunk, tekintettel a feladatok nehézségére. Azért jelöltünk meg mégis 80 pontos határt, mert a szolgáltatásunk azoknak szól, akik valamilyen nyomtatott médiumban vagy az interneten teszik közzé írásaikat. Nekik illik az átlagnál kicsit jobban eligazodni a magyar helyesírás útvesztőjében” - mondja a szerkeszt.hu vezetője.

„Előfordul, hogy mi is nehéz helyzetbe kerülünk. Nemrégi egy plasztikai sebészetről, mellfelvarrásról, botoxinjekciókról szóló könyvet lektoráltunk. Ebben olyan teljesen új kifejezések, összetételek szerepeltek, amelyeknél tanácstalanok voltak a korrektoraink” – ismeri el Sinkó Judit. A korrektorok ilyenkor az MTA Nyelvtudományi Intézetétől kérnek segítséget.

Helyesírási gyorssegély

Az MTA Nyelvtudományi Intézetének közönségszolgálatán az ötvenes évek óta bárki azonnali helyesírási segítséget kérhet. Ma már e-mailen is lehet kérdezni, az ügyeletes még aznap válaszol. (Regisztráció után e-mailen ad segítséget a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda is.)

Feltárcsáztuk a Nyelvtudományi Intézet ügyfélszolgálatát, hogy megkérdezzük, ma milyen ügyben érdeklődtek. Ahogy az utóbbi hónapokban nagyon sokszor, most is azt kérdezte valaki, hogy nagy vagy kis kezdőbetűvel kell-e írni a zrt. (zártkörűen működő részvénytársaság) rövidítést, válaszolta az ügyfélszolgálaton ülő Kardos Tamás, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa.

Az új cégforma elnevezése az átalakuláskor több vállalatot megzavart. A válasz az, hogy A magyar helyesírás szabályai (AkH.) 277–282. pontjának megfelelően az új cégtípus-rövidítéseket – hasonlóan a régiekhez: rt., kft., bt. kht. stb. – kisbetűvel írjuk, ha „csak úgy, általában” (közszóként) fordulnak elő a szövegben, tehát: zrt., nyrt. Nagybetűvel írjuk viszont a rövidítés kezdőbetűjét (de csak azt), ha a rövidítés cégnév része: Buxbaum Innovációtechnológiai Nyrt., Kovács és Kovács Kisberuházó Zrt. (Vigyázat, a cégtípus-rövidítések végén pont van (kivétel: tsz) – az olvszerk.)

Mozgószabály

Ezzel kapcsolatban azt is tudakolták, hogyan kell írni a cégformaváltás és a társaságiforma-váltás kifejezéseket. A cégformaváltás háromtagú összetétel, de csak öt szótagos, így az ún. „6:3-as szabálynak” (AkH. 138.) megfelelően egybe kell írni. A társaságiforma-váltás esetében az ún. második mozgószabályt (AkH. 139. b) kell alkalmazni. Az eredetileg különírt társasági forma szerkezethez járul a váltás utótag, az egész (kétszavas) szerkezettel alkot összetételt. Ilyenkor az addig különírt szerkezetet egybeírjuk, és az utótagot – a szótagszámtól függetlenül – kötőjellel kapcsoljuk hozzá.

Ha nem így járunk el, furcsa félreértések okozói lehetünk. Nem mindegy, hogy csuklósautóbusz-vezető vagy csuklós autóbusz-vezető, hogy a klónozottkukorica-termelőről, illetve a klónozott kukoricatermelőről már ne is beszéljünk.

Bárki bármit leírhat

A magyar helyesírást utoljára 1984-ben újították meg (és azóta, a közkeletű téveszmével ellentétben, jottányit sem változott – az olvszerk.), 1984 óta azonban nagyon sok minden változott a nyelvben, például teljesen új szavak és kifejezések alakultak ki vagy kerültek a szókincsbe. Ezek nem mindig találhatók meg a helyesírási szótárakban, gyakran még a legújabb kiadásúban sem. Számos olyan jelenség is van (új kifejezésmódok, addig kevésbé járatos szerkezetek terjednek el), amelyeket nem, vagy csak nehezen lehet belegyömöszölni a meglévő helyesírási szabályok skatulyáiba.

Kardos Tamás is elismeri, hogy egy-egy kérdés néha nehéz helyzetbe hozza. „A legnagyobb gondot az okozza, ha én magam sem ismerem a kifejezés pontos jelentését. Sok ilyen teljesen új, főként az angolból származó szakkifejezéssel vagy rövidítéssel fordulnak hozzánk. Gondot okozhatnak az intézménynevek, a díjak-kitüntetések, a különféle akciók-programok elnevezései, az állat- és növénynevek vagy az új földrajzi alakulatok, régiók neve és az új európai uniós terminológia is.”

A Nyelvtudományi Intézet munkatársa azért védelmébe veszi a helyesírási szabályzatot. Bár elismeri, hogy több ponton igencsak megérett a módosításra. „Bárki, bármit, bárhogy leírhat, nem állítják bíróság elé, bár a gyatra helyesírás komoly presztízsveszteséget jelent. A helyesírási szabályok közmegegyezésen alapuló normát testesítenek meg, sőt összetartó erejükkel őrzik a nyelvi hagyományt és a kultúrát is” – véli Kardos Tamás.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!